Fotó: Nánó Csaba
A Sapientia Tudományegyetem alagsori stúdiójában nyílt kiállítás Nemes András Csaba szobrász és Mira Marincaș fotóművész közreműködésével.
2022. szeptember 26., 19:422022. szeptember 26., 19:42
2022. szeptember 26., 20:192022. szeptember 26., 20:19
Aki szeptember 16-án vette a fáradságot, és ellátogatott a szobrász és a fényképész közös tárlatának megnyitójára, az egyhamar nem felejti el ezt az élményt. Annál is inkább, mivel rendhagyó módon a nem hétköznapi kiállítás mindössze három órán át volt látható!
Több művészeti ág találkozásának lehettünk szemtanúi, szobrász és fotós fogott össze, hogy ha csak rövid időre is, de egy nem mindennapi eseményt hozzanak létre.
Dr. Mira Marincaș szerint a különböző művészeti ágazatok nem egy szokványos találkozásáról van szó
Fotó: Horváth László
A szobrászművész kivételes alkotásai elég nagy feltűnést keltettek a művészetet szeretők és a kritikusok körében, míg a fotóművész remek képeit többször is megcsodálhattuk kiállításokon, vagy egyéb rendezvényeken. Mindketten hivatásukká választott művészeti águk élvonalába tartoznak, kivételes alkotói vénával rendelkeznek, tárlataik mindig feltűnést keltenek. Nem szükséges különösen elmélyülni a művészettörténetben ahhoz, hogy élvezettel tekintsünk munkáikra, és értékelni tudjuk a kezük nyomán született munkákat. Ezért is vártuk sokan a közös kiállítást, amelyen a különféle képzőművészeti ágak találkozásának lehettünk szemtanúi. Alkotói technikák mintegy a keresztmetszetnek ígérkezett a tárlat, és a szobrászatot, videót és fotográfiát magában egyesítő kiállítás minden várakozást felülmúlt.
Fotó: Nánó Csaba
A szobrászat, a fénykép és a film látszólag távol áll egymástól, külön utakon járnak. Ha fényképen látunk egy szobrot, az még nem jelenti azt, hogy a művészek egymással kapcsoltban álltak, esetleg reflektáltak egymás alkotói folyamatára. Ennek a tárlatnak viszont éppen az volt a lényege, hogy a három művészeti ág szimbiózisba lépett, egymásra válaszoltak, illetve kiegészítette egyik a másikat. A jelenlevők pedig talán soha nem vettek részt olyan tárlatmegnyitón, amely egyben záróünnepségnek is bizonyult.
A rendhagyó kiállítás ötletgazdája Nemes András Csaba szobrász, aki ezzel is nyitni szeretett volna a fiatalok felé. Mira Marincaş fotóművész vállalta a közreműködést, a Sapientia teret adott a rendezvénynek, és akik jelen lehettek, feledhetetlen élménnyel távozhattak a helyszínről. Amit a nézők nem láthattak, az a rengeteg munka, amibe a tiszavirág életű kiállítás létrehozása került.
A rendhagyó kiállítás ötletgazdája Nemes András Csaba szobrász, aki ezzel is nyitni szeretett volna a fiatalok felé
Fotó: Horváth László
A stúdióterembe lépve az érdeklődő szeme mindenekelőtt hozzá kellett szokjon a sötétséghez. A székek úgy voltak elhelyezve, hogy minden alkotásra külön-külön rálátásunk legyen, gyakorlatilag végig kellet járni a teremben ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a kiállított munkákról. Nemes András Csaba szobrai gyéren, de éppen elégségesen megvilágított talapzatokon voltak elhelyezve, mögöttük voltak kivetítve Mira Marincaş videói, és a kettő együtt képezte a nagy egységet. A szobrok úgy táncoltak a félhomályban, mintha egy láthatatlan kéz mozgatta volna az élettelen, és egyébként helyhez kötött alkotásokat. A vízcsobogásra hasonlító hangok, amelyek időnkét ismétlődtek, egészen kísérteties hangulatot kölcsönöztek a tárlatnak.
Laikus szemmel is csodálatos élmény rádöbbenni, milyen összefüggéseket lehet találni a különféle művészeti ágak között, amikor értő kezek alkotnak közösen nagyszerű folyamatokat.
Fény-árnyék játék: szobor és videó szimbiózisa
Fotó: Nánó Csaba
A fotó és videó számára az volt a kihívás, hogy megtalálja azokat a mozgásokat, ahogyan a szobrászművész alkot, ahogy mozog a műtermében, ahogyan az anyagokat próbálja összefogni – mondta Mira Marincaş. Ezzel a tárlattal a művészeknek szándékában állt visszatérni az eredethez, az egyszerűséghez, és nem utolsó sorban reflektálni arra, ami bennünket körülvesz. A fotóművész lapunknak elmondta: ő nem próbálta utánozni, katalogizálni a szobrász munkáit, hanem megpróbálta egyedi módon kontextusba helyezni, helyszínekre kivinni, a kisplasztikának minősülő munkát akár egy monumentálisnak ható tóba helyezni, így teljes potenciáljában megmutatni.
Film segítségével a szobor táncra perdül
Fotó: Nánó Csaba
Mira Marincaş hozzátette: a fénnyel próbálta kísérni azt, ahogyan a szobrász alkotja a mozgást, és mindenek előtt a hangulatra összpontosított. „Sokszor csak ültem, és vártam, hogy megszólaljon a szobrász alkotása, amikor pedig beugrott lelki szemeim előtt a számára jó helyszín, ahogyan a szobor abban a térben elhelyezkedik, akkor tudtam, hova megyünk fényképezni” – árult el számunkra részleteket az alkotása folyamatáról Mira Marincaş.
A művészet rajongói pedig reménykednek, hogy nem egyszeri és megismételhetetlen eseményen vettek részt, az alkotói kapcsolatnak talán lesz még folytatása a jövőben is. Ahogy Mira Marincaş fotóművész is megfogalmazta, a kiállítás anyagát talán érdemes lenne egy másik kontextusba is áthelyezni, hiszen különböző művészeti ágazatok nem egy szokványos találkozásról van szó.
Fotó: Nánó Csaba
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!