
A folkopera három kulcsdalát Molnár Levente, Vadkerti Imre és Szemerédi Bernadett adta elő
Fotó: Borbély Zsolt Attila
Toót-Holló Tamás az irodalom és a néprajz határterületén végzett kutatásait mind a kőmisztérium-trilógiájában, mind a királyregény-trilógiájában kamatoztatta, két további munkája viszont kifejezetten ezekre épült. A budapesti Nemzeti Színház műsorra tűzi az Aranyhajú hármasok folkoperát.
2022. október 16., 20:392022. október 16., 20:39
A magyar folklórban megőrzött őshagyomány elemeit használta fel a garabonciás diákok körüli hiedelemmondákat feldolgozó mítoszrekonstrukciójához a Garabonciások könyve és szerelme címet viselő munkájában. A Szellemi honvédelem aranykori fényben–Párbeszéd a múlttal: az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma című tavalyelőtt megjelent kötetében pedig egyik legszebb népmesénk metatörténelmi üzenetét boncolgatta. Utóbbi az aranyhajú gyermekek tündérmeséje körül kialakult érckori példázatokat helyezte új összefüggések közé, a magyar megmaradás kulcskérdését, a magyar szellem önvédelmi lehetőségeit vezette le ezekből.
nevezetesen a magyarság sztyeppei nomád kultúrájának, csillagvallási örökségének, napos-holdas táltoshitének elvesztése fölött érzett fájdalom múlhatatlanul szép, ugyanakkor bölcs kifejezése.” E történet „a minden ősi kultúra emlékezetében ott élő érckori példázatok segítségével képes visszaadni a magyar megmaradásba vetett aranykori hitünket. Ezt a hitünket élteti a történet zárásában az aranyhajú gyermekek visszatérése, s eredeti jogaikba való visszahelyezése. (…) ez az ősmítoszunk valójában ma sem más, mint eredetileg volt, legfeljebb a kulturális környezet változik folyamatosan körülötte: a káros idegen behatásoknak mindig ellenállni képes magyar kulturális szuverenitás bámulatos erejű kinyilvánítása” – olvashatjuk a kötetben, amelynek talán legfontosabb meglátása, hogy nem kell megtagadnunk egykori önmagunkat, a kereszténység és az ősi hit békében megfér a néplélekben, mindkettőre építkezhetünk, s e kettő együtt tesz minket képessé a megmaradásra.
A sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a Nemzeti Színház műsorra tűzi az Aranyhajú hármasok című folkoperát
Fotó: Borbély Zsolt Attila
A szerző által magyar evangéliumként felfogott meséből ezt követően drámát írt Aranyhajú hármasok címmel, majd
A Bársony Bálint és Elek Norbert által megzenésített remekmű parádés szereposztással rögzítésre került, a hangzóanyag a nemrégiben elérhetővé vált az összes jelentős digitális platformon. Az előadás honlapja igazi kultúrtörténeti kincsesbánya, tudástár, ahogy az egyik menüpont elnevezése is érzékelteti. Videoblog címszó alatt olyan kiemelkedő szellemi alkotók méltatják a darabot, mint Berecz András mesemondó, Harangozó Imre néprajzkutató vagy Bán János író. De mindezzel nincs vége a történetnek. Múlt szerdán rendhagyó sajtótájékoztatóra került sor a Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila, Toót-Holló Tamás, Bársony Bálint és Elek Norbert részvételével, amelynek keretében a részvevők meghallgathatták a folkopera három kulcsdalát Molnár Levente, Vadkerti Imre és Szemerédi Bernadett előadásában, s megtekinthették Az aranyhaj nagyon jó című magával ragadó, katartikus videoklipet.
amelyet ő fog rendezni, ugyanis régen vett kézbe ilyen ihlető szöveget.
Az alkotókkal folytatott beszélgetés további részében a zeneszerzők, valamint a szövegíró meséltek a közös szellemi munka megéléséről és a mű mondanivalójáról. Toót-Holló Tamás szerint ezt az üzenetet életre kell kelteni, mert jelenleg „rejtve rejtekező” státusban van. „E mesében, ősmítoszunkban a magyar megmaradás olyan titkai rejtőznek, amelyekből ma is okulhatunk. Az aranyhajú lányokat megölik, de nem engedi őket a történet elpusztulni, csodás metamorfózisok során újra visszatérnek közénk. Az aranyhajú fiút kikergetik, elűzik, sorsára hagyják, de oltalmazza őt a magyar vidék, és megmarad nekünk. Ez pedig a magyar megmaradásnak nem a misztikus útja, mint a lányok esetében, hanem a Prohászka Lajos által oly szépen tipizált bujdosó magyar sors, és ezek így együtt azt üzenik, hogy miként kell nekünk megmaradni. S
Érdemes vele szembe szegezni azt a csodálatos normalitást, azt az ősi rendet, a hétrendbeli magyar út rejtelmes és titkos örökségét, amelyből mi építkezhetünk” – mutatott rá a szerző.
Sokatmondó, hogy az első néhány bevezető sor narrátora Schuster Lóránt, a szöveg pedig egy hátborzongató parafrázisa az első nemzeti szellemű magyar rockeposznak, a Honfoglalásnak: „Azok a hegyek még ma is állnak. /Azok a folyók még ma is futnak. /Az a csillag még ma is mutatja az utat. / Az a nép még ma is él.” Lássuk, hogy hangzik e pár sor Toót-Holló Tamás átiratában: „Azok az aranyhajszálak még ma is megcsillannak. / Azok a gyermekek még ma is köztünk járnak. / Az a három csillag még ma is mutatja az utat. /Az a hit még ma is él.”
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
szóljon hozzá!