Ifjabb és idősebb Csurkulya a hangszer titkairól beszél az érdeklődőknek
Fotó: Jencsel Noémi/Hagyományok Háza
Az Erdélyben jórészt elfeledett pedálcimbalommal ismerkedhettek meg Marosvásárhelyen a budapesti Hagyományok Háza által szervezett rendezvényen. A kétnapos találkozón örömzenélésnek is részesei lehettek az érdeklődők.
2018. április 13., 20:462018. április 13., 20:46
2018. április 13., 20:592018. április 13., 20:59
A magyar zongorának is nevezett nagyméretű pedálcimbalom egyre ismertebb a nyugat-európai és az amerikai koncerttermekben is. Erdélyben mégis nagyon kevesen játszanak rajta, csupán a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes előadásaiban kap rendszeresen helyet. Ezen az áldatlan helyzeten szeretne változtatni az a találkozó és emlékkoncert, amelyet a hétvégén tartottak Marosvásárhelyen A magyar cimbalom címmel. A rendezvény lehetőséget biztosított a zenészek találkozására, az örömzenélésre, ugyanakkor konkrét lépések is történtek arra, hogy a cimbalom visszakerüljön a különböző koncertekre.
A kultúrpalotában múlt szombaton érdekes és némiképp ismeretlen hangszereket láthattak és hallhattak a marosvásárhelyiek és a turisták. Az előtérben az idős és ifjú Csurkulya József mutatta be a magyar találmányt: a pedálcimbalmot vagy nagycimbalmot. Míg a Magyarpéterlakáról származó édesapa a nagyméretű ütős hangszert hangolta, fia annak eredetéről és sajátosságairól beszélt. Bár pontosan nem lehet tudni, kik hozták be Európába és Magyarországra, az biztos, hogy elődje a kiscimbalom volt, amelyet ma is használnak Svájcban, de a szlovákok és ukránok által lakott vidékeken is.
majd Bohák Lajos fejlesztette tovább. Hangereje a zongoráéval vetekszik. Csurkulya Józseftől megtudtuk: attól függően, hogy a zenész milyen ütőt használ, megváltoztathatja a hang színezetét. A cimbalom megszólaltatására alapvetően két darab dió- vagy akácfából készült verőt használnak, de a hangszín megváltoztatására a zenészek megfordíthatják azt, és a kemény fogantyúrészével ütik a húrokat.
A Kultúrpalota színpadán egyszerre öt cimbalmot szólaltattak meg
Fotó: Jencsel Noémi/Hagyományok Háza
Igazi rögtönzött szakmai megbeszélés zajlott a Kultúrpalota folyosóján, ahol ifjabb Csurkulya József sok mindent elárult a cimbalomról, amelynek ő és édesapja is igazi nagymesterei. Számára nem volt ismeretlen a marosvásárhelyi Kultúrpalota, hiszen a városban született, kisgyermekként megtanult cimbalmozni, de a klasszikus cimbalomoktatás hiányában, ütős szakon érettségizett a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban. Tanulmányait Budapesten folytatta: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamaraművész és cimbalomtanári szakán szerzett oklevelet.
A Gyergyóból érkezett fiatalabb és idősebb zenészek arra voltak kíváncsiak, hogyan hangolják a cimbalmot, és milyen anyagból készül. Megtudtuk, hogy acélhúrjai vannak, a felső, úgynevezett rezonánstető mindig fenyőfából készül. Annak érdekében, hogy a hangszertest „megbírja” az erős húrok által kiadott hangokat, két vasgerendát is beépítenek a cimbalomba.
A magyar cimbalom kétnapos rendezvény főszervezője Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója szerint a szombati napot az ilyen és ezekhez hasonló találkozókra, ismerkedésekre szánták, hiszen elsősorban a cimbalom népszerűsítése, a zenészek és zenekarok feltérképezése volt a cél. Kelemen László arról is beszélt, hogy tavaly tavasszal ifj. Koszorús Kálmánnal dolgozott együtt a Maros Művészegyüttesnél, és egy gyermekelőadás elkészítése során derült ki számára, hogy Erdélyből kiszorult a cimbalom.
