Új könyvében Toót-Holló Tamás számba veszi a magyar eredetmondákat, amelyek tudássá kristályosodnak ki
2020. szeptember 20., 18:372020. szeptember 20., 18:37
2020. szeptember 20., 18:552020. szeptember 20., 18:55
Mesén nőttünk fel, csodálatos történeteket olvastunk gyerekeinknek, most pedig már unokáinknak is. Ismétlődő volt az eljárás: levettük a könyvet a polcról, s visszatettük a helyére, ha a gyermeket nagy nehezen sikerült álomba ringatni. Később a Hagyományok Háza mesemondóversenyein tanultam meg, hogy az élőszavas mesemondással a gyökerekhez térhetek vissza, s magam is legalább annyi hasznot húzok a regélésből, mint a kisded.
Toót-Holló Tamás Szellemi honvédelem aranykori fényben című könyve pedig élőszó a javából: az Aranyhajú gyermek mesemotívuma csak ürügyet ad a szerzőnek arra, hogy leültessen a könyv elé s meséljen… Ezt az énjét nem ismertem, Tamás ezek szerint kettős életet élt. Munkahelyünk, a közmédia hírszerkesztésének kissé merev világát cserélte fel álmaiban színes, filozofikus történetekké.
Mítoszokból merít az alkotó, a magyar legendárium figurái vonulnak el lelki szemeink előtt.
Trianon sebeit nyalogatva egy dolgot nem tudtak tőlünk elvenni: ősi történeteinket, mondáinkat, szóba vagy ódon templomok freskóiba kristályosodott regéinket. Szent László történetei átszövik Erdélyt, a Napbaöltözött Boldogasszony alakja a csíksomlyói legendáriumban szelídül hitté.
Felvállaljuk-e ősi jelképeinket? – teszi fel az írástudó a költői kérdést. Turulszobor-avató beszédből idéz származásunk jogát vetve fel. Minden bizonnyal – egyesek szemében – ez főbenjáró bűn. Véteknek számít azon „szabadelvű” fiatalok fejében is, akik a 6-os villamoson teli torokból üvöltik az EMKE-nél részegen: „Szent Korona és a Turul… háturul”. Merénylet azok világában is, akik a fasiszta jelképekkel azonosítják, kicsit úgy járva, mint Liszt Ferenc Mazeppája és az Esz-dúr zongoraversenye: a két opus azért volt a háború után indexen, mivel a nyilas híradók és rádióadások aláfestő zenéjeként használták propaganda célra illetéktelen kezek.
Kicsit elkalandoztam. Párbeszéd a múlttal: az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma a kötet alcíme, kicsit apokrifnek tűnik, viszont, ha belegondolunk, hogy az evangélium szó eredetileg jó hírt jelent, akkor a könyv is örömöt sugall.
Túlélést, amely elvezet az Aranykorba, ahol már a fény játssza a főszerepet, s a szellem szinonimájaként is szolgál.
A vezérmotívum, az aranyhajú gyermekek története, a Fény története is egyben, s az első nemzeti tragédiát is fedi a szerző szerint, viszont „az égben lakozó haza aranykori fényének ígérete mozgatja a szálakat”. A meseszövésben ígéret, horrorisztikus ármány, megdicsőülés követi egymást, s az igazságtételt – amelyben a valóságban ritkán volt része – a néplélek követeli ki. Deheroizál is a sztori, a király alakja ellentmondásos, de a deus ex machina visszaadhatja a beléje vetett hitet – nagyobb távlatban a magyar királyokba vetett bizalmat – még ha visszalapozva Machiavelli-tanítványt is látunk személyében.
Csaba királyfi a segítő kéz szimbóluma, alakja himnikus magasságokban szárnyal. Az ősi mondák vérünkben élnek tovább, erre beszédes példa, hogy az Árpád-házi királyaink sem tudták soha teljesen levetkőzni az évezredes, spirituális szokásokat.
A kötet nem könnyű olvasmány, alapos háttérmunka világlik ki a sorok közül, variánsok teszik szövevényessé az olvasást. A mese mondává alakul, népdallá lágyul, ismert történetek háttere világosodik meg. Alkotója az ősi mítoszok létjogosultsága és a Szent István-i eszme békés egymás mellett élésére hívja fel a figyelmet, s ezzel napi aktualitást is ad sorainak. Az aranyhajú gyermek feltámadása, a Bárány jelenléte szintén a kereszténységgel megbékélő fordulat. Visszatérő motívum: a múlt ismerete és tisztelete egyben jövőnk záloga. A források „bővizűek”, az író kedvenc szellemtörténészeimtől is idéz, Hamvas Béla szavai vissza-visszatérnek. Czakó Gábor gondolatai, kinek életútját kollégájaként a Duna Televízióban közelről figyelhettem, szintén kútfőként szolgálnak. Végül
A szép kiállítású könyv illusztrációinak nagy része Haui József és Jankovics Marcell A két aranyhajú ifjú című rajzfilmjéből származik. A lábjegyzetek tökéletes magyarázatul szolgálnak, a függelék pedig a felkeltett érdeklődésnek ad újabb támpontot. A kötet a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában jelent meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!