
A székelyhídi színház homlokzatán a város nagy szülöttjének neve
Fotó: Sütő Éva
Másfél évtizedes várakozás után készült el a székelyhídi színház épületének teljes felújítása, amelyet augusztus utolsó hétvégéjén avattak fel. A kulturális intézmény a helyi születésű Szabó József Ódzsa (1928–2019) rendezőről, dramaturgról kapta a nevét.
2021. szeptember 03., 09:522021. szeptember 03., 09:52
2021. szeptember 03., 10:432021. szeptember 03., 10:43
Idén január közepén adták át a felújított és kibővített színházat a Bihar megyei Székelyhídon. A bukaresti fejlesztési minisztériumhoz tartozó Országos Befektetési Ügynökség több mint egymillió euróval támogatta a kulturális intézményt.
Az akkoriban Ady Endre Művelődési Központnak nevezett létesítmény – állaga miatt nem felelt meg színháznak – felújítási tervei tíz évig stagnáltak annak ellenére, hogy Pafka Ernő nagyváradi építész idejében elkészítette a szükséges terveket.
A hatvanas évek elején épült 540 férőhelyes művelődési házat eredetileg is színháznak építették. 2011 táján a helyi önkormányzat hárommillió lejt remélt a kormánytól a felújítására. A terv 2014-ben már a harmadik nekifutásnál tartott.
A színház rehabilitálásának ügye akkor jutott dűlőre, amikor 2018-ban az Országos Befektetési Ügynökség Székelyhídon járt képviselője aláírta a kivitelezési szerződést biztosítva a szükséges anyagi forrásokat. Béres Csaba polgármester akkor elmondta: a felújított, kibővített ingatlan több funkciót kap, ugyanis az épületben rendezik be a városi könyvtárat is.
A belső tereket a mai elvárásoknak megfelelően alakították ki, így a korábbi 540 helyett 346 ülőhelyet bocsátanak a nézők rendelkezésre, hogy nagyobb teret nyerjenek a sorok között. Megépültek a tűzvédelmi szempontból fontos helyiségek is, továbbá a karzaton páholyokat alakítottak ki. Az előadók számára öltözőket és mosdókat építettek, az emeleten pedig az előadások szüneteiben büfé várja a színházlátogatókat.
Az épület kálváriájához hozzátartozik, hogy három esztendővel ezelőtt dr. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos – lelkes civilként az Érmellék épített örökségének őrzője – arra hívta fel a székelyhídi polgármester és a helyi döntéshozó testület figyelmét, hogy terveztessenek födémet az épület tetejére, azaz ne lógjon ki a városközpont arculatából a csapott tetejű létesítmény. Még a környező ANL-tömbházaknak is cserepes fedelük van, az épület szomszédságában pedig a legtöbb ingatlan hagyományos födémmel rendelkezik.
hogy jobb belátásra bírja a városvezetőséget. Beadványát továbbította az Országos Befektetési Ügynökséghez, valamint véleményezésre küldte a Nagyváradon székelő Megyei Kulturális Igazgatósághoz, de kérésének nem volt foganatja.
Fekete Katalin frissen kinevezett színházigazgató
Fotó: Sütő Éva
„Egy látványterv olyan, amilyet megrendelnek, a tervező nem a saját fejétől készíti. Az épület éppen a Nagyvárad–Szatmár–Létavértes–Margitta útkereszteződésben található, így minden irányból rálátás nyílik a város összképét rontó építményre” – méltatlankodott akkoriban az érmelléki tájházmozgalom atyja.
Béres Csaba polgármester szerint az ügy túl volt reagálva. A városközpont arculatába „nem illő” színház tervében az eddiginél több próbaterem, több öltöző, büfé, valamint új könyvtárszárny is szerepel. Stílusát tekintve nem látták értelmét a terven változtatni, annál is inkább, mert ez új költséggel terhelte volna meg a kivitelezőket.
