Simon Gábor szeretett társaságban lenni, munkatársaival, beosztottjaival igen közvetlen viszonyt ápolt
A Prospero sorozat új kötete jelent meg a napokban a kolozsvári Ábel Kiadó gondozásában. Ezúttal lapunk munkatársa, Nánó Csaba újságíró készített életútinterjút Simon Gáborral, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalmazott igazgatójával.
2020. október 30., 08:212020. október 30., 08:21
Több mint másfél évtizede indult útjára a Prospero Könyvek sorozata Demény Péter író szerkesztésében. A Polis, később a Korunk–Komp-Press, jelenleg az Ábel Kiadó gondozásában megjelenő kötetek színészek, operaénekesek, a most megjelent könyv esetében pedig egy intézményvezető pályaképét rajzolják meg.
„Nem a cél a lényeg, hanem az addig megtett út”. Ezzel az idézettel indul Nánó Csaba Sors-szimfónia című kötete, amely életútinterjút tartalmaz az idén 75 éves Simon Gáborral, aki 20 esztendőn át vezette a Kolozsvári Magyar Opera társulatát.
A volt intézményigazgató Sepsiszentgyörgyön született, iskoláit a Székely Mikó Kollégiumban kezdte 1951-ben. Édesapja és a család múltja miatt a tanfelügyelőségen előre megmondták neki, hogy a fiát a líceumi felvételin nem hagyják tovább tanulni. Így is történt. Ezért Kézdivásárhelyen kezdte a líceumi éveket, ahol az apjának kapcsolatai voltak.
– emlékezik azokra az időkre az igazgató. Később a brassói sportiskola diákja lett, majd a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumba került. Érettségi után a kolozsvári zeneakadémián diplomázott 1968-ban fuvola szakon. Négy évig volt tagja az opera zenekarának, amíg az akkori igazgató ki nem rúgta, mert „túl sok ötletem volt, én akartam mindenkit tanítani, mit és hogyan kell tenni. Ma már értem, miért dobott ki, és igazat adok neki”. Egy évig könyvet árult. Már akkor majdnem igazgató lett az Egyetemi Könyvesboltban, ennek egyetlen akadálya az volt, hogy nem lépett be a Román Kommunista Pártba.
Simon Gábor életútja – ahogyan a kötet lapjairól is kiderül – tele van érdekesebbnél érdekesebb fordulatokkal, rövid ideig még a zenétől is eltávolodott, de minden körülmény között megállta a helyét az élet forgószínpadán.
A fejezetekre osztott interjúkötetben olvashatunk Simon Gábor Székelyföldön töltött gyermekkoráról, családja kapcsolatáról a zenével, a nehéz időkről, amikor a rendszer kulákoknak kiáltotta ki őket, ebből pedig sok hátrányuk származott. Az egykori igazgató arról is őszintén vall, miért tették ki az opera zenekarából a 70-es évek elején, illetve később hogyan nyerte el a vezetői tisztséget ugyanabban az intézményben.
Az életútinterjú-kötet címe nem véletlenül utal Beethoven alkotására, az 5. szimfóniára, amely Sorsszimfónia melléknévvel vonult be a zenetörténetbe. Az egykori igazgató szinte egész életét zene vette körül. Ugyanakkor sokoldalú ember, aki vezetőként éppúgy megállta a helyét, mint a hangszeres hivatásában, a sportban vagy a családja iránti gondoskodásban.
Simon Gábor sorsa is – mint ahogy minden művészemberé – tele van színekben tobzódó szimfóniával. Hiszen, ahogyan a kötet bevezetőjében is olvasható,
„Gábor olyan igazgató volt, aki nem ragaszkodott ahhoz, hogy egész nap az irodájában töltse az időt. Szeretett társaságban lenni, munkatársaival, beosztottjaival igen közvetlen viszonyt ápolt, és még a magamfajta újságírót sem nézte le” – írja a kötet bevezetőjében a szerző. A kolozsvári újságíró az Erdélyi Naplónak elmondta: közte és az igazgató között az évek során kialakult barátság, illetve Simon Gábor tartalmas munkássága okán már tíz évvel ezelőtt, az igazgató nyugdíjaztatása után szóba került egy életútinterjú elkészítése, ám objektív okokból ez a tavalyi esztendőig elmaradt. 2019-ben Demény Péter, a Prospero sorozat szerkesztője javasolta, hogy Simon Gáborról könyv íródjon, a mintegy éves munka eredménye a Sors-szimfónia című kötet, amelynek gondozását az Ábel Kiadó vállalta magára. A sok képanyagot is tartalmazó kötet megvásárolható a kiadóban, könyvesboltokban, illetve az Ábel Kiadó honlapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!