
2015. február 22., 11:382015. február 22., 11:38
Vasárnap éjjel nyolcvanhetedjére is kiosztják az Oscar-díjakat Hollywoodban, a jelöltek közt pedig ott toporog egy fekete–fehér lengyel–dán filmdráma is, az Ida című. A nyolcvanperces alkotás méltán esélyes a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában győzedelmeskedni, mert számos jelentős, díjat bezsebelt már. Többek közt a Brit Filmakadémia BAFTA-díját, mint legjobb nem angol nyelvű alkotás, de az Európai Filmdíj kiosztásakor is tarolt. Kategóriájában kihívóként ugyanakkor ott találjuk a Leviatán című orosz filmet is, ami miután Golden Globe-díjjal büszkélkedhet, szintén nagy esélyesnek számít. Külföldi filmként egyébként egy észt, egy mauritániai és egy argentin mozi van még versenyben.
A lengyelül, lengyel színészekkel forgatott film fekete-fehér volta ellenére is egyedi színfolt az mozifilmek palettáján. A lassú és aprólékosan megkomponált képek, a zenei aláfestés szinte teljes hiánya, a rendezés határozott vonalvezetése formailag, a látszat és a valóság közti éles ellentét pedig tartalmi szempontból teszi egyedivé a produkciót. Az Ida története a hatvanas években játszódik és egy fiatal novíciáról szól, aki mielőtt fogadalmat tenne, felkeresi egyetlen élő rokonát. A katolikus zárdában nevelkedett lányról hamar kiderül, hogy voltaképpen zsidó származású, szüleit pedig a náci megszállás zavaros időszakában gyilkolta meg az őket bújtató lengyel család egyik tagja. Joggal gondolhatnánk, hogy egy újabb szomorú zsidófilmet láthatunk – ami már csak felvételi technikája alapján is hasonlít a híres Schindler listájára –, de tévednénk. Nem tipikus holokauszttörténet zajlik a szemünk előtt, hanem egy fiatal lány felborult életének képkockáit látjuk peregni, s azt, ahogy főhősünk mindegyre igyekszik mindig a jó utat választani.
A fiatal Ida egyébként fekete-fehéren is virít, hisz gombszemei szinte átsütnek a filmvásznon, hajáról pedig csak tudjuk, hogy vörös, látni nem látjuk, mégis érezzük annak átütő erejét. Pawel Pawlikowski Angliában élő lengyel rendező filmjének főszereplője pedig nem is színész, az 1992-ben született Agata Trzebuchowskát a rendező egy barátja szemelte ki a szerepre: a lány egy kávézóban olvasott, nem is sejtve, hogy karaktere épp feltűnik valakinek. De maga a rendező sem az a tipikus Oscar-hajszoló művész: nyilatkozatai alapján nem tudná magát elképzelni Hollywoodban, ahol megmondanák neki mit és hogyan csináljon. Pawlikowski szerint „a lényeg, hogy kicsi legyen a költségvetés és akkor a saját főnököd maradhatsz, ami nekem létfontosságú”. Az Ida sem egy szuperprodukció költségvetéséből készült, ennek ellenére az elmúlt 25 év legsikeresebb lengyel filmjének számít.
Egyáltalán nem szájbarágós, szép, kimért, de épp kellően meghökkentő, életszagú film, amiben a dzsessznek, de még az étkezések módjának is szerepe van. Harmóniák és ellentétek, látszatok és valóság, fekete és fehér: az Ida nem egy szürke epizód, hanem egy nehezen feledhető szomorú szimfónia.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!