
Márton Evelin regényét elsősorban nyelvének sajátos groteszksége teszi lebilincselővé
Fotó: Helikon.ro
Új kötettel jelentkezett a Kolozsváron élő Márton Evelin, a nagysikerű Szalamandrák éjszakái szerzője. A Solea Minor című könyv az író nagyjából ötévnyi „hallgatása” után jelent meg a Bookart Kiadó gondozásában.
2021. október 30., 12:182021. október 30., 12:18
Bevallom, újabban ritkán fordul elő velem, hogy a könyvet le sem teszem a kezemből. Foghatnám az időhiányra, hivatkozhatom bokros teendőimre vagy pusztán a lustaságra, tény, hogy én sem olvasok annyit, mint hajdanán. De Márton Evelin előző kötete, a Szalamandrák éjszakái annyira lekötötte figyelmemet, gondolatvilága olyan újszerűnek és megragadónak tűnt, hogy szinte faltam az oldalakat, feledve minden búmat és bánatomat.
A regényben szereplő Solea Minor egy kis földdarab, ami a valamikori világból marad
A reveláció folytatódott Márton új könyvével is, ezt is egy szuszra sikerült elolvasnom.
A regényben szereplő Solea Minor egy kis földdarab, ami a valamikori világból marad. „Rendkívül színes karakterek népesítik be a regényvilágot: a bélyegfestő, a mókamester, a temetőőr, a postamester és felesége, Cicuka, aki hol nő, hol macska, hol tojásrakó emlős, Lizusár, a korosodó, de jó erőben levő fókahölgy, Kurbet, a csavargó rozmár, aki érti az emberek halandzsáit, és még sokan mások. Márton Evelin regényét elsősorban nyelvének sajátos groteszksége teszi lebilincselővé” – írja a könyv fül-
szövegében a kötet szerkesztője, Mihály Emőke.
„Elődjeinkkel ellentétben mi rengeteg információhoz férünk hozzá, tanulható és tanítható az, hogyan viszonyuljunk a térhez, amelyben létezünk. De a Solea Minor nem feltétlenül erről szól, nem manifesztum, nem tanítómese, nem útmutatás, tulajdonképpen a magány, az elmagányosodás, az emlékek/emlékezés szeszélyes természete érdekelt és érdekel, sokkal inkább erről szerettem volna szólni – de ugye azt nem befolyásolhatom, hogyan értékelik és értelmezik mindezt az olvasók” – fejtette ki egy interjúban a kötet csíkszeredai bemutatója után a szerző.
Márton Evelin 1980. március 5-én született Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen művészettörténetet tanult. Kötetei: Bonjour Leibowitz (novellák és más szövegek), 2008; Macskaméz (novellák és más szövegek), 2011; Papírszív (regény), 2012; Szalamandrák éjszakái (regény), 2015; Solea Minor (regény, Bookart Kiadó), 2021.
Részlet a kötetből
„A tél is ugyanilyen hirtelen jön nemsokára – gondolta, és megvakarta a fejét. Fejbőrén a növekvő hajtüskék sötétkék sapkává alakulnak, télire bolyhossá lesznek, és belelógnak a fülébe, hogy hallását eltompítsák. A bolyhok miatt erősebben hallja majd a fejében keletkező zajt, a fogaskerekek surrogását, a szerkezet lágy döngicsélését. A langyos szél vékony mázzal vonta be, amely pikkelyesre száradt a bőrén. Ha megmozdult, vedleni kezdett, pókhálószerű fátyol lebegett utána: a lustaság lehámló kígyóbőre.”
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
szóljon hozzá!