„Ennek két fő oka van: egyrészt nagyméretű, nehezen szállítható hangszer, régebb a cimbalmosoknak szekeret kellett fogadniuk, hogy a lakodalomba eljuttassák a hangszert. Másrészt nagy befektetést igényel, az ára 1–2 millió forint között mozog, s egy ekkora összeget a családok, de még az együttesek sem engedhetnek meg maguknak. Kálmival akkor megegyeztünk,
A fiatal, sokoldalú zenész azonban fiatalon elhunyt, de az akkor megbeszéltek alapján létrejött a találkozó és az emlékkoncert. A népzenészekről szokták mondani, hogy a holtakkal cimborálnak, élő módon viszik tovább az öregektől tanult muzsikát. Ahogy Fodor Sándor Netti kalotaszegi prímás mondta, ő már rég halott lesz, de a muzsikája élni fog, s milyen igaza van. A cimbalmos találkozóval kicsit Kálmi emlékét tovább éltetjük” – fogalmazott Kelemen László.
A Hagyományok Háza a Csoóri Sándor programnak köszönhetően két nagy értékű cimbalmot is hozott Erdélybe, ajándékként. Az egyik a Kallós Alapítványhoz kerül Kolozsvárra, ahol a tervek szerint Bálint Zsombor oktatja majd az érdeklődőket. A másiknak a székelyudvarhelyi Kulturális Központ a gazdája, és előreláthatóan Fazakas Albert sepsiszentgyörgyi cimbalmos fogja tanítani. Fakas Albert eredetileg brácsásként dolgozott a Háromszék Néptáncegyüttesnél, és egy zenei darab kedvéért kezdett autodidakta módon cimbalmon tanulni. Megszerette a hangszert és Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémián sajátította el szakszerű használatát.
A magyarországi történeti forrásokban a cimbalom szó a 16. század második felében bukkant fel először. Egy 1543-ban Bécsben keltezett levél még hegedősöknek nevezi a cimbalmon játszó cigányokat: „a legkiválóbb hegedősök, a fáraók ivadékai játszanak itt, akik nem ujjal pöngetik a húrokat, hanem faverővel verik, és teli torokkal énekelnek hozzá.” Korábbról, 1567-ből is fennmaradt említés Cimbalmos Imre nevű diákról. A 17. század magyar főúri zenéjének a dudával, hegedűvel, virginállal egyenrangú hangszere. Végleges helyét a cigányzenekarokban a 18. század folyamán foglalta el. A Schunda Vencel József által kifejlesztett, ma is használt nagycimbalom már minden műfajban helytáll. Példaként említették, hogy Erkel Ferenc a Bánk Bánban, Kodály Zoltán a Háry János dalművében is alkalmazta a két verővel megszólaltatott ütős hangszert. Kortárs lengyel zeneszerzők nagy szeretettel írnak darabokat a cimbalomra, és akinek ismerős Balogh Kálmán neve, az tudhatja, hogy ő világszerte jazz zenét is játszik a cimbalmon.
A találkozóra nemcsak cimbalmosok jöttek el, hanem a Magyar Állami Népi Együttes zenekara, a néptáncosok és népzenészek által jól ismert Pál István Szalonna és Radics Ferenc is. Így nemcsak cimbalmosokkal, hanem nagybőgősökkel és hegedűsekkel is találkozhattak az erdélyi magyar és cigányzenészek. A Kultúrpalota nagytermének színpadán, de a Kisteremben is rögtönzött örömzenélés volt, bekapcsolódhatott bárki, aki magával hozta hangszerét, de a hallgatóságot is szívesen fogadták.
A Bernády által épített Kultúrpalotában még soha nem szólalt meg egyszerre a színpadon öt cimbalom. A fergeteges koncerthez hozzájárultak a Magyar Állami Népi Együttes jelenlevő tagjai, a marosvásárhelyi Üver zenekar, de Kásler Magdi és Navratil Andrea énekesek is. Jó volt a kivetítővásznon látni ifj. Koszorús Kálmánt, ahogy a cimbalom fölé hajol. Emlékét nemcsak ezzel a koncerttel szeretnék megőrizni, hanem egy alapítványt is létrehoznak, amely a fiatal zenésztehetségeket fogja támogatni.
A koncert végén sokan közelről is szemügyre vették a színpadon levő trapéz alakú ütős hangszereket, amelyet első alkalommal népszerűsítettek Marosvásárhelyen, de megígérték, évente visszatérnek, hogy a magyar cimbalom egyre népszerűbb legyen, újra méltó helyre kerüljön a népi együtteseknél, mulatságokban és koncerttermekben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!