Arany és ezüst a történelem mélyéből

A Románia területén egykoron virágzó arany- és ezüstművesség történelmének remekművei első alkalommal kerülnek egy helyre, a kiállítást pedig az elmúlt húsz év legsikeresebb országos szintű múzeumi projektjének tekintik. A Bánffy-palotában található Szépművészeti Múzeum emeleti termeiben látható kiállítás még azok számára is lenyűgöző lehet, akik nem érdeklődnek különösebben a történelem iránt. A temérdek arany és ezüst ékszer láttán sokaknak elállhatott a lélegzete. A kiállított darabok értékéről sokat elárul, hogy csupán a Buzău-megyei Pietroasa (nem tévesztendő össze a Temes-megyei Kőfaluval, ahogyan az több sajtótermékben is tévesen megjelent) területén felfedezett kincsleletek (képünkön a lelet egy darabja) több millió euró értékben biztosítottak.

A bukaresti Országos Történeti Múzeum által, a kulturális minisztérium védnökségével szervezett nagyszabású tárlat az ország 32 archeológiai és történeti múzeumának gyűjteményébe nyújt betekintést. A kiállítás anyaga Bukarest, Temesvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti és Nagyszeben után érkezett Kolozsvárra. A tárlat 1004 darab ókori arany és ezüst tárgyat (fibulák, maszkok, fülbevalók, diadémok, karkötők, edények és egyéb használati eszközök) tartalmaz, köztük olyanokat, melyek még sosem jelentek meg a nagyközönség előtt. Betekintést nyerhetünk több ezer év – Kr. e. 4500-től a Kr. u. 7. századig, vagyis a neolitikumtól a kora középkorig terjedő időszak – társadalmi, kulturális és politikai életébe, ugyanakkor a tárgyak egyfajta identitáshordozói Európa eme szegletének. Ernest Oberlander-Târnoveanu, a bukaresti történelmi múzeum főigazgatója a kiállítás megnyitóján megindokolta, miért volt szükség erre a több nagyvárost is érintő vándorkiállításra: Bukarestben arra a következtetésre jutottak, hogy a tárgyak Románia közkincsét képezik, ezért minden adófizető állampolgárnak joga van ahhoz, hogy otthonához közel szemlélhesse meg ezeket.

Aki pedig rászánja magát, hogy felkeresse a múzeumot, elsőként időszámításunk előtti ötödik évezredből származó tárgyakat vehet szemügyre. A következő állomás a bronz- és a korai vaskorszak, a preklasszikus géta és a klasszikus géta-dák kultúra, a római időszak, a késő antikvitás és a kora középkor. A tárlat szervezőit dicséri, hogy a kiállított anyagok rendkívül jól rendszerezettek, a kiállítás anyaga könnyedén áttekinthető. Fontos szerepet kaptak benne egyebek mellett a Csíkszentkirályon, Székelypetőfalván, Drágcsékén, Tasádfőn, Sásteleken, Rociun, Bălăneşti-en talált kincsek. A kiállított darabok mellett a látogató részletes feliratokon is tájékozódhatunk a kincsek lelőhelyéről, felfedezésük körülményeiről.

A tárlat március 22-ig látogatható Kolozsváron.