Napsugár-fiúk: nem egyestés ragyogás

Szinte bensőséges a zsongás, amely a Csíki Játékszín előadásainak otthont adó teremben fogad: mint amikor egy közösség, amelynek tagjai szinte kivétel nélkül ismerik egymást, ott folytatják a beszélgetést, ahol tegnap-tegnapelőtt abbahagyták. Így percek alatt hozzájutok minden lényeges információhoz egy néhány nappal korábbi balesetről, az óhatatlanul elinduló gondolatasszociációkból már csak az ülés kényelmetlensége zökkent ki.

No meg az előadás, amely az első pillanattól magával ragad. A többször is Oscar-díjra jelölt, egyelőre azonban „csak” két Emmy- és három Tony-díjig jutó amerikai dráma- és forgatókönyvíró, Neil Simon A Napsugár fiúk című komédiája persze önmagában is sodró lendületű történet, de azért a közönséget röhögőgéppé lefokozó, poénrengeteg típusú darabokat is el lehet rontani. Csíkszeredában azonban ez a veszély egyetlen pillanatig sem kísértett.

A történetet alapvetően három figura viszi a hátán. A két egykori kabarésztárból, Al Lewisből és Willy Clarkból – közismertebb néven: a Napsugár-fiúk – az idők folyamán zsémbes és szenilitásba hajló öregember lett. Haraggal váltak el, 11 éve nem beszélnek egymással, Al nyugdíjba ment és vidéken él, Willy viszont egy egyre szűkülő New York-i lakásban, és régi fényének dukáló állásajánlatokra vár. Az illúziók mellett váratlanul igazi lehetőség is terem: egy televíziós műsor a Napsugár-fiúk nagy sikerű háziorvos-jelenetét akarja. Willy azonban megmakacsolja magát: a bökdöső, köpködő Allel nem hajlandó többé színpadra lépni. A mindennapokban gondját viselő – nem mellékesen impresszárió – unokaöcs, Ben kitartása azonban végül csak összehozza a Napsugár-fiúk találkozását. Al a vidéki élet szépségeiről mesél, Willy pezsgő művészéletet hazudik, a próba feszült hangulatban kezdődik és egy apróság miatt hatalmas veszekedésbe torkollik. A tévéstúdióban sem sokkal jobb a helyzet, a két vénember kissé már poros kabarétréfája egy ideig egész jól megy, de Willy nem bírja sokáig, az újabb nyílt színi veszekedés következtében szívinfarktust kap. Az anyagi nehézségek miatt el kell adniuk az egyre szűkülő lakást, így Willy élete hátralevő részét egy színészotthonban fogja tölteni. A beteglátogatóba érkező Alról kiderül, hogy őt is ugyanabba a színészotthonba küldik. Rossz vicc, mondhatnánk, de a végkicsengés valahogy mégis az, hogy várhat még néhány szép közös nap a két vén bolondra.

Neil Simon: A Napsugár fiúk
Fordította: Ungvári Tamás. Rendezte: Parászka Miklós. Díszlet- és jelmeztervező: Sántha Borcsa. Szereplők: Fülöp Zoltán (Willy Clark), Szélyes Ferenc (Al Lewis), Kosztándi Zsolt (Ben Silverman), Szabó Enikő (ápolónő), Kiss Ernő (férfi).

Az egymás iránti örök barátságból és gyűlöletből táplálkozó furcsa párok története mondhatni klasszikus a dráma- és filmirodalomban. A Napsugár fiúk esetében is nagy a konkurencia, hiszen a csíki Willynek, Fülöp Zoltánnak például Walter Matthau vagy Gálvölgyi János „árnyékát” kell leküzdenie. Abszolút dicséretére legyen mondva, egyetlen pillanatig sem hiányzott a két színészóriás. Fülöp Zoltán Willyje minden egoizmusa és sértődöttsége ellenére már-már szerethető vén medve, aki ugyan egyetlen pillanatig sem ismeri el a maga gyarlóságát, mögüle azonban engedi kikacsintani a saját esendőségét egyre inkább észlelő embert is. Jó arányérzékkel áll meg az olcsó kabarémegoldások küszöbén, aminek köszönhetően a néző szinte megállíthatatlan vihogással figyeli az unokaöccsével zajló kettősét. Mert Csíkszeredában valahogy nem a hajdani sztártárs nőtt fel Willy mellé, hanem a jófiús lelkesedéssel rohangáló, a verbális pofozóbábu szerepét tökéletesen játszó oldalági rokon, Ben, azaz Kosztándi Zsolt. Szélyes Ferenc Alje ugyanis talán túlzottan szögletes és kimért, a tudatosan alkalmazott ellenpontozás dacára sem engedi elhitetni magáról, hogy valaha ünnepelt kabarésztár volt. A végeredmény pedig némileg cáfolata annak a tézisnek, hogy A Napsugár fiúkat csakis akkor érdemes színpadra állítani, ha két olyan, karakterében eltérő színészegyéniség áll rendelkezésre, akik képesek kitölteni az amúgy nem túl izmos cselekményt, és veszik vállukra a darabot.

Ízléses, mértékkel színre vitt profi előadást kínált a Csíki Játékszín. A műélvezet kiteljesítése érdekében azért mégis csak ki kellene cserélni a székeket, a pénzügyi háttér megteremtéséhez pedig derekasan hozzájárulhatnak A Napsugár fiúk újabb telt házas fellépései is. Ha mindjárt a következő idénybe átmentve is.