
Márton Evelin regényét elsősorban nyelvének sajátos groteszksége teszi lebilincselővé
Fotó: Helikon.ro
Új kötettel jelentkezett a Kolozsváron élő Márton Evelin, a nagysikerű Szalamandrák éjszakái szerzője. A Solea Minor című könyv az író nagyjából ötévnyi „hallgatása” után jelent meg a Bookart Kiadó gondozásában.
2021. október 30., 12:182021. október 30., 12:18
Bevallom, újabban ritkán fordul elő velem, hogy a könyvet le sem teszem a kezemből. Foghatnám az időhiányra, hivatkozhatom bokros teendőimre vagy pusztán a lustaságra, tény, hogy én sem olvasok annyit, mint hajdanán. De Márton Evelin előző kötete, a Szalamandrák éjszakái annyira lekötötte figyelmemet, gondolatvilága olyan újszerűnek és megragadónak tűnt, hogy szinte faltam az oldalakat, feledve minden búmat és bánatomat.
A regényben szereplő Solea Minor egy kis földdarab, ami a valamikori világból marad
A reveláció folytatódott Márton új könyvével is, ezt is egy szuszra sikerült elolvasnom.
A regényben szereplő Solea Minor egy kis földdarab, ami a valamikori világból marad. „Rendkívül színes karakterek népesítik be a regényvilágot: a bélyegfestő, a mókamester, a temetőőr, a postamester és felesége, Cicuka, aki hol nő, hol macska, hol tojásrakó emlős, Lizusár, a korosodó, de jó erőben levő fókahölgy, Kurbet, a csavargó rozmár, aki érti az emberek halandzsáit, és még sokan mások. Márton Evelin regényét elsősorban nyelvének sajátos groteszksége teszi lebilincselővé” – írja a könyv fül-
szövegében a kötet szerkesztője, Mihály Emőke.
„Elődjeinkkel ellentétben mi rengeteg információhoz férünk hozzá, tanulható és tanítható az, hogyan viszonyuljunk a térhez, amelyben létezünk. De a Solea Minor nem feltétlenül erről szól, nem manifesztum, nem tanítómese, nem útmutatás, tulajdonképpen a magány, az elmagányosodás, az emlékek/emlékezés szeszélyes természete érdekelt és érdekel, sokkal inkább erről szerettem volna szólni – de ugye azt nem befolyásolhatom, hogyan értékelik és értelmezik mindezt az olvasók” – fejtette ki egy interjúban a kötet csíkszeredai bemutatója után a szerző.
Márton Evelin 1980. március 5-én született Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen művészettörténetet tanult. Kötetei: Bonjour Leibowitz (novellák és más szövegek), 2008; Macskaméz (novellák és más szövegek), 2011; Papírszív (regény), 2012; Szalamandrák éjszakái (regény), 2015; Solea Minor (regény, Bookart Kiadó), 2021.
Részlet a kötetből
„A tél is ugyanilyen hirtelen jön nemsokára – gondolta, és megvakarta a fejét. Fejbőrén a növekvő hajtüskék sötétkék sapkává alakulnak, télire bolyhossá lesznek, és belelógnak a fülébe, hogy hallását eltompítsák. A bolyhok miatt erősebben hallja majd a fejében keletkező zajt, a fogaskerekek surrogását, a szerkezet lágy döngicsélését. A langyos szél vékony mázzal vonta be, amely pikkelyesre száradt a bőrén. Ha megmozdult, vedleni kezdett, pókhálószerű fátyol lebegett utána: a lustaság lehámló kígyóbőre.”
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
szóljon hozzá!