Új köntösben a székelyhídi színház – a felújított intézményt a város szülöttéről, Szabó József Ódzsa rendezőről nevezték el

Az akkoriban Ady Endre Művelődési Központnak nevezett létesítmény – állaga miatt nem felelt meg színháznak – felújítási tervei tíz évig stagnáltak annak ellenére, hogy Pafka Ernő nagyváradi építész idejében elkészítette a szükséges terveket.
A hatvanas évek elején épült 540 férőhelyes művelődési házat eredetileg is színháznak építették. 2011 táján a helyi önkormányzat hárommillió lejt remélt a kormánytól a felújítására. A terv 2014-ben már a harmadik nekifutásnál tartott.
A színház rehabilitálásának ügye akkor jutott dűlőre, amikor 2018-ban az Országos Befektetési Ügynökség Székelyhídon járt képviselője aláírta a kivitelezési szerződést biztosítva a szükséges anyagi forrásokat. Béres Csaba polgármester akkor elmondta: a felújított, kibővített ingatlan több funkciót kap, ugyanis az épületben rendezik be a városi könyvtárat is.
A belső tereket a mai elvárásoknak megfelelően alakították ki, így a korábbi 540 helyett 346 ülőhelyet bocsátanak a nézők rendelkezésre, hogy nagyobb teret nyerjenek a sorok között. Megépültek a tűzvédelmi szempontból fontos helyiségek is, továbbá a karzaton páholyokat alakítottak ki. Az előadók számára öltözőket és mosdókat építettek, az emeleten pedig az előadások szüneteiben büfé várja a színházlátogatókat.

Nem illik a városképbe?

Az épület kálváriájához hozzátartozik, hogy három esztendővel ezelőtt dr. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos – lelkes civilként az Érmellék épített örökségének őrzője – arra hívta fel a székelyhídi polgármester és a helyi döntéshozó testület figyelmét, hogy terveztessenek födémet az épület tetejére, azaz ne lógjon ki a városközpont arculatából a csapott tetejű létesítmény. Még a környező ANL-tömbházaknak is cserepes fedelük van, az épület szomszédságában pedig a legtöbb ingatlan hagyományos födémmel rendelkezik.

hogy jobb belátásra bírja a városvezetőséget. Beadványát továbbította az Országos Befektetési Ügynökséghez, valamint véleményezésre küldte a Nagyváradon székelő Megyei Kulturális Igazgatósághoz, de kérésének nem volt foganatja.

Mint mondta, apja számára fontos volt a hagyományokhoz való hűség, a megmaradás. Támogatta a fiatalokat, és azon volt, hogy a kortárs művészek, alkotók fórumot kapjanak. „Most szívből örülne, ha látná az új székelyhídi színházat, és biztos abban gondolkodna, hogyan töltse meg élettel” – fogalmazott Szabó Ágnes. A rendhagyó eseményhez kapcsolódóan felolvasták Fekete Péternek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma magyar kultúráért felelős államtitkárának üzenetét.
A kültéri ünnepség után a színház előcsarnokában megnyitották a Ki látott engem? című fotókiállítást Szabó József Ódzsa rendezéseiből. A felvételek Weiss István fotóművész alkotásaiból kerültek a nyilvánosság elé. A közismert színházi személyiségről ezt követően bemutatták Csáky Zoltán portréfilmjét.
Szabó József az 1970-es években megteremtette Nagyváradon az úgynevezett költői színházat. Az egyórás portréfilm az életútját követi nyomon szülővárosától, Székelyhídtól az írországi Sligóig. A közönség betekintést nyerhetett rendezői munkásságába, megismerhették a színházról, színészekről, irodalomról alkotott véleményét, rendezői ars-poétikáját. Közben jeleneteket láthattunk nagyváradi, kolozsvári és veszprémi rendezéseiből.

Petőfi Sándor is tiszteletét tette

A kisváros megérdemelte a kulturális élet eme fellegvárát, mert jobb híján minden valamirevaló rendezvénynek a városi múzeum adott helyet: kiállításoknak, konferenciáknak, előadásoknak, kórushangversenyeknek. És minden esztendő elején a már meghonosodott jótékonysági bálnak is.
S ha már a színház épületéről írunk, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy

Akkoriban a régi kultúrközpont helyén fogadó állt, ahol a nemzet költője megszállt. A látogatás emlékét a leromlott állagú épület is őrizte a falán elhelyezett táblával, amely az új épület bejáratától jobbra, egy kőre csavarozva áll.
Az érmelléki kisvárosban tíz műkedvelő csoport működik. Bár színházi társulatuk nincs, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a temesvári, a debreceni színházakat hívják majd vendégül. A névadó ünnepséget követő napon, vasárnap a Nagyváradi Szigligeti Színház a Valahol Európában című előadással avatta fel a Székelyhídi Szabó József Ódzsa Színházat.