
Képek és szobrok között: Forró Ágnes képzőművész szakmai szemmel mutatta be a kiállítást
Fotó: Nánó Csaba
Nagyszabású kiállítással mutatkozik be Kolozsváron a magyarországi Matéria Művészeti Társaság (MMT). Az alkotókat az anyagelvűség köti össze, munkáikon az anyag különféle művészi felhasználási módja érvényesül.
2021. július 09., 12:022021. július 09., 12:02
Anyag és Szellem címmel június 29-én huszonkét neves anyaországi művész 59 alkotásából nyílt tárlat a Kolozsvári Művészeti Múzeum Bánffy-palotai termeiben. A kiállítók között Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművészek is bemutatkoznak. A kiállítás megnyitója a járványhelyzet miatt kissé rendhagyóra sikeredett, bár a korlátozások nagy részét a hatóságok már feloldották. Iakob Attila tudományos kutató, történész, a múzeum munkatársa az Erdélyi Naplónak elmondta: a kiállításnak a múlt évben kellett volna megnyílnia, de az ismert okok miatt ez elmaradt. A szakértő hozzátette: az alkotásokban az a közös, hogy a kiállítóművészek vegyes technikát alkalmaznak, az anyag bizonyos formáit próbálják felhasználni, hogy műalkotásokat hozzanak létre. Cementet, drótot, gipszet, akrilt, papírt használnak, tehát különféle anyagot használnak – erre utal a társaság neve is.
– hangsúlyozta Iacob Attila. A történész megjegyezte, érdemes ebben az időszakban is ellátogatni a múzeumba, hiszen az MMT jelen tárlata igen magas művészi színvonalú, ugyanakkor havonta két-három időszakos kiállítás nyílik meg a Bánffy-palotában. Az események tehát kezdenek visszatérni a normális kerékvágásba a művészetet szeretők és az alkotók legnagyobb örömére.
T. Horváth Éva: Tisztelet Paizs Lászlónak I.
Fotó: Nánó Csaba
A Matéria Művészeti Társaság immár másfél évtizedes múltra tekint vissza. A kétezres évek közepe táján négy képzőművész – Bartl József, Dréher János, Gáll Ádám, Serényi H. Zsigmond – fejében fogant meg az MMT alapításának gondolata. Azóta a csoport folyamatosan bővül és formálódik. Gáll Ádám képzőművész, az egyik alapító így jellemzi a Matéria Művészeti Társaság alkotóit: „ami összeköti, meghatározza az alkotók identitását, az az anyagelvűséget a spiritualitással ötvöző szellemiség művészetükben. Gondolataik a matériában, mint kifejezőeszközben kelnek életre, szabadon használva és fölnemesítve a környező világ anyagait: az enyésző földtől a fémen, a fán, a textilen, a papíron, a vakolaton, a festéken át az üvegbe zárt fényig. A társaság tagjainak anyaghasználatát és faktúrahatásait nézve négyféle alapirány jelölhető ki: a vakolásos technikával készült művek, a festékanyagot vastag masszaként megjelenítő művek, a különféle anyagoknak és technikáknak a lehető legszűkítettebb és legegyszerűbb értelemben vett tulajdonságait és adottságait firtató minimalista és konceptualista művek, valamint a modern tömegcivilizáció fogyasztói kultúrájának elhasznált tárgyaiból, legújabb kori termékhulladékaiból és anyagaiból táplálkozó kombinált művek.
Batai Sándor: Ősforma/Kapu (papíröntvény)
Fotó: Nánó Csaba
Másfajta megközelítésből is
Fontosabb felismerésekhez juthat el az, aki részesévé tud válni annak az elmélyült kontemplációnak, amit a Matéria Társaság alkotói nap mint nap gyakorolnak, műveiket létrehozva.”
Lapunk felkérésére Forró Ágnes kolozsvári képzőmész vállalta el az MMT kiállításán a tárlatvezető szerepét. Ő maga is szeret kísérletezni az anyaggal, a kiállító alkotók némelyikével művészi kapcsoltban áll, így a jelen tárlat munkái sem állnak messze Ágnes saját művészi meglátásaitól.
– magyarázta Ágnes. Az alkotók öntik, ragasztják, festik a műveket, ettől lesznek különlegesek a szemlélő számára. „A papír például nem tartja meg a gipszet, ilyenkor a művész általában hullámlemezt használ” – világosít fel Forró Ágnes. A vegyestechnika lényege, hogy többféle anyag kerül fel a tablóra, de a tárlaton láthatunk csipkéből készült szobrot is.
Bartl József: Hullámvonal
Fotó: Nánó Csaba
„A keramikusok híg agyagba mártják a csipkét, amikor megkeményedik, ki is lehet égetni. Természetesen több módszere is van az ilyen alkotások létrehozásának” – mondja a művésznő. Az egyik kép messziről is feltűnik a laikus látogatónak. Forró Ágnes elmagyarázza, Bátai Sándor alkotásának érdekessége, hogy többrétegű merített papírból készült. Lényege pedig az, hogy a művész miképp tudja kihasználni az anyag, jelen esetben a merített papír tulajdonságait.
Forró Ágnes felhívja a figyelmet egy sgraffito eljárással készült alkotásra. E technikának a lényege az, hogy az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe, és ezzel a módszerrel is érdekes alkotások születnek.
Hérics Sándor: Csipkebüszt
Fotó: Nánó Csaba
Vannak olyan munkák is, amelyek préselt lemezre installált különféle anyagokat tartalmaznak, és ettől különlegesek. A művésznő lapunknak azt is elmondta, hogy az utóbbi időben kissé háttérbe került a figurális ábrázolás, a természet utáni rajzolás, sok alkotó fordul a vegyes technikájú alkotások létrehozása felé. Ám ez is mélységes szakmai tudást igényel, hiszen kell ismerni a felületet, mit és hogyan kell és lehet komponálni, hiszen minden anyagnak más-más tulajdonsága van.
– figyelmeztet Forró Ágnes képzőművész. Ami a jelen tárlat esetében nem áll fenn, hiszen a kiállítók magas szinten értenek a művészethez.
T. Horváth Éva: Tisztelet Paizs Lászlónak I.
Fotó: Nánó Csaba
A Matéria Művészeti Társaság kiállítása július 17-ig látogatható a kolozsvári Bánffy-palotában található múzeum alagsori termeiben.
Kiállító művészek
Baksai József, Bartl József, Bács Emese, Bátai Sándor, Birkás István, Budaházi Tibor, Dréher János, Gáll Ádám, Hajdu László, Haraszty István, Hérics Nándor, Kovács Johanna, Kovács László, Mata Attila, Mazalin Natália, M. Novák András, Paizs László, Pataki Tibor, Serényi H. Zsigmond, Székács Zoltán, T. Horváth Éva, Záborszky Gábor.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!