
Fotó: László Miklós
Balázs László bőrmetszeteiből nyílt kiállítás a Kolozsvár Újalsóvárosi Református Egyházközség templomának galériájában. A rendszerváltás után átépítették és modernizálták a korábbi imaházat, amely 2000 júniusában a felszentelése alkalmával felvette a Fehér templom nevet. A galériaként is működő gyülekezeti teremben évek óta színvonalas kiállításokat rendeznek, amelyeket általában nagyszámú érdeklődő kísér figyelemmel.
2021. július 16., 11:242021. július 16., 11:24
2021. július 16., 11:512021. július 16., 11:51
Ahogyan másnak a kő, a márvány vagy a vászon, úgy Balázs Lászlónak a bőr jelenti az anyagot. Viszonylag egyedül van ezzel az erdélyi művészeti palettán, hiszen – néha a látszat ellenére – komoly és különleges tudást igényel a bőrbe metszés művészete. Nem olyan látványos, mint a szobrászat, nem annyira színes, mint egy festmény, nem dallamos, mint egy zenemű – mindezeket egyszerre foglalja magába Balázs László bőrbe álmodott világa. Ő úgy használja a bőr metszéséhez szükséges szerszámokat, mint grafikus a ceruzát vagy szenet, a festőművész az ecsetet, a szobrász pedig a vésőt.
Fotó: László Miklós
László magától talált rá saját útjára, az anyaghasználat terén nem követte szülei példáját. Sikerült egyedi művészi formát kialakítania: a bőrmetszést. E tevékenysége egyébként gyerekkorába nyúlik vissza: cipőtalpakba faragott különböző mintákat, főleg a Kalotaszegen látott fafaragások díszítéseiből ihletődve. Iskolás korában nyakdíszeket és egyéb használati tárgyakat készített bőrből, egy idő után osztálytársainak már megrendelésre dolgozott.
Fotó: László Miklós
Táskái és egyéb közhasznú cikkei ugyanolyan művészi igényességgel készülnek, mint grafikái” – írja a kiállítás alkalmából kiadott album fülszövegében Szuszámi Zsuzsa művészettörténész. A tárgyak és a motívumok idővel bővültek, a tulipános vagy napkorongos nyakékektől Balázs László eljutott a bőrből készült ékszeres dobozokig, a díszítő elemek pedig egyre bonyolultabbakká és érdekesebbekké váltak. A népi motívumok mellett megjelentek az állatfigurák – ezek már bőrmetszetein is jelentős szerepet töltenek be. Áttörés akkor következett be művészi életében, amikor évekkel ezelőtt Kántor Lajos felkérte, hogy a Korunk Galériában állítsa ki alkotásait.
Fotó: László Miklós
„Azok közé az alkotók közé tartozom, akiknek egy munka elkészítésénél egyformán fontos a forma és az üzenet. Célom a vonalak végletes egyszerűsítése és az ábrázolás tömörítése. A színekkel fukar vagyok, inkább csak árnyalok, élek az anyag adottságaival. Az anyagom a kemény, vastag marhabőr, amelynek nyaki ráncait és egyéb hibáit kihasználom és beépítem a munkáimba, amelyeket metszeteknek nevezek, olykor plasztikáknak, ha többféle bőrt használok.
Fotó: László Miklós
A rajz és a szerkesztés megkerülhetetlen a kompozíció szempontjából. Tanulmányrajzokat készítek, a véglegest felrajzolom a bőrre, amelyet késmetszéssel, mélyítéssel és árnyalással formálok. Eszközeimet magam készítem” – avat be művészetének titkaiba Balázs László.
Az anyagból adódóan Lászlónál monumentalitásról szó sem lehet: „A bőr arra késztet, hogy kis felületen nyújtsak sokat, kevés vonallal, tehát a munkának egyszerűnek kell lennie” – mondja a művész. Tévedésnek nincs helye, javítani az elrontott vonalon szinte lehetetlen: ami egyszer be van vésve az anyagba, az többnyire úgy is marad. Ez pedig igen komoly pontosságot igényel, amit László az évek során magas szinten elsajátított.
Balázs László
Kolozsváron született 1962-ben. A rendszerváltás előtt a Clujana cipőgyár tervezője volt, 1990 és 1991 között pedig díszletfestő az Állami Magyar Operában. 1990-ben egy tervező barátjával közösen létrehozta a Fantázia nevű cipő- és táskakészítő műhelyt. 1995-ben alapította a Pell-Art kreatív műhelyt, ahol saját tervezésű bőrtáskákat készítenek. 2009-től tagja a Barabás Miklós Céhnek. Számtalan egyéni és csoportos tárlaton állította ki alkotásait.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!