Fotó: László Miklós
Balázs László bőrmetszeteiből nyílt kiállítás a Kolozsvár Újalsóvárosi Református Egyházközség templomának galériájában. A rendszerváltás után átépítették és modernizálták a korábbi imaházat, amely 2000 júniusában a felszentelése alkalmával felvette a Fehér templom nevet. A galériaként is működő gyülekezeti teremben évek óta színvonalas kiállításokat rendeznek, amelyeket általában nagyszámú érdeklődő kísér figyelemmel.
2021. július 16., 11:242021. július 16., 11:24
2021. július 16., 11:512021. július 16., 11:51
Ahogyan másnak a kő, a márvány vagy a vászon, úgy Balázs Lászlónak a bőr jelenti az anyagot. Viszonylag egyedül van ezzel az erdélyi művészeti palettán, hiszen – néha a látszat ellenére – komoly és különleges tudást igényel a bőrbe metszés művészete. Nem olyan látványos, mint a szobrászat, nem annyira színes, mint egy festmény, nem dallamos, mint egy zenemű – mindezeket egyszerre foglalja magába Balázs László bőrbe álmodott világa. Ő úgy használja a bőr metszéséhez szükséges szerszámokat, mint grafikus a ceruzát vagy szenet, a festőművész az ecsetet, a szobrász pedig a vésőt.
Fotó: László Miklós
László magától talált rá saját útjára, az anyaghasználat terén nem követte szülei példáját. Sikerült egyedi művészi formát kialakítania: a bőrmetszést. E tevékenysége egyébként gyerekkorába nyúlik vissza: cipőtalpakba faragott különböző mintákat, főleg a Kalotaszegen látott fafaragások díszítéseiből ihletődve. Iskolás korában nyakdíszeket és egyéb használati tárgyakat készített bőrből, egy idő után osztálytársainak már megrendelésre dolgozott.
Fotó: László Miklós
Táskái és egyéb közhasznú cikkei ugyanolyan művészi igényességgel készülnek, mint grafikái” – írja a kiállítás alkalmából kiadott album fülszövegében Szuszámi Zsuzsa művészettörténész. A tárgyak és a motívumok idővel bővültek, a tulipános vagy napkorongos nyakékektől Balázs László eljutott a bőrből készült ékszeres dobozokig, a díszítő elemek pedig egyre bonyolultabbakká és érdekesebbekké váltak. A népi motívumok mellett megjelentek az állatfigurák – ezek már bőrmetszetein is jelentős szerepet töltenek be. Áttörés akkor következett be művészi életében, amikor évekkel ezelőtt Kántor Lajos felkérte, hogy a Korunk Galériában állítsa ki alkotásait.
Fotó: László Miklós
„Azok közé az alkotók közé tartozom, akiknek egy munka elkészítésénél egyformán fontos a forma és az üzenet. Célom a vonalak végletes egyszerűsítése és az ábrázolás tömörítése. A színekkel fukar vagyok, inkább csak árnyalok, élek az anyag adottságaival. Az anyagom a kemény, vastag marhabőr, amelynek nyaki ráncait és egyéb hibáit kihasználom és beépítem a munkáimba, amelyeket metszeteknek nevezek, olykor plasztikáknak, ha többféle bőrt használok.
Fotó: László Miklós
A rajz és a szerkesztés megkerülhetetlen a kompozíció szempontjából. Tanulmányrajzokat készítek, a véglegest felrajzolom a bőrre, amelyet késmetszéssel, mélyítéssel és árnyalással formálok. Eszközeimet magam készítem” – avat be művészetének titkaiba Balázs László.
Az anyagból adódóan Lászlónál monumentalitásról szó sem lehet: „A bőr arra késztet, hogy kis felületen nyújtsak sokat, kevés vonallal, tehát a munkának egyszerűnek kell lennie” – mondja a művész. Tévedésnek nincs helye, javítani az elrontott vonalon szinte lehetetlen: ami egyszer be van vésve az anyagba, az többnyire úgy is marad. Ez pedig igen komoly pontosságot igényel, amit László az évek során magas szinten elsajátított.
Balázs László
Kolozsváron született 1962-ben. A rendszerváltás előtt a Clujana cipőgyár tervezője volt, 1990 és 1991 között pedig díszletfestő az Állami Magyar Operában. 1990-ben egy tervező barátjával közösen létrehozta a Fantázia nevű cipő- és táskakészítő műhelyt. 1995-ben alapította a Pell-Art kreatív műhelyt, ahol saját tervezésű bőrtáskákat készítenek. 2009-től tagja a Barabás Miklós Céhnek. Számtalan egyéni és csoportos tárlaton állította ki alkotásait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!