Zrínyi Miklós rejtélyes haláláról összeesküvés-elmélet is szárnyra kapott
Fotó: Jan Thomas Van Ieperen festménye (1662–1663)
Négy évszázada, 1620-ban született a 17. század egyik legjelesebb magyar hadvezére, költője, Zrínyi Miklós. Királyok, császárok, pápák ismerték el hadvezéri tudományát.
2020. december 05., 10:092020. december 05., 10:09
2020. december 05., 12:402020. december 05., 12:40
Már a középiskolások is ismerik Zrínyi Miklós és a vadkan esetét, akiket pedig az irodalom is érdekel, azt is tudják, hogy ő írta a Szigeti veszedelem című hősi eposzt. A 400 éve született Zrínyi azonban sokkal több volt egy valaha élt költőnél, aki tragikus halált halt: a magyar történelem egyik legismertebb személyisége egyben horvát bán, hadvezér, főispán, politikus és hadtudós volt. Ő teremtette meg a magyar eposzt, prózai alkotásai is jelentőséggel bírnak.
ekkor a Brebiriek a Zrínyi nevet vették föl, és fényes tettekkel írták be nevüket a magyar történelembe.
Miklós 1620. május 3-án látta meg a napvilágot a horvátországi Muraközben fekvő Csáktornyán. A település a Hahót nembeli Csákról kapta nevét, aki zalai ispán, majd erdélyi vajda és szlavón bán volt. Dédapja a szigetvári hős, Zrínyi Miklós volt, apja Zrínyi György Habsburg-párti főnemes, horvát bán. Anyját, Magdolnát korán elvesztette, az asszony nem sokkal Miklós öccse, Péter születése után gyermekágyi lázban meghalt. 1626-ban apja is elhunyt, a Zrínyi gyerekekről gyámok gondoskodtak. Gyakorlatilag apjuk unokatestvére, Batthyány Ferenc és osztrák-cseh származású felesége, Éva nevelték. Az asszony anyai szeretettel gondozta a két árvát, s ezek hálás szívvel ragaszkodtak hozzá. Tanulmányaikat a grazi, nagyszombati és bécsi jezsuita gimnáziumokban végezték. Erős katolikus nevelést kaptak, jól megtanulták a latin nyelvet, megismerték a római irodalom remekeit. Miután Zrínyi Miklós 1636-ban elvégezte a latin iskolát, Olaszországba utazott, ahol mások mellett VIII. Orbán pápával is találkozott.
Hazatérése után, a családi hagyományoknak megfelelően, birtoka védelmében állandó harcokat folytatott a törökök ellen, kiverte őket a Muraközből és védte Magyarországot, Erdélyt, Karintiát, Stájerországot. A családi birtokot megosztotta öccsével, Zrínyi Péterrel: ő maga a Muraközben maradt, öccse a tengermelléki földeket kapta. A nyelvi környezet különbözősége meghatározó lett: Miklós magyar, Péter pedig horvát nyelvű költővé vált.
Mindazonáltal elsősorban politikusnak tartotta magát, és csak mellékesen irodalmárnak. A 15 énekből álló Szigeti veszedelem című hősi eposzon 1645-től dolgozott (ebben dédapjának, Szigetvár vértanú védőjének állított emléket), a mű 1651-ben jelent meg Bécsben. Ebben az évben a törökökkel is összecsapott, Kosztajnicánál (Horvátország) hatalmas diadalt aratott felettük. Hosszas lenne hadi sikereit felsorolni, tény, hogy királyok, császárok, pápák ismerték el nagyszerű sikereit, hadvezéri tudományát.
Különös halála már az események után találgatásokra adott okot, és az összeesküvés-elméletek a mai napig izgalomban tartják azokat, akik olykor még a szemüknek és a fülüknek sem hisznek. Pedig a szemtanúk beszámolója elég egyértelművé teszi a történteket. Kortársai és az utókor azért nem hisz a véletlen balesetben, mivel Zrínyi személye – aki a magyarok szabadságát mindennél fontosabbnak tartotta – igencsak kényelmetlen volt a bécsi uralkodói udvar számára. Így aztán hamar szárnyra kapott a hír, hogy egyenesen a Habsburgok parancsára tették el láb alól a hadvezér-politikust.
1664. november 18-án több magyar és horvát főúrral együtt vadászni ment Csáktornya környéki kursaneczi erdőbe. A csapat hazafelé tartott volna, amikor szóltak Zrínyinek, hogy egy megsebzett vadkan elfutott, ha utána mennek, elveszejthetik. Zrínyi fogta a rövid puskáját, lóra kapott, és két segítőjével a nyomába eredt. Bár ne tette volna…
A vadászaton résztvevő Bethlen Miklós a lehető legdrámaibb módón írta le az eseményeket. Miután a jelenlévők megpróbálták elállítani a vérzést, „csak elfolyt a vére, először ülni, osztán hanyat fekünni, végre csak meg kelle halni, mert a fején három seb vala: egy balfelől, a fülén felül, a feje csontján ment csak el a kannak agyara, a homloka felé szakasztotta rútul a feje bőrit; más ugyan a bal fülén alól az orcáján, a szeme felé rút szakasztás; de e kettő semmi, hanem harmadik jobbfelől a fülén alól a nyaka csigájánál ment bé s elé a torka felé ment, és a nyakra járó minden inakat kettészakasztotta; az ölte meg, a vére elmenvén” – írja önéletírásában a gróf, akinek Zrínyi példaképe volt. Olyan ember élete ért ezzel véget, aki saját bevallása szerint mindig Magyarország függetlenségéért kívánt „élni és halni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!