A Barabás Miklós Céh éves kiállításának megnyitója: az alkotásokat Portik Blénessy Ágota kurátor méltatja
Fotó: Nánó Csaba
A Barabás Miklós Céh (BMC) kolozsvári csoportjának hagyományos, értékfelmérő képzőművészeti kiállítását nyitották meg február 10-én Kolozsváron a Művészeti Múzeum időszaki, földszinti kiállítótermeiben.
2022. február 19., 12:072022. február 19., 12:07
A Művészeti Múzeumban egymást követik a kiállítások, az élet még a járványos időkben sem állt meg. A látszólag vidám és optimista hangulatot megtörik az utóbbi hetek kevésbé felemelő történései. Miközben a múzeum vezetősége élén Lucian Nastasă-Kovács igazgatóval mindent megtesz azért, hogy az intézménynek otthont adó Bánffy-palota régi fényében tündököljék, és a tatarozás javát már elvégezték az épületen, tart a botrány a palota tulajdonjogát illetően.
Az erre vonatkozó jogerős ítélet 2019-ben született. A Kolozs megyei önkormányzat január 20-i ülésén döntött a palota felosztásáról, hogy az új részek tulajdonosait be lehessen vezetni a telekkönyvbe. Az örökösök elutasították az önkormányzat kártérítési javaslatát, ragaszkodnak az ingatlanrész tényleges tulajdonba vételéhez. Egyelőre nincs szó arról, hogy a múzeum kiköltözik a Bánffy-palotából, a törvény szerint az új tulajdonos öt évig nem változtathatja meg az épület rendeltetését. Lucian Nastasă-Kovács Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében annak a véleményének adott hangot, hogy az épület visszaszolgáltatása „ingatag lábakon áll”, a bizonyítékok hitelessége megkérdőjelezhető. Mindeközben a megyei tanács újabb pénzösszeget utalt ki a múzeumnak, hamarosan megkezdődhet tehát a Bánffy-palota udvarának felújítása is. Ha a dolgok nem változnak, az úgynevezett „örökösök” gyakorlatilag egy teljesen felújított, régi pompáját visszanyerő műemléképületre tehetik rá a kezüket. A romániai viszonyokat ismerve ez nem is tűnik lehetetlennek, noha az egész eljárás rengeteg kérdést vet fel.
Kolozsi Tibor: A kincs őrzője
Fotó: Nánó Csaba
A Barabás Miklós Céh hosszú hagyományokra tekint vissza: erdélyi művészek egy csoportjának kezdeményezésére 1929-ben alakult a képzőművészeti egyesülés. Trianon után az erdélyi magyar képzőművészek jogosan érezték úgy, hogy intézményesített összefogással talán felvehetik a harcot az új hatalommal szemben, és egy céh létrehozása biztosíthatja számukra a fennmaradás és a további megjelenés lehetőségét.
és Szolnay Sándor, Nagy Imre, Gallas Nándor, Mund Hugó, Jándi Dávid személyében lelkes támogatókra lelt. Már 1929-ben határozatot is hoztak „az erdélyi képzőművészek szabad munkaközössége” támogatására. A megalakulást követő évben, 1930-ban a céh Kolozsváron, a Farkas utcai Teleki-palota termeiben mutatkozott be a különböző erdélyi régiók képviseletében jelentkező művészek alkotásaival, ezzel március 23-án az új szervezet ténylegesen is megalakult. Jelentős eseménynek számított 1943-ban a kolozsvári sétatéri Műcsarnok elkészülte, ahol a céh előzetes vidéki csoportkiállításai után nagyszabású, összerdélyi tárlattal lépett a nyilvánosság elé. Amit aztán a régóta várt budapesti kiállítás követett 1944 márciusában a Nemzeti Szalonban a német megszállás korántsem szívderítő körülményei közepette.
Valovits László:Guttman Mihály portréja
Fotó: Nánó Csaba
A romániai magyar képzőművészeket tömörítő, jelenleg összesen 175 tagot számláló BMC legnépesebb, kolozsvári csoportja minden év januárjában megrendezi hagyományos kiállítását. „Ezen éves, értékfelmérő tárlatok a kolozsvári és Kolozsvár környéki művészek közelmúltban készült munkáiból nyújtanak értékes ízelítőt. Tematikai és stiláris megkötés, illetve korhatár nélkül, csupán a minőséget szem előtt tartva, a legnagyobb változatosságban sorakoztatják fel a Barabás Miklós Céhbe tömörült művészek legfrissebb alkotásait: festők, szobrászok, grafikusok, keramikusok, üveg-, textil- és fotóművészek jelentkeznek egy-két munkával, bemutatva múlt évi termésük legjavát” – írja a céh közleményében.
az erdélyi kortárs művészet bemutatkozásának adva teret a barokk palota időszaki kiállítóterében. A céh országos tárlatát tavaly nyáron láthatta a közönség Csíkszeredában.
A Művészeti Múzeumban most 56 kolozsvári vagy Kolozs megyei művész több mint száz alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlat anyagát műfaji, tematikai és stiláris szempontból egyaránt a változatosság jellemzi. Látunk a kiállításon olajfestményeket, kerámiát, grafikát, metszeteket, vegyes technikával készült alkotásokat vagy akár művészi fotókat is. Valovits László nagyméretű portréitól, Horváth László művészfotóin keresztül egészen Kolozsi Tibor szobraiig, tájképekig és nonfiguratív alkotásokig igen változatos a tárlat kínálata.
Tompos Opra Ágota: Arctalanság
Fotó: Nánó Csaba
A tárlaton így különféle technikákkal készült művekkel ismerkedhetnek meg a látogatók a klasszikus hangvételű műalkotásoktól a posztmodernig. Az esemény szomorú emlékezésre is alkalmat adott, hiszen a kolozsvári Barabás Miklós Céhnek három tagja – Gedeon Zoltán, Nagy Endre, Starmüller Géza – idén hunyt el.
A megnyitón Lucian Nastasă-Kovács mellett felszólalt Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Kolozsi Tibor, a BMC elnöke és Portik Blénessy Ágota, a kiállítás kurátora. A tárlat február 27-ig tekinthető meg hétfő és kedd kivételével naponta 10 és 17 óra között a Bánffy-palota alagsori termeiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!