A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város

Két és fél éve még közelinek tűnt a megoldás

A vár civil hasznosítása körüli huzavona több mint három évtizede tart, pedig 2024 tavaszán úgy tűnt, végre sikerül elmozdulni a holtpontról. Amint arról a Krónika annak idején beszámolt, a román kormány elfogadta a védelmi minisztérium kezdeményezését, amelynek értelmében az Arad Gáj nevű városrészében található régi laktanyát állami tulajdonba és a hadsereg kezelésébe adják, hogy felújítsák, és oda költöztessék a várban állomásozó, Radu Golescu ezredesről elnevezett 191. gyalogos zászlóaljat.

Călin Bibarț aradi polgármester akkor úgy értékelte, hogy a megállapodással „a távoli álom kézzelfogható lehetőséggé” vált.

korábban írtuk

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez

Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.

A városvezető 2024 áprilisában arról számolt be, hogy a védelmi minisztérium lemondott korábbi követeléséről, amely szerint az önkormányzatnak kellett volna saját költségén felújítania a gáji laktanyát és új gyakorlóteret kialakítania a katonaság számára. Ez a városnak mintegy húszmillió eurójába került volna. Az új egyezség értelmében viszont a hadsereg vállalta a laktanya felújítását, az önkormányzatnak pedig a 17 hektáros terület megtisztításáról és közművesítéséről kellett gondoskodnia.

A megállapodás másik előzményeként a város már korábban telket biztosított az Országos Lakásügynökségnek (ANL) negyven katonai szolgálati lakás megépítésére.

Két és fél évvel később pedig a helyőrség továbbra is a várban működik.

A katonaság jelenléte nem mentség a késlekedésre?

Sergiu Bîlcea az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a városháza a katonai alakulat jelenléte ellenére is megkezdhette volna a felújítás előkészítését. „Attól, hogy a hadsereg továbbra is használja a várat, a polgármesteri hivatal még elkezdhette volna a finanszírozáshoz szükséges műszaki dokumentáció összeállítását. A vár 2022 óta a város tulajdonában van, de mindmáig nem láttunk még egy olyan stratégiát sem, amely a támogatások lehívásához szükséges dokumentáció elkészítéséről szólna” – jelentette ki a megyei tanács alelnöke.

Ezt a követelményt viszont nehéz teljesíteni mindaddig, amíg az aradi önkormányzat nem tudja elérni a katonaság kiköltözését, és nem veszi ténylegesen birtokba a várat.

Ötmillió eurós pályázati lehetőséget szalasztottak el

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az aradi városháza több határidőt is elmulasztott a ferences vártemplom helyreállítására szánt európai uniós támogatás megpályázására. A legutóbbi határidő szeptember 15-én járt le, ám az önkormányzat addig sem nyújtotta be a szükséges dokumentációt a temesvári székhelyű Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökséghez (ADR Vest).

Az Agerpres megkeresésére a polgármesteri hivatal írásban közölte:

• az iratanyag véglegesítéséhez szükséges közigazgatási eljárások miatt nem sikerült tartani a határidőt;
• a városháza szerint továbbra is kapcsolatban állnak a fejlesztési ügynökséggel, és új finanszírozási lehetőségeket keresnek a beruházáshoz.

A 2021–2027-es regionális program keretében legfeljebb ötmillió euró támogatást lehetett volna igényelni a templom szerkezeti megerősítésére, restaurálására és műemléki értékeinek bemutatására. A pénz megszerzése egyelőre elmaradt, miközben az épület állapota folyamatosan romlik.

A vártemplom már évtizedek óta életveszélyes állapotban van

A Krónika 2024 áprilisában megjelent riportjában már bemutatta az egykori ferences templom pusztulását. Az 1781-ben átadott barokk műemlék akkorra használhatatlanná vált, omlásveszély miatt tilos volt belépni az épületbe, amelynek tetejét és ikertornyait felverte a gaz, sőt fák is nőttek rajtuk.

Az akkori beszámoló szerint a várat civilek csak kivételes alkalmakkor, például a városnapok vagy a hadsereg napja alkalmából szervezett nyílt napokon látogathatták.

A helyi önkormányzat a rendszerváltás óta próbálja elérni a hadsereg kiköltöztetését, hogy a műemlékegyüttest kulturális, közösségi és turisztikai célokra hasznosíthassa. Az elképzelések szerint múzeumok, kiállítóterek, kulturális intézmények és szabadidős létesítmények kaphatnának helyet az egykori katonai erődítményben.

A két és fél évvel ezelőtti megállapodás ellenére azonban továbbra sem tudni, mikor nyílhatnak meg a vár kapui a nagyközönség előtt. A felújítás előkészítése körüli késlekedés és az elmulasztott pályázati határidők miatt pedig egyre inkább kérdésessé válik, mikor kezdődhet meg Arad egyik legértékesebb műemlékegyüttesének megmentése.