
A gyerekek kilométereket gyalogolnak, hogy eljussanak az iskolába
Fotó: Pál Árpád
Valami mellett, mintsem valami ellen akar felszólalni filmjével Simó Ibolya székelyudvarhelyi filmrendező. A nyomasztó újgazdag fiatalok világa után Monyo és Baba életét, valamint a varsági iskolások útját követte. A rendezővel most kezdődött forgatásáról, illetve legújabb filmötletéről is beszélgettünk.
2017. október 25., 21:332017. október 25., 21:33
2017. október 25., 21:402017. október 25., 21:40
Két tehetséges zenész, illetve két iskolás: az első páros a székelyudvarhelyi Monyo és Baba, aki saját világában, szerelmesen – egymásba és a zenébe – utazik. A második páros – Tomi és Ervin – székelyvarsági tanulók, akik hosszú kilométereket tesznek meg, hogy eljussanak otthonról az iskolába, majd választás elé kerülnek, miként haladjanak tovább az életben. A két párosban az a közös, hogy ők a főszereplői Simó Ibolya székelyudvarhelyi rendező alkotásainak. A filmek az MTVA Mecenatúra-pályázatán nyert támogatásból készültek, és nemrég mindkettő bekerült a 17. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle részeként meghirdetett Filmgalopp nevű erdélyi versenyprogramba.
Simó Ibolya rendező ismeretterjesztő filmet készül forgatni
Fotó: Pál Árpád
Tehetséges zenészeknek látom őket, különleges pár, izgalmas szereplők, így adott volt a filmötlet – magyarázta Ibolya, hogyan született Monyo+Baba produkciója. A road movie jellegű dokumentumfilmhez mintegy másfél évig követte a zenész párost: Udvarhelyen, Budapesten és Londonban forgatott velük. Továbbá archív filmanyagok és a zenészek saját felvételei is megjelennek a produkcióban. „Ez a filmem kicsit más, vadabb, mint az eddigiek” – magyarázta a rendező. A vágást is ő végezte, és már ebbe is igyekezett belevinni azt, ahogyan Monyóék élnek: kicsit káoszszerűen, rendhagyóan és pörgősen. Mivel nyelvezetében és vágásában is eltér a hagyományos dokumentumfilmektől, a rendező úgy gondolja: zenés vagy kreatív filmkategóriákban fogja fesztiváloztatni. Ibolya szerint nemcsak neki, hanem a főszereplőknek is tanulságos volt a forgatás. „Nem volt könnyű nekik sem. Utólag sokat gondolkodtam arról, hogy az ember kiteszi az életét, felvállalja gyengeségeit is, nem csak sikereit” – magyarázta Ibolya.
Míg a Monyo+Baba zajos, vágásában formabontó, a
– magyarázza a rendező. Olyan diákokat követ, akik naponta négy-öt kilométert tesznek meg gyalog, hogy hegyen-völgyön, dombon, sárban, mindenféle körülmények között eljussanak az iskolába. Varság a helyszín, Simó Ibolya pedig egy elsős tanulót keresett, aki először járja az iskolába vezető utat, illetve egy nyolcadik osztályost, aki utoljára tapossa a megszokott ösvényeket. „Felmerül az otthonmaradás kérdése, hiszen egy tanyavilágról szól, de a továbbtanulás is képbe kerül, hiszen a nyolcadik elvégzése után dönteni kell, elmegy-e a gyerek a városba tanulni. A mi szereplőnk, Ervin, nyolcadikosként úgy dönt, inkább dolgozni szeretne és otthon marad” – ecsetelte Ibolya. Amikor keresték a családokat, az iskolaigazgatótól kaptak egy listát azokról, akik a legtávolabb laknak.
„Olyan csoda volt, tiszta szemű, sok kicsi gyermek ült a széken. A szülőkből és a gyerekekből is áradt a szeretet és az egyszerűség, nagyon jó választás volt. Mai napig jó barátságban vagyunk, öröm volt velük dolgozni” – folytatta. Úgy érzi, a család a forgatás minden pillanatában természetesen viselkedett, sosem pózoltak a kamerának, mindig úgy élték az életüket, mintha ott sem lett volna a stáb. A filmet Bálint Arthur operatőrrel forgatták, előbb egy 52 perces változatot készítettek, ami viszont a rendező szerint túl gyorsnak, követhetetlennek tűnt, ezért született egy második, sokkal lassúbb ritmusú. Az első változatot tavaly sugározták a tévében, ám a hosszú változat csak most készül el, ezt fogják nevezni a fesztiválokra is.
