Dávid Gyula kiadóigazgató, Liktor Katalin, a kötet szerkesztője és dr. Berényi Károly a könyvbemutatón
Fotó: Nánó Csaba
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban mutatták be a Kriterion és a Polis Könyvkiadók közös gondozásában megjelent, Weress Margit – Áprily Lajos és Reményik Sándor közeli barátjának – visszaemlékezéseit tartalmazó Magyar szó Erdélyben című művet.
2019. május 10., 21:302019. május 10., 21:30
2019. május 10., 21:322019. május 10., 21:32
Az egykori magyartanárnő bőkezűen bánt az utókorral, hiszen 900 oldalas kéziratot hagyott hátra, amit most a két kiadó összefogásának köszönhetően a nagyközönség is élvezhet. Nem túlzás az utóbbi állítás, hiszen Weress Margit rendkívül szellemesen, részletesen mutatja be korát, szülőföldjét, a „nagy háború” előtti és utáni Erdély társadalmi életét, saját barátságát a kor híres költőivel. A kéziratot Margit unokahúga és annak férje, dr. Berényi Károly gyermekorvos őrizte Hódmezővásárhelyen. Részletek már jelentek meg belőle a kolozsvári Szabadság napilap és a Művelődés című folyóirat hasábjain. A kézirat később Liktor Katalin irodalomtörténész kezébe került, aki – nem mellesleg Reményik-kutató is – azonnal felismerte az írás értékét.
Bár a visszaemlékezésekkel óvatosan kell bánnia az irodalomtörténésznek, hiszen ezek szubjektívek lehetnek, és hiba is csúszhat beléjük, kordokumentumnak és forrásnak mindenképpen kiválóan használhatók – mondta a kötetek bemutatóján Liktor Katalin. Weress Margit visszaemlékezései olvasmányosan és lendületesen megírt korrajzok, amelyek a korabeli erdélyi nő helyzetét is bemutatják anélkül, hogy feminizmusba hajlanának.
Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója eleinte ijesztően hosszúnak találta a 900 oldalas kéziratot, ám elolvasva ő is meggyőződött annak értékéről és olvasmányosságáról. Érdekesség, hogy a kolozsvári irodalomtörténész kisiskolásként Székelyudvarhelyen tanítványa volt Weress Margitnak, bár – ahogyan fogalmazott – egészen másképp emlékezett a tanárnő alakjára, mint ahogyan az a kötetekben megjelenik. Ez pedig természetes, hiszen azóta sok évtized telt el. Ami viszont a kéziratban – és most már könyv formájában – le van írva, az rendkívül aktuális, hiszen olyan témákat is boncolgat, mint a trauma, amit Trianon okozott az erdélyi magyar embereknek.
Emlékirataiban élete nagyenyedi, kolozsvári és székelyudvarhelyi szakaszának hiteles, emberközeli leírását tárja elénk. Leveleiből és emlékirataiból megismerhetjük Áprily Lajost, a tanárkollégát, a természetjárót, a költőt, a közeli jó barátot. A két pedagógus között az idők során életre szóló kapcsolat alakult ki, Weress Margit ugyanis gyakran ellátogatott a Jékely családhoz, gyakran ment kirándulni természetjáró kollégája társaságában, lelkesen olvasta és szavalta irodalmi esteken verseit. Kapcsolatuk később sem szakadt meg, gyakori levélváltásuk által nyomon követték egymás életét. Reményik Sándornak pedig nemcsak csodálója, hanem barátja is volt, lelküket a költészet, az irodalom, a magyarság rajongó szeretete kötötte össze.
Fotó: Nánó Csaba
Az ótordai Weress családról Orbán Balázs is megemlékezik. Erdély krónikása „jelentős családnak” nevezi, tordai főtéri házukban – amely a második világháborúban elpusztult – megfordult Jókai Mór is.
Margit 1894-ben Tordán született nemesi család sarjaként. Gyermekkorát szeretett és mélyen tisztelt szülei, valamint két testvére társaságában, meleg családi fészekben töltötte. Tanulmányait a tordai katolikus iskolában kezdte, az állami polgári leányiskolában, majd magántanulóként a kolozsvári unitárius algimnáziumban végezte kitűnő minősítéssel. 1918-ban a kolozsvári egyetemen magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett.
Weress Margit már pedagógusi pályája kezdetén a magyar nyelv és irodalom tanításával ültette diákjai szívébe a nemzeti öntudatot és a magyarság szellemi kincseit. Hozzáállására jellemző, hogy három évtizedes, sokrétű és eredményes tanári pályája során egyszer sem hiányzott munkahelyéről.
Két évig az udvarhelyi kollégium igazgatójaként is tevékenykedett. 1954-ben Budapestre költözött, ott hunyt el 1975-ben.
A Magyar szó Erdélyben szerkesztői elárulták, már dolgoznak a harmadik köteten is, ami várhatóan jövőre kerül az olvasók elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!