Meghódította Erdélyt a Filmtettfeszt

Egyre inkább úgy tűnik, a Filmtettfeszt is bekerült a kolozsvári cinefilek éves határidőnaplójába – a szerdától vasárnapig tartó, kizárólag magyar filmeket felsorakoztató fesztivál közönsége lassan-lassan kinőtte a rendelkezésére bocsátott teret, azaz a kolozsvári Győzelem mozit. Az Anyám és más futóbolondok című Fekete Ibolya-filmet a nagy érdeklődésre való tekintettel a szombati nap újra levetítették, a vasárnap esti Hajdu Szabolcs filmre, az Ernelláék Farkaséknál címűre pedig már szombaton nem lehetett nullás jegyet kapni. Még akkor sem, ha – a fesztivál jellegéből adódóan – mindenki ismer mindenkit, pláne a főszervezőket, jegyet intézni, akár állót, a megszigorított biztonsági intézkedések miatt már nem lehetett. Így azok, akik lemaradtak a sokat dicsért kamaradrámáról, reménykedhetnek, hogy sikeres lesz a Filmtett Egyesület új, egyelőre kísérleti fázisban lévő projektje: mint Zágoni Bálint, a Filmtett Egyesület menedzsere elárulta, megvásárolták Till Attila Oscar-díjra jelölt filmjének, a Tiszta szívvel címűnek a romániai forgalmazási jogait (romániai bemutatója december másodikán lesz), s nem titkolt céljuk, hogy az éves Filmtettfeszt, illetve a TIFF magyar napjain kívül az év egyéb, fesztiválmentes napjain is láthasson a nagyérdemű magyar filmeket a romániai mozikban. Ezért lehet hát reménykedni, hogy az Ernelláék Farkaséknál című filmet nemcsak kalózverzióban, hanem akár plázamozikban is megtekinthetik azok, akik nem fértek be a Győzelem moziba. És hát persze abban is lehet reménykedni, hogy a szervezők, látva a nagyszámú érdeklődőt, a folyamatosan telt házas mozikat, jövőre talán elgondolkodnak azon, hogy át kellene költöztetni a fesztivált a Florin Piersic moziba, elkerülve, hogy tömegek maradjanak az ajtón kívül.

Filmnézés Erdély-szerte

A Filmtettfeszt sikerét a nézőkhöz hasonlóan értékelte lapcsoportunknak Zágoni Bálint főszervező is. „Élénk volt az érdeklődés az idén tizenkét erdélyi városban megszervezett Filmtettfeszt iránt, határozottan úgy tűnik, hogy a seregszemle egyre inkább beépül a nézőközönség és szakma tudatába is”. A tizenhatodik alkalommal tartott fesztivál összesen 12 nagyjátékfilmmel, hét dokumentumfilmmel és 50 rövidfilmmel várta a nézőket a fő helyszínen, Kolozsváron, valamint Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Besztercén, Zilahon és Aradon. A városokon kívül idén első ízben vetítettek filmeket úgynevezett vándormozi keretében is: bekapcsolódott a fesztiválba két Kolozs megyei falu, Kalotaszentkirály és Tordaszentlászló. „Az előző évekkel összehasonlítva többen érdeklődtek a fesztivál iránt, sok helyszínen telt házas közönség előtt vetítettük a filmeket, de számos érdeklődő jött el a filmrendezőkkel szervezett közönségtalálkozókra is. A végleges adatokat még nem tudjuk, hiszen vasárnap este zárult a rendezvény, de már eddig is nagy volt az érdeklődés a szemle iránt Kolozsváron, de például Csíkszeredában és Nagyszebenben is. Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból című filmjét rengetegen nézték meg, sőt, pótvetítést is kellett tartani, de sokan kíváncsiak a fesztivál zárófilmjére, Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című, a vasárnap este vetített alkotására” – fejtette ki Zágoni Bálint. Hozzátette, bár inkább a szakmai közönséget célozták meg, népszerűnek bizonyultak a kísérőrendezvények is, így például a Magyar Nemzeti Filmalap inkubátor programjáról szóló beszélgetés, amely az erdélyi fiatal filmeseket szólította meg és bátorította alkotásra, így az érdeklődők betekintést nyerhettek a filmtámogatási rendszerbe, és eligazítást kaphattak a jövőre nézve. Hasonlóan élénk volt az érdeklődés a háromnapos kritikaíró műhely iránt is. Mint Zágoni Bálint fogalmazott, hiánypótlónak számít a hasonló kezdeményezés, hiszen az eddigi legkomplexebb kísérő rendezvényükre sok fiatal, filmszakos és újságíró szakos egyetemista is kíváncsi volt. „A filmszakon főleg elméleti képzést kapnak a fiatalok, az újságíró szakról is hiányzik a filmkritikus-képzés, így a műhely kimondottan hasznosnak és tanulságosnak bizonyult” – mutatott rá a szervező. Mint összegezte, határozottan úgy tűnik, hogy a filmfesztivált a nézőközönség és a szakma is egyre fontosabbnak tartja. Ennek egyik jele, hogy elismert rendezők is ellátogatnak a szemlére, mint például Fekete Ibolya és Hajdu Szabolcs. „Az idei rendezvény iránti érdeklődésből kiindulva optimista vagyok. A jövőben meg szeretnénk erősíteni az eddigi helyszíneket, és az a célunk, hogy minél jobb körülmények között tarthassunk vetítéseket. Például Sepsiszentgyörgyön, ahol egyelőre még nem lehetett a moziban tartani a szemlét, reméljük, jövőre ez megvalósul” – mondta a szervező.

Vasárnapi díjeső

A fesztivál zárógálája – ahogy ezt megszokhattuk – díjesővel zárult. Egyrészt kiosztották a 2012-ben alapított Sárga Csikó Díjat – Szép Jankó Noémi munkáját, valamint a Balassi Intézet által támogatott egymillió forintos pénzjutalmat –, amelyet ezúttal Patrovits Tamás animációsfilm-rendező, egyetemi tanár kapott. Illetve idén másodjára hirdettek nyertest a Filmgaloppon: a Filmtettfeszt versenyszekciójában nyolc „erdélyi” film állt rajthoz, közülük a kolozsvári származású Szőcs Petra Csoszogj úgy című 14 perces kisjátékfilmjét találta a legjobbnak a háromtagú zsűri (Hegedűs Bálint forgatókönyvíró, Osváth Gábor producer, Kárpáti György, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének főtitkár-helyettese). A verseny közönségdíját Püsök Botond Kendeffy című 12 perces alkotása nyerte el.