A Pataky Kálmánról szóló dokumentumfilm forgatása Lendván
Fotó: Csermák Zoltán
A muravidéki magyarok a közelmúltban születésének százhuszadik évfordulóján Pataky Kálmán operaénekesről, Lendva világhírű szülöttéről készítettek filmet, aki erdélyi gyökerekkel is rendelkezik.
2019. január 02., 18:002019. január 02., 18:00
2019. január 02., 18:032019. január 02., 18:03
Pataky Kálmán, a két világháború közti időszak leghíresebb magyar tenorja 1896. november 14-én Alsólendván született. A Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiója dokumentumfilmmel emlékezett a művészre. A képkockákon egy nagy ívű karrier bontakozik ki. A művész édesapja, idősebb Pataky Kálmán 1882. február 15-én Erdélyből érkezett Alsólendvára, s huszonöt évig tanított történelmet az állami polgári fiúiskolában. A háromgyerekes középiskolai tanár a város köztiszteletben álló polgára volt, s nagy lokálpatriótaként tartották számon: az Alsó-Lendvai Híradó hetilap alapítója és évekig felelős szerkesztője, emellett 22 évig a Polgári Olvasóegylet jegyzője volt. A zene is otthonra lelt ebben a családban. Később a családfőt Csáktornyára helyezték, s a diákvárosban bontakozott ki az ifjú Pataky Kálmán zenei tehetsége.
Noha az apa hivatása a nyugati végekre sodorta a családot, a Patakyak Erdélyből származtak, s ezer szállal kötődtek e történelmi vidékhez.
Erdélyi kötődését bizonyítja egy eddig ismeretlen plakát is: Pataky 1933-ban Marosvásárhelyen adott koncertet.
A Pataky Kálmán élete iránt érdeklődők évtizedeken keresztül az énekest bemutató, a Zeneműkiadó gondozásában megjelent kötetre támaszkodtak. Az 1968-ban kiadott monográfiája viszont számos területen hiányos. Erre a művész özvegye egy interjúban hívta fel a figyelmet. A tüzérfőhadnagy tenorszerepben című dokumentumfilmet a költő, zenei szakíró Baranyi Ferenc készítette, s az összeállítás Pataky feleségével, Beregi Leával készített beszélgetésen alapszik. A 37 perces tévéfilm inkább a hitvesi emlékek mentén rajzolta meg Pataky portréját, a nagyközönség számára számos adat azonban továbbra is rejtve maradt. Az évfordulóra készített film szerkesztői e fehér foltok titkait is próbálták felderíteni. Ilyen volt többek között a művész halláskárosodása. Fiatalkorában, a család erdélyi birtokán egy baleset érte, amely kihatott későbbi pályafutására is. A hallássérülés csak fokozódott a nagy háború alatt, amelyet tüzértisztként harcolt végig. Abszolút hallását szerencsére nem vesztette el, s pályafutása alatt embert próbáló gyakorlatokkal tartotta fenn hangjának kényes tisztaságát.
Pataky pályája a budapesti Operaházban indult: a pesti lapok 1921 nyarán egy új tehetség meghallgatásáról cikkeztek. Fél év múltán színpadra is állhatott: Verdi Rigolettójában a legnagyobbakat is nehéz feladat elé állító, rettegett magas C-s mantuai herceg szerepét bízták rá. Gál György Sándor neves szakíró bársonyos hangú gavallérként jellemzi a figurát. A siker nyomán
Pataky Kálmán Bécsben lett híres, de rendszeresen fellépett Budapesten is
Fotó: Archív
Jóllehet a legnemesebb lírai tenor volt, de olyan hőstenor alakításokra is vállalkozott, mint Radames az Aida című operában, és számos Wagner-szerepben is helytállt. A budapesti Operában Pataky csak öt évig volt tag, de utána évtizedekig, 1945-ig folyamatosan visszajárt évi harminc előadásra.
A rövid időszak alatt a fiatal tehetségre tőlünk nyugatabbra is felfigyeltek. 1926-ban Bécsbe szerződött, és Verdi A végzet hatalma című operájában Alvaro figurájában debütált. Művészete 1926 és 1939 között, a Bécsben töltött évei alatt ért fel a csúcsra: a 12 év alatt 22 szerepet énekelt 263 alkalommal. Emellett külön elismerés övezte 1936-os fellépését a salzburgi Fidelio előadáson. Arturo Toscanini – akinek nem volt kenyere a dicséret – szuperlatívuszokban beszélt Florestan alakításáról. Élete talán legnagyobb sikerét 1936-ban a glyndebourne-i fesztivál Don Giovannijában aratta. A Fritz Busch vezényletével készített felvétel azóta is az egyik legjobb Don Giovanni lemeznek számít, s a magyar tenor Don Ottavio alakítása is kiállta az idők próbáját. Talán ennek is köszönhető, hogy Pataky Kálmánt azóta a legnagyobb Mozart-énekesek között tartják számon. Bécsi tartózkodása idején is gyakori vendég volt a budapesti operában.
