A csalók egyre meggyőzőbb, nehezebben felismerhető, fortélyosabb módszereket alkalmaznak
Fotó: Horváth Sarolta
Manapság nagyon óvatosnak kell lenni azzal, hogy milyen linkre kattintunk vagy milyen weboldalt nyitunk meg, ugyanis könnyen beleeshetünk az online térben mozgó csalók hálójába. Egy kolozsvári fiatal nő mesélte el nekünk keserű tapasztalatát, megkárosították a csalók, és azt is elárulta, hogy számos hátulütője lehet annak, ha nevét nyilvánosan vállalná.
2026. június 25., 20:502026. június 25., 20:50
2026. június 25., 21:132026. június 25., 21:13
Riasztóan megnőtt az online átverések száma az elmúlt években Romániában, a csalók egyre meggyőzőbb, nehezebben felismerhető, fortélyosabb módszereket alkalmaznak. Hamis banki üzenetek, megtévesztő befektetési ajánlatok és hamis online munkalehetőségek miatt évente több ezer ember válik csalók áldozatává. Ismeretségi körünkben is akadt valaki, akit becsaptak:
A Krónikának nyilatkozó kolozsvári fiatal nő a kárral maradt
Fotó: Horváth Sarolta
Mivel az anyanyelve román, nem állt fenn annak a veszélye, hogy a csalóval folytatott kommunikáció során esetleg szövegértési problémák miatt járt volna pórul. Azt is elmondta, több okból sem szeretné, ha leírnánk a nevét, ugyanis számos hátulütője lehet annak, ha az áldozat az identitását vállalva a sajtóban nyilatkozik. Interjúalanyunk fel is sorolta, mi mindentől tart.
Az online csalások nemcsak a statisztikákban és a hírekben jelennek meg, hanem ismerőseink, a mindennapi emberek életét is megkeseríthetik. A kolozsvári, szépségiparban dolgozó huszonéves nő a közelmúltban vált internetes csalás áldozatává, története jól példázza, hogy egyetlen figyelmetlen pillanat is komoly anyagi veszteséget okozhat. Az áldozat emeletes ágyat szeretett volna eladni az OLX apróhirdetési felületen.
hogy az általa küldött linken keresztül oldják meg a pénzügyi tranzakciót. Az áldozat beleegyezett és a linkre kattintva beírta bankkártyája adatait. Sajnos túl későn jött rá arra, hogy csalás áldozata lett.
„Összesen 2500 lej tűnt el a számlámról, és az összeget nem sikerült visszaszereznem”– mondta el szomorúan az interjúalany. A fiatal nő azonnal értesítette a bankot, letiltatta a kártyáját, és még aznap a rendőrségen is tett feljelentést, de az ügyben nem tudtak elérni semmilyen eredményt, mivel a pénzt a csalók több különböző számlára utalták tovább.
Mit tanult ebből az esetből, és milyen tanácsot adna másoknak? – kérdeztük az áldozatot. „Mindenekelőtt azt, hogy senki ne adja meg a bankkártyája adatait ismeretlen oldalakon. Különösen gyanús, ha valaki az eladót arra kéri, hogy fontos adatokat adjon meg ellenőrizetlen linken keresztül. Hiszen utólag persze fura, hogy a tranzakciót nem bankon keresztül, hanem más úton akarta minden áron lebonyolítani. Emellett azt tanácsolom mindenkinek, hogy ne nyisson meg ismeretlen linkeket, és legyen nagyon óvatos az olyan telefonhívásokkal, amelyek gyanúsnak tűnnek” – hívta fel a figyelmet az áldozat.
A Kovászna megyei rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült visszaszerezni egy 70 éves férfi pénzét, aki egy elektronikus csalási módszer áldozatává vált. A férfi bankszámlájáról a csaló telefonon keresztül 76 ezer lejt utalt át.
Okok, amiért nem vállalja nyilvánosan a nevét az áldozat
Arról is beszélt, hogy miért nem vállalja a nevét: ebben szerepet játszik a szégyenérzet és a társadalmi megítéléstől való félelem, felmerülhet ugyanis, hogy ismerősei, kollégái ostobának vagy figyelmetlennek tartják majd. A fiatal nő kitért a szakmai következményekre is: ugyanis
Akcióban a pénzhajhász csalók. Riasztóan megnőtt az online átverések száma az elmúlt években Romániában
Fotó: Horváth Sarolta
Az áldozatokban ugyanakkor az is felmerül, hogy más csalók is megcélozzák azt, akiről köztudott, hogy egyszer már becsapták – feltételezve, hogy könnyen manipulálható. Szintén fontosak az adatvédelmi aggályok: hiszen ha a neve megjelenik egy cikkben, amely személyes információkat tartalmaz róla, az önmagában is visszaélések alapja lehet. Romániai kontextusban sok esetben bizalmatlanság tapasztalható az intézményekkel szemben: sokan tartanak attól, hogy ha nyilvánosan szerepelnek egy ilyen ügyben, a hatóságok figyelmét feleslegesen magukra vonják.