A helyi és megyei elöljárók – Béres Csaba polgármester, Szabó Ödön és Bíró Rozália Bihar megyei parlamenti képviselők – mellett Hajdú Géza pályatárs, a nagyváradi Szigligeti Színház tagja méltatta Szabó József Ódzsa rendező munkásságát. Régi ismeretségükre hivatkozva elmesélte az „Ódzsa” ragadványnév történetét is, amely a dramaturg kishúgától származik, aki nem tudta kimondani a Jóska nevet. Így lett a Jóskából Ódzsa, ami végigkísérte pályafutását.
Messze földről érkező családtagjait Fekete Katalin frissen kinevezett színházigazgató (portrénkon) köszöntötte, aki az eseményt is moderálta egyben. A politikusi beszédek után
Mint mondta, apja számára fontos volt a hagyományokhoz való hűség, a megmaradás. Támogatta a fiatalokat, és azon volt, hogy a kortárs művészek, alkotók fórumot kapjanak. „Most szívből örülne, ha látná az új székelyhídi színházat, és biztos abban gondolkodna, hogyan töltse meg élettel” – fogalmazott Szabó Ágnes. A rendhagyó eseményhez kapcsolódóan felolvasták Fekete Péternek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma magyar kultúráért felelős államtitkárának üzenetét.
A kültéri ünnepség után a színház előcsarnokában megnyitották a Ki látott engem? című fotókiállítást Szabó József Ódzsa rendezéseiből. A felvételek Weiss István fotóművész alkotásaiból kerültek a nyilvánosság elé. A közismert színházi személyiségről ezt követően bemutatták Csáky Zoltán portréfilmjét.
Szabó József az 1970-es években megteremtette Nagyváradon az úgynevezett költői színházat. Az egyórás portréfilm az életútját követi nyomon szülővárosától, Székelyhídtól az írországi Sligóig. A közönség betekintést nyerhetett rendezői munkásságába, megismerhették a színházról, színészekről, irodalomról alkotott véleményét, rendezői ars-poétikáját. Közben jeleneteket láthattunk nagyváradi, kolozsvári és veszprémi rendezéseiből.
A kisváros megérdemelte a kulturális élet eme fellegvárát, mert jobb híján minden valamirevaló rendezvénynek a városi múzeum adott helyet: kiállításoknak, konferenciáknak, előadásoknak, kórushangversenyeknek. És minden esztendő elején a már meghonosodott jótékonysági bálnak is.
S ha már a színház épületéről írunk, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy
Akkoriban a régi kultúrközpont helyén fogadó állt, ahol a nemzet költője megszállt. A látogatás emlékét a leromlott állagú épület is őrizte a falán elhelyezett táblával, amely az új épület bejáratától jobbra, egy kőre csavarozva áll.
Az érmelléki kisvárosban tíz műkedvelő csoport működik. Bár színházi társulatuk nincs, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a temesvári, a debreceni színházakat hívják majd vendégül. A névadó ünnepséget követő napon, vasárnap a Nagyváradi Szigligeti Színház a Valahol Európában című előadással avatta fel a Székelyhídi Szabó József Ódzsa Színházat.
Szabó József Ódzsa
A rendező, dramaturg, színházi szakíró 1928. június 19-én született Székelyhídon. A középiskolát Nagyváradon végezte, majd egy évig filozófiát, lélektant és pedagógiát tanult a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen, később átiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendezői szakára. Harag Györggyel és Farkas Istvánnal együtt alapítótagja volt az 1953-ban Nagybányán létrehozott és 1956-ban Szatmárnémetibe átköltözött magyar társulatnak. Rendezői munkáját Nagybányán kezdte, majd Kolozsvárott dolgozott. 1970-től a nagyváradi Állami Színháznál valósíthatta meg rendezői eszményképét, a költői színházat. 1983-as Magyarországra települése után a győri, később a veszprémi színházba igazolt, de meghívott rendezőként szinte valamennyi erdélyi színháznál rendezett. A korszerű drámáról és a rendezés művészetéről számos cikke jelent meg az Utunk, Igaz Szó, Előre, Korunk, a nagyváradi Fáklya, Bihari Napló, Kelet–Nyugat, valamint a Magyar Nemzet, Nyugati Magyarság hasábjain. Írországban, Sligóban hunyt el 2019. február 15-én.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!