Hirdetés

Elképzelt világ: Márton Evelin új kötetéről

Márton Evelin regényét elsősorban nyelvének sajátos groteszksége teszi lebilincselővé •  Fotó: Helikon.ro

Márton Evelin regényét elsősorban nyelvének sajátos groteszksége teszi lebilincselővé

Fotó: Helikon.ro

Új kötettel jelentkezett a Kolozsváron élő Márton Evelin, a nagysikerű Szalamandrák éjszakái szerzője. A Solea Minor című könyv az író nagyjából ötévnyi „hallgatása” után jelent meg a Bookart Kiadó gondozásában.

Nánó Csaba

2021. október 30., 12:182021. október 30., 12:18

Bevallom, újabban ritkán fordul elő velem, hogy a könyvet le sem teszem a kezemből. Foghatnám az időhiányra, hivatkozhatom bokros teendőimre vagy pusztán a lustaságra, tény, hogy én sem olvasok annyit, mint hajdanán. De Márton Evelin előző kötete, a Szalamandrák éjszakái annyira lekötötte figyelmemet, gondolatvilága olyan újszerűnek és megragadónak tűnt, hogy szinte faltam az oldalakat, feledve minden búmat és bánatomat.    

  

A regényben szereplő Solea Minor egy kis földdarab, ami a valamikori világból marad Galéria

A regényben szereplő Solea Minor egy kis földdarab, ami a valamikori világból marad

Hirdetés
 

A reveláció folytatódott Márton új könyvével is, ezt is egy szuszra sikerült elolvasnom.

Valamelyest a Szalamandrák síkján mozog a Solea Minor – képzelet és valóság ötvöződik bennük. Bár utóbbiban inkább egy kitalált (mégis elképzelhető) világ van jelen. Márton Evelin erőssége, hogy rendkívül olvasmányos, stílusa egyedi és félreismerhetetlen.

A regényben szereplő Solea Minor egy kis földdarab, ami a valamikori világból marad. „Rendkívül színes karakterek népesítik be a regényvilágot: a bélyegfestő, a mókamester, a temetőőr, a postamester és felesége, Cicuka, aki hol nő, hol macska, hol tojásrakó emlős, Lizusár, a korosodó, de jó erőben levő fókahölgy, Kurbet, a csavargó rozmár, aki érti az emberek halandzsáit, és még sokan mások. Márton Evelin regényét elsősorban nyelvének sajátos groteszksége teszi lebilincselővé” – írja a könyv fül-
szövegében a kötet szerkesztője, Mihály Emőke.
„Elődjeinkkel ellentétben mi rengeteg információhoz férünk hozzá, tanulható és tanítható az, hogyan viszonyuljunk a térhez, amelyben létezünk. De a Solea Minor nem feltétlenül erről szól, nem manifesztum, nem tanítómese, nem útmutatás, tulajdonképpen a magány, az elmagányosodás, az emlékek/emlékezés szeszélyes természete érdekelt és érdekel, sokkal inkább erről szerettem volna szólni – de ugye azt nem befolyásolhatom, hogyan értékelik és értelmezik mindezt az olvasók” – fejtette ki egy interjúban a kötet csíkszeredai bemutatója után a szerző.
Márton Evelin 1980. március 5-én született Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen művészettörténetet tanult. Kötetei: Bonjour Leibowitz (novellák és más szövegek), 2008; Macskaméz (novellák és más szövegek), 2011; Papírszív (regény), 2012; Szalamandrák éjszakái (regény), 2015; Solea Minor (regény, Bookart Kiadó), 2021.

Részlet a kötetből
„A tél is ugyanilyen hirtelen jön nemsokára – gondolta, és megvakarta a fejét. Fejbőrén a növekvő hajtüskék sötétkék sapkává alakulnak, télire bolyhossá lesznek, és belelógnak a fülébe, hogy hallását eltompítsák. A bolyhok miatt erősebben hallja majd a fejében keletkező zajt, a fogaskerekek surrogását, a szerkezet lágy döngicsélését. A langyos szél vékony mázzal vonta be, amely pikkelyesre száradt a bőrén. Ha megmozdult, vedleni kezdett, pókhálószerű fátyol lebegett utána: a lustaság lehámló kígyóbőre.”


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 14., csütörtök

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások

Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások
Hirdetés
2026. május 12., kedd

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső

A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső
2026. május 10., vasárnap

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön

Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön
2026. május 08., péntek

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?

Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?
Hirdetés
2026. május 07., csütörtök

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe

Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe
2026. május 04., hétfő

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik

Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik
2026. május 03., vasárnap

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség
Hirdetés
2026. április 30., csütörtök

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését

Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését
2026. április 30., csütörtök

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő

Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő
2026. április 29., szerda

A lényegest a fontostól – Dr. Sárosi Arthur a folyamatosan bővülő diakónia elmúlt évtizedeiről

Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.

A lényegest a fontostól – Dr. Sárosi Arthur a folyamatosan bővülő diakónia elmúlt évtizedeiről
Hirdetés
Hirdetés