Dávid Gyula kiadóigazgató, Liktor Katalin, a kötet szerkesztője és dr. Berényi Károly a könyvbemutatón
Fotó: Nánó Csaba
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban mutatták be a Kriterion és a Polis Könyvkiadók közös gondozásában megjelent, Weress Margit – Áprily Lajos és Reményik Sándor közeli barátjának – visszaemlékezéseit tartalmazó Magyar szó Erdélyben című művet.
2019. május 10., 21:302019. május 10., 21:30
2019. május 10., 21:322019. május 10., 21:32
Az egykori magyartanárnő bőkezűen bánt az utókorral, hiszen 900 oldalas kéziratot hagyott hátra, amit most a két kiadó összefogásának köszönhetően a nagyközönség is élvezhet. Nem túlzás az utóbbi állítás, hiszen Weress Margit rendkívül szellemesen, részletesen mutatja be korát, szülőföldjét, a „nagy háború” előtti és utáni Erdély társadalmi életét, saját barátságát a kor híres költőivel. A kéziratot Margit unokahúga és annak férje, dr. Berényi Károly gyermekorvos őrizte Hódmezővásárhelyen. Részletek már jelentek meg belőle a kolozsvári Szabadság napilap és a Művelődés című folyóirat hasábjain. A kézirat később Liktor Katalin irodalomtörténész kezébe került, aki – nem mellesleg Reményik-kutató is – azonnal felismerte az írás értékét.
Bár a visszaemlékezésekkel óvatosan kell bánnia az irodalomtörténésznek, hiszen ezek szubjektívek lehetnek, és hiba is csúszhat beléjük, kordokumentumnak és forrásnak mindenképpen kiválóan használhatók – mondta a kötetek bemutatóján Liktor Katalin. Weress Margit visszaemlékezései olvasmányosan és lendületesen megírt korrajzok, amelyek a korabeli erdélyi nő helyzetét is bemutatják anélkül, hogy feminizmusba hajlanának.
Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója eleinte ijesztően hosszúnak találta a 900 oldalas kéziratot, ám elolvasva ő is meggyőződött annak értékéről és olvasmányosságáról. Érdekesség, hogy a kolozsvári irodalomtörténész kisiskolásként Székelyudvarhelyen tanítványa volt Weress Margitnak, bár – ahogyan fogalmazott – egészen másképp emlékezett a tanárnő alakjára, mint ahogyan az a kötetekben megjelenik. Ez pedig természetes, hiszen azóta sok évtized telt el. Ami viszont a kéziratban – és most már könyv formájában – le van írva, az rendkívül aktuális, hiszen olyan témákat is boncolgat, mint a trauma, amit Trianon okozott az erdélyi magyar embereknek.
Emlékirataiban élete nagyenyedi, kolozsvári és székelyudvarhelyi szakaszának hiteles, emberközeli leírását tárja elénk. Leveleiből és emlékirataiból megismerhetjük Áprily Lajost, a tanárkollégát, a természetjárót, a költőt, a közeli jó barátot. A két pedagógus között az idők során életre szóló kapcsolat alakult ki, Weress Margit ugyanis gyakran ellátogatott a Jékely családhoz, gyakran ment kirándulni természetjáró kollégája társaságában, lelkesen olvasta és szavalta irodalmi esteken verseit. Kapcsolatuk később sem szakadt meg, gyakori levélváltásuk által nyomon követték egymás életét. Reményik Sándornak pedig nemcsak csodálója, hanem barátja is volt, lelküket a költészet, az irodalom, a magyarság rajongó szeretete kötötte össze.
Fotó: Nánó Csaba
Az ótordai Weress családról Orbán Balázs is megemlékezik. Erdély krónikása „jelentős családnak” nevezi, tordai főtéri házukban – amely a második világháborúban elpusztult – megfordult Jókai Mór is.
Margit 1894-ben Tordán született nemesi család sarjaként. Gyermekkorát szeretett és mélyen tisztelt szülei, valamint két testvére társaságában, meleg családi fészekben töltötte. Tanulmányait a tordai katolikus iskolában kezdte, az állami polgári leányiskolában, majd magántanulóként a kolozsvári unitárius algimnáziumban végezte kitűnő minősítéssel. 1918-ban a kolozsvári egyetemen magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett.
Weress Margit már pedagógusi pályája kezdetén a magyar nyelv és irodalom tanításával ültette diákjai szívébe a nemzeti öntudatot és a magyarság szellemi kincseit. Hozzáállására jellemző, hogy három évtizedes, sokrétű és eredményes tanári pályája során egyszer sem hiányzott munkahelyéről.
Két évig az udvarhelyi kollégium igazgatójaként is tevékenykedett. 1954-ben Budapestre költözött, ott hunyt el 1975-ben.
A Magyar szó Erdélyben szerkesztői elárulták, már dolgoznak a harmadik köteten is, ami várhatóan jövőre kerül az olvasók elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!