Októberben Bántó Csaba operatőrrel már egy újabb filmet kezdett el forgatni az udvarhelyi rendező. Ennek Etéd a helyszíne. A félreeső településhez kötődése is van, hiszen édesanyja onnan származik, gyerekkorában sok időt töltött ott.
A történet egy sikeres divattervezőről szól, aki éppen Etédre megy pihenni. A férfiak udvarolni kezdenek neki, ám a hagyománytisztelő nőknek nem tetszik a jövevény. El akarják űzni a faluból, végül mégis inkább szövetkeznek vele. „Átalakítják életüket, színesebbé válnak szürke mindennapjaik, sötét ruházatuk, és meg akarják mutatni férjeiknek, hogy ők is tudnak szépek lenni” – árulta el Ibolya a történetet. Végül az elhidegült férfiak és nők újra egymásra találnak. „Az utolsó jelenetben megtörténik az a csoda, amit még sosem láttak életükben” – mondta. Az ötletet több barátja adta, akik divattervezőkként udvarhelyszéki falvakba költöztek, de sok ismerőse mesélt arról, hogy nagymamája ötven-hatvan éve új divattal, szokásokkal érkezett ide. Vicces, mégis megható karakterek elevenednek meg a filmben, akiknek párbeszédeit a forgatókönyvben Muszka Sándor székely író is alakította.
A film decemberre készülne el, és mivel ez is az MTVA Mecenatúra-pályázatán nyert támogatást, először tévében lesz látható.
A Tökéletes befektetés című filmhez képest ez sokkal pozitívabb hangulatú. „Abban valami ellen szóltam, míg ebben valami mellett. Más, előjön a boldog énem is benne” – mondta Simó Ibolya, aki következő alkotásán is gondolkozik. Egy ismeretterjesztő filmet tervez forgatni a régi székely bútorokról, amelyek többségét a kilencvenes években elhordták, sok esetben a csűrökben korhadnak. „Nagyszüleink nem cserélték le a bútorokat két-három évente, ragaszkodtak hozzájuk, mindig megjavították. Ezt az értéket szeretném bemutatni, ugyanakkor a fiatal generációt is, amelyben látok pozitív vonzódást a régi bútordarabokhoz” – magyarázta a még születő produkció ötletét. Ennek támogatásáról egyelőre nem döntött a pályázat bizottsága. „Az utóbbi két-három évben folyamatosan dolgoztam, de nem voltak bemutatók, vetítések, így ez alig látszik. Remélem, most az elkészült filmek valamit segítenek ebben” – tette hozzá. Elárulta, a közeljövőben Kolozsváron vetítik a bemutatókat, de a Filmtettfeszt részeként tucatnyi városban is bemutatják majd két új filmjét.
Monyo+Baba
Rendezte/vágta: Simó Ibolya. Fényképezte: Bántó Csaba. Producer: Bálint Arthur. Vágóasszisztens: Balogh Máté. Zene: Monyo Project. Animáció: Balázs Klára, Gergely Szilárd, Rancz Zsolt. Hangmérnök: Péter Attila „Pötyi”, Jeszenszky Tamás. Colorist: Juristovsky Tamara. Hangi utómunka: Jeszenszky Tamás. Grafika: Benedek Levente. Fordítás: Szántai János. Koprodukciós partner: Százszorszép Kft.
Tomi, Ervin és az iskola
Rendezte: Simó Ibolya. Fényképezte: Bálint Arthur. Főszereplők: Albert Tamás, Bálint Ervin. Producer: Bálint Arthur. Forgatókönyv: Simó Ibolya. Vágó: Koncz Gabriella. Vágóasszisztens: Kővári Szabolcs. Zene: Cári Tibor. Gyártásvezető: Fecső Zoltán. Rendezőasszisztens: Jakab Ervin. Hangmérnök: Kovács Klára. Képi utómunka: Post Edison. Colorist: Tőtszegi Szilárd. Hangi utómunka: Jeszenszky Tamás. Grafika: Benedek Levente. Fordítás: Szántai János, Kuti Boróka. Animáció: Gergely Szilárd. Felirat: Mozga Viktória. Kiemelt köszönet Buglya Sándornak, Balogh Zsoltnak és Kiss Sándornak.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Nagy Ildikó Marosvásárhelyről költözött Norvégiába, ahol nemcsak új életet kezdett, hanem írásra is adta a fejét: Norvégiai mindennapok című oldalán a norvég hétköznapokat mutatja be erdélyi szemmel.
A diszkontáruházlánc visszaváltott palackoktól bűzlő kijárata előtt térdre kényszerített, földbe döngölt, maga alá temetett a bevásárlókosár.
szóljon hozzá!