
2015. február 22., 11:382015. február 22., 11:38
Vasárnap éjjel nyolcvanhetedjére is kiosztják az Oscar-díjakat Hollywoodban, a jelöltek közt pedig ott toporog egy fekete–fehér lengyel–dán filmdráma is, az Ida című. A nyolcvanperces alkotás méltán esélyes a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában győzedelmeskedni, mert számos jelentős, díjat bezsebelt már. Többek közt a Brit Filmakadémia BAFTA-díját, mint legjobb nem angol nyelvű alkotás, de az Európai Filmdíj kiosztásakor is tarolt. Kategóriájában kihívóként ugyanakkor ott találjuk a Leviatán című orosz filmet is, ami miután Golden Globe-díjjal büszkélkedhet, szintén nagy esélyesnek számít. Külföldi filmként egyébként egy észt, egy mauritániai és egy argentin mozi van még versenyben.
A lengyelül, lengyel színészekkel forgatott film fekete-fehér volta ellenére is egyedi színfolt az mozifilmek palettáján. A lassú és aprólékosan megkomponált képek, a zenei aláfestés szinte teljes hiánya, a rendezés határozott vonalvezetése formailag, a látszat és a valóság közti éles ellentét pedig tartalmi szempontból teszi egyedivé a produkciót. Az Ida története a hatvanas években játszódik és egy fiatal novíciáról szól, aki mielőtt fogadalmat tenne, felkeresi egyetlen élő rokonát. A katolikus zárdában nevelkedett lányról hamar kiderül, hogy voltaképpen zsidó származású, szüleit pedig a náci megszállás zavaros időszakában gyilkolta meg az őket bújtató lengyel család egyik tagja. Joggal gondolhatnánk, hogy egy újabb szomorú zsidófilmet láthatunk – ami már csak felvételi technikája alapján is hasonlít a híres Schindler listájára –, de tévednénk. Nem tipikus holokauszttörténet zajlik a szemünk előtt, hanem egy fiatal lány felborult életének képkockáit látjuk peregni, s azt, ahogy főhősünk mindegyre igyekszik mindig a jó utat választani.
A fiatal Ida egyébként fekete-fehéren is virít, hisz gombszemei szinte átsütnek a filmvásznon, hajáról pedig csak tudjuk, hogy vörös, látni nem látjuk, mégis érezzük annak átütő erejét. Pawel Pawlikowski Angliában élő lengyel rendező filmjének főszereplője pedig nem is színész, az 1992-ben született Agata Trzebuchowskát a rendező egy barátja szemelte ki a szerepre: a lány egy kávézóban olvasott, nem is sejtve, hogy karaktere épp feltűnik valakinek. De maga a rendező sem az a tipikus Oscar-hajszoló művész: nyilatkozatai alapján nem tudná magát elképzelni Hollywoodban, ahol megmondanák neki mit és hogyan csináljon. Pawlikowski szerint „a lényeg, hogy kicsi legyen a költségvetés és akkor a saját főnököd maradhatsz, ami nekem létfontosságú”. Az Ida sem egy szuperprodukció költségvetéséből készült, ennek ellenére az elmúlt 25 év legsikeresebb lengyel filmjének számít.
Egyáltalán nem szájbarágós, szép, kimért, de épp kellően meghökkentő, életszagú film, amiben a dzsessznek, de még az étkezések módjának is szerepe van. Harmóniák és ellentétek, látszatok és valóság, fekete és fehér: az Ida nem egy szürke epizód, hanem egy nehezen feledhető szomorú szimfónia.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!