A csalók gyakran egyszerű, hétköznapi helyzeteket használnak ki. Egyetlen kattintás vagy egy meggondolatlanul megadott adat elegendő lehet ahhoz, hogy az áldozat jelentős anyagi veszteséget szenvedjen. A hatóságok és a kiberbiztonsági szakemberek rendszeresen figyelmeztetnek a veszélyekre, mivel évente emberek ezrei válnak különböző internetes csalások áldozataivá.
Kecsegtető ígéretek és keserű valóság
Romániában hosszú ideje „virágzik” a csalások hálózata. Például 2023-ban a Szervezettbűnözés- és terrorelleni Ügyosztály (DIICOT) nemzetközi bűnszervezetet leplezett le, amely hamis online befektetési platformokon keresztül csalta ki áldozatai pénzét. A csalók magas nyereséget ígértek kriptovaluta- és részvénybefektetések után, majd telefonon és e-mailben további befizetésekre ösztönözték az ügyfeleket. A nyomozás szerint mintegy 33 000 személy vált áldozattá, a teljes kár pedig meghaladta a 89 millió eurót.
A csalók sok esetben különböző díjak és „aktiválási költségek” befizetésére veszik rá az embereket
Fotó: Horváth Sarolta
Ugyanakkor másfajta csalások is léteznek. 2024-ben
Az üzenetek általában arra figyelmeztettek, hogy a számlát zárolták vagy biztonsági ellenőrzés szükséges. Az áldozatok egy hamis weboldalra kerültek, ahol megadták banki adataikat, így a csalók hozzáfértek a számlájukhoz és pénzt utaltak el róla.
A Radio România Actualități beszámolója szerint egy férfi SMS-t kapott, amely látszólag a bankjától érkezett. A szöveg szerint a bankszámlája zárolva lett, és egy linken keresztül kellett „megerősítenie” az adatait. A weboldal a bank eredeti oldalának másolata volt. A linkre kattintva az áldozat megadta az adatait, a csalók hozzáfértek a számlájához, majd 8000 lejt veszített. A rendőrség három elkövetőt azonosított, akik országos szinten küldtek ilyen üzeneteket.
De ott van egy tavalyi eset is, amikor az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) több figyelmeztetést is kiadott az úgynevezett „job scam” csalások miatt. Az áldozatoknak egyszerű online munkát ajánlottak – például videók kedvelését vagy termékek értékelését –, amelyért magas fizetést ígértek. A csalók kezdetben kisebb összegeket valóban kifizettek, hogy bizalmat ébresszenek, majd különböző díjak és „aktiválási költségek” befizetésére vették rá az embereket, akik végül elveszítették a pénzüket.
Figyelmeztetések a hatóságoktól
A Román Rendőrség és a DNSC nagyon gyakran és hangsúlyosan felhívja a figyelmet arra, hogy az emberek
Bárki a csalók áldozatává válhat, ha nem elég körültekintő az internet használata tekintetében
Fotó: Horváth Sarolta
A személyes és banki adatok védelme, valamint a gyanús üzenetek és linkek elkerülése kulcsfontosságú a hasonló esetek megelőzésében. A tudatosság és az óvatosság továbbra is a leghatékonyabb védekezés az online csalásokkal szemben.
Horváth Sarolta
A szerző a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem újságírás szakának másodéves hallgatója.
Jelentős szervezeti átalakításra készül az Országos Adóhatóság (ANAF), amelynek célja az adóelkerülés hatékonyabb felderítése, az adóbeszedés javítása és a kockázatosnak minősített adózók célzott ellenőrzése.
„Fogjunk össze a csalások ellen” mottóval indít országos kampányt a rendőrség, miután napról napra egyre többen dőlnek be ismeretlenek telefonos vagy online ajánlatainak. A csalások áldozatainak pénzügyi veszteségeit csak kis részben sikerül visszaszere&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!