Sikerei nyomán az intrikák is utolérték mindkét fővárosban. A császárvárosban művészetét előszeretettel hasonlították össze a bécsiek kedvencével, Alfred Piccaverrel. Más írások Pataky Kálmán Volksoperben való fellépésével foglalkoztak, a művész szerint nem lehetett kizárólagos a Staatsoperrel kötött szerződése, de ez a meglátása nem találkozott munkáltatója véleményével. A magyar sajtóban a budapesti sikereket felhangok is kísérték, gyakran támadták, hogy miért énekel a budapesti Operaházban németül. Pedig semmi hazafiatlanság nem állt e mögött: a művésznek elfoglaltsága miatt egyszerűen nem volt ideje minden szerepét magyarul is megtanulnia. Gazdag repertoárjának 80 szerepéből egyébként 19-et legalább két nyelven tudott. Pataky igazi világpolgárként lépett fel Európa nagy operaházaiban, az Újvilágban legtöbbször Argentínában szerepelt: 115 előadáson állt színpadra és 43 koncertet adott.
A háborút Budapesten vészelte át, nélkülözésben. Felesége és apósa, a híres színész, Beregi Oszkár a megkülönböztető törvények miatt bujkálni kényszerült, az énekes szolidaritást vállalt a családtagokkal. Magyarországról főleg a körülmények késztették távozásra, a művész felkészülésének alapvető feltételei sem voltak meg.
Az új haza választásában a nosztalgia, a korábbi sikerek játszottak szerepet;
Kezdetben szerencséjük volt: noha az évadra a Buenos Aires-i operaszezon sztárjait már leszerződtették, mégis a művészre bízták a Tosca és a Bohémélet tenor főszerepét, s oratóriumokban is fellépett. Ekkor törés következett be pályafutásában. Az emigrációban rövid ideig még Chilében is éltek, majd Kaliforniába költöztek. A relikviák itt gyérebbé válnak, de tanúságuk szerint Pataky nem hagyta abba a koncertezést, 1951 márciusában például a virginiai Richmondban lépett fel. A Westhampton Theaterben többek között Kodály-dalokat is műsorára tűzött. Ugyanebben az évben, májusban a michigani Ann Arborban Verdi Requiemjének tenor szólamát énekelte.
A család ősi birtoka a Kis-Küküllő menti Désfalván
Fotó: Archív
A dokumnetumfilm készítői a rendkívül gazdag életpályát kívánták hitelesen bemutatni: hat ország tájain követték Pataky karrierjének állomásait. Erdélyben a stáb az egykori Pataky kúriába látogatott, Bécsben és Csáktornyán is forgatott. Budapesten az Operában és a Vigadóban dolgoztak, és lerótták kegyeletüket a művész sírjánál is. A dokumentumfilm szegényebb lett volna dél-amerikai felvételek nélkül, a vágóképek a Buenos Aires-i Városi televízió archívumából érkeztek.
A kutatás során igazi kultúrtörténeti érdekességek is felbukkantak.
Karczag Mártonnak, az Operaház főemléktárosának köszönhetően Schubert-Berté Három a kislány című dalművének margitszigeti bemutatójáról találtak a kutatók híradórészletet. A művész Schubert szomorú alakját formálta meg, művészetét ez az egyetlen ismert mozgókép őrzi. Az argentínai dokumentumokat a filmesek a Teatro Colon gyűjteményéből kívánták beszerezni, míg végül az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet emléktárában találták meg. Minden bizonnyal a Beregi-hagyaték egy részére leltek. Visszaemlékezések szerint Beregi Lea 1996-ban bekövetkezett halála után a gazdag kulturális örökség szétszóródott. Szerencsére Patakyra vonatkozó dokumentumokat, fényképeket rejtettek az intézet fiókjai, s éppen azokat, amelyeket a filmkészítők a dél-amerikai országból vártak eredménytelenül.
Pataky Kálmán, Lendva nagy szülötte gazdag művészi pályát futhatott be. Köszönhette ezt isteni adottságának, tehetségének és szorgalmának. Mindvégig megmaradt magyarnak, az emigráció súlyos lelki terhet jelentett számára. Élete igazi magyar sors: siker, betegség, jómód, nélkülözés, dicsőség, kudarc és… hontalanság jutott neki osztályrészül. Művészetét az idő múlásával egyre töretlenebbül értékelik nagyra: kivívta méltó helyét az operatörténet aranyoldalain. Színes egyéniségét, kivételes művészetét az évfordulón a lendvai alkotók állították reflektorfénybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!