
Henri de Toulouse-Lautrec grafikai életművének csaknem felét – mintegy 170 alkotást – vonultatja fel a francia festő születésének 150. évfordulója alkalmából a budapesti Szépművészeti Múzeum Toulouse-Lautrec világa címmel rendezett, augusztus 24-ig nyitva tartó kiállítás. A kollekció eddig egyetlen alkalommal, 1964-ben volt látható a Szépművészetiben.
2014. június 20., 19:572014. június 20., 19:57
Sokunk fiatalkorának izgató olvasmánya volt Párizs éjszakai életének krónikása, Toulouse-Lautrec önpusztító sorsa. Általa szereztünk tudomást az abszintről, amely a festő 36 éves korára végzetes pusztítást okozott szervezetében. Regényes élete a mai közönséget is vonzza – talán azért, mert ő is szerette az embereket.
A délnyugat-franciaországi arisztokrácia egyik legjelentősebb családjának tagjaként született Henri de Toulouse-Lautrecet gyerekkorától egy genetikai betegség kínozta, ezért a rajznak szentelte magát, és korán Párizsba költözött, hogy az alkotásnak éljen. A korszak neves festője, Fernand Cormonn párizsi műtermében diáktársai voltak Émile Bernard, Loius Anquetin és Vincent van Gogh is. A Montmartre pezsgő világa jelentette otthonát és műveinek legfőbb insprirációját. Nem vágyott díjakra, elismerésekre, azt azonban fontosnak tartotta, hogy művei minél több emberhez eljussanak, így örömmel vette művei megjelenését újságokban, lelkesen vetette bele magát az éppen születőben lévő műfaj, az utcai reklámplakátok világába. Az igazi ismertséget éppen első ilyen – a Moulin Rouge mulató számára tervezett – plakátja hozta meg 1891-ben. Innen kezdve szenvedélyesen készített litográfiákat, mintegy 360 darabot, ezek közül harminc plakátot. Noha a litográfia technikája korábban sem volt ismeretlen, az 1890-es években élte második virágkorát. Lautrec számára a festői és a litográfusi tevékenység egyenrangú volt: kiállításain szinte mindig együtt mutatta be a festményeket, plakátokat, litográfiákat, rajzokat, ezzel is azt érzékeltetve, hogy a különböző eljárással készített művei egyenrangúak. A kőnyomattal készített munkáinál is nagy gondot fordított a kivitelezésre, gondosan ügyelt minden részlet megvalósítására.
Litográfiáit, plakátjait egészen rövid idő alatt, 1891 és 1901 között alkotta meg, művészetét a vonalvezetés virtuozitása jellemzi leginkább, művei már-már riporteri éleslátásról tesznek bizonyságot. Egyenrangúnak tekintette a két műfajt, kiállításain is együtt mutatta be festményeit és litográfiáit. A litografálás szinte rabul ejtette, a kortársa Rippl-Rónai szerint Henri de Toulouse-Lautrecet „az abszint után a nyomda szaga vonzotta a legjobban”. Miután egyik első és legfontosabb témája a színház, a kabarék világa volt, hírességeit festményein és litográfiáin egyaránt megörökítette. Szinte ikonikus módon volt képes megfesteni a korabeli párizsi éjszakai élet hírességeit, akik így kollektív tudatalattink részévé váltak.
A korról szóló alapos történelemleckének is beillő különleges kiállításon bemutatott anyag túlnyomó többségét a Szépművészeti gyűjteményének saját képei alkotják. Ezek ugyanis nem sokkal Toulouse-Lautrec halála után, az 1910-es évek első felében nagy számban vásárlások és adományozások révén került az intézménybe.
A művek nyolc fontosabb tematika köré csoportosítva láthatók az augusztus 24-ig nyitva tartó kiállításon. Elsőként a Párizsi éjszakák jellegzetes alakjai és a sztárok láthatók, megjelennek a 19. század végi szórakoztatóipar legfontosabb helyei, a zenés kávéházak, a táncos mulatók, kabarék és a legnépszerűbb sztárok (Aristide Bruant, Jane Avril, Yvette Guilbert). Külön részt alkotnak a színházzal összefüggő művek: plakátok-és szereposztások, valamint a színpadi és nézőtéri jelenetek. Önálló egységet alkotnak a nyilvános házak, középpontban a múzeum egyetlen olajképével – A hölgyek az ebédlőben cíművel. A bordélyházak világának intim pillanatait szokatlan együttérzéssel ábrázoló 1896-os Elles (Lányok) litográfiai-sorozat a művész legjelentősebb alkotásai közé tartozik. Külön csoportban láthatók a kottacímlapok, illetve a lóverseny témáját bemutató lapok. A baráti megrendelésre született vagy személyesebb vonatkozású művek a Barátok között egységben kapnak helyet. A kiállítás utolsó részében a Szépművészeti Múzeum Lautrec-kollekciójának születését illusztrálja részben dokumentumokkal, részben a gyűjteménybe került különlegesen kis példányszámban létező lapok kiemelésével, így állítva emléket az egykori szakemberek rendkívül tudatos gyűjteménygyarapításának.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!