
A könyv szerzőjét (balra) Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője faggatta az interjúk létrejöttéről
Fotó: Vallásszabadság Háza/ Biró István
Neves magyarországi előadóművészeket felsorakoztató újabb interjúkötet jelent meg Nánó Csaba tollából. Az élet körhintája című könyvet a kolozsvári Vállászszabadság Házában mutatták be az elmúlt héten.
2020. február 12., 20:422020. február 12., 20:42
Az élet körhintája címmel kollégánk, Nánó Csaba harmadik interjúkötetét mutatták be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában. Akárcsak az előzőekben, ebben is színészek és operaénekesek viszik a prímet, de ezúttal zömében anyaországi művészek kerülnek közelképbe, akikkel a szerző az utóbbi években találkozott Erdélyben.
E rövid felsorolásból is látszik, hogy „súlyos” nevek gyűjteménye Nánó Csaba legújabb kötete, amely ugyanannál a kiadónál jelent meg, mint az előzőek: a nagyváradi Europrintnél. A kiadó vezetője, Derzsi Ákos a könyvbemutató „bemelegítőjeként” elmondta: az idén húszéves kiadó a könyvkiadást és könyvterjesztést jellemző anyagi és egyéb gondok ellenére szép eredményeket tud maga mögött, hiszen több száz címet sikerült a két évtized alatt megjelentetni és piacra dobni.
A könyvet bemutató beszélgetés során – az Erdélyi Napló főszerkesztője, Makkay József kérdezett és a szerző, Nánó Csaba válaszolt – többek között kiderült, hogy honnan származik a szerző vonzódása Thália szekeréhez. Ez a szoros kapcsolat a színházzal már gyerekkorában elkezdődött. Nánó elmondta: temesvári és kolozsvári nevelkedése idején a családnak sok színészismerőse volt, és maguk is rendszeresen jártak színházba, másrészt a nyolcvanas években a szerző kipróbálta amatőr színjátszóként is magát a kolozsvári Stúdió színpadán.
Pontosabban fogalmazva, ezek az interjúk „nem turkálnak” a művész magánéletében. A szerző szerint az erdélyi magyar újságírás különbözik a magyarországitól, így nem véletlen, ha sok előadóművész fenntartásokkal viszonyul az újságírókhoz. A közhiedelem szerint sok médiacsatorna és lap csak a botrányra hajt, ezért a művészek is elővigyázatosak, hogy kinek mit nyilatkoznak. A szerző örömmel nyugtázta, hogy az Erdélybe látogató magyar sztárok többsége nyitott volt az általa feltett kérdésekre, őszintén beszéltek munkájukról. Az újságírókkal közismerten nem túl jó viszonyt ápoló Hobó is vállalta a beszélgetést. Földes László gyakori vendége Erdélynek, az utóbbi években például többször is fellépett Kolozsváron.
Persze, nem minden próbálkozást koronáz siker az újságíró szakmában sem. A szerző a könyvbemutatón arról is mesélt, miként nem sikerült interjút készítenie a Kolozsvári Magyar Napokon fellépő Bródy Jánossal. „A fellépés előtt véletlenül a város forgatagában, a Farkas utcában találkoztam össze a művésszel és kíséretével. Nyakamban csüngött az újságírói akkreditáció, így nem kellett sokat magyarázkodnom, és elébe álltam. Nagyon kedvesen reagált, mondta, hogy a fellépés után keressem meg, szívesen ad interjút. Igen ám, de az utcán folytatott beszélgetésünket meghallotta a menedzsere, és azonnal lecsapott rám. A foga között sziszegte: »Maga hogy képzeli, a hátam mögött egyezkedik a művész úrral?« Meglepetésemben szóhoz sem jutottam. A hölgy szinte kiabált, és ekkor már Bródy is szinte szégyenkezve nézte a jelenetet, a hangoskodásra a környéken állók is felfigyeltek. »Hát tudja meg, nem lesz semmi interjú!« – mondta az illető, és testületileg elvonultak. Bródy még utánam szólt, hogy sajnálja, én meg a döbbenettől földbe gyökerezve álltam ott, jól faképnél hagyva.”
A kötetben megjelent húsz érdekes beszélgetés azonban azt igazolja, hogy a Bródy-féle történet kirívó eset, a megszólított művészek többsége ugyanis készséggel kötélnek állt. Kérdésre válaszolva Nánó Csaba azt is elmondta, hogy a háromkötetnyi sorozatnak lesz folytatása, hiszen az eddig megjelent ötven interjúnál sokkal több készült az elmúlt években, s ezek zöme az Erdélyi Napló hasábjain jelent meg.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!