Anyag és szellem egy fedél alatt – a Matéria Művészeti Társaság kiállítása Kolozsváron

– hangsúlyozta Iacob Attila. A történész megjegyezte, érdemes ebben az időszakban is ellátogatni a múzeumba, hiszen az MMT jelen tárlata igen magas művészi színvonalú, ugyanakkor havonta két-három időszakos kiállítás nyílik meg a Bánffy-palotában. Az események tehát kezdenek visszatérni a normális kerékvágásba a művészetet szeretők és az alkotók legnagyobb örömére.

Anyagelvűség

A Matéria Művészeti Társaság immár másfél évtizedes múltra tekint vissza. A kétezres évek közepe táján négy képzőművész – Bartl József, Dréher János, Gáll Ádám, Serényi H. Zsigmond – fejében fogant meg az MMT alapításának gondolata. Azóta a csoport folyamatosan bővül és formálódik. Gáll Ádám képzőművész, az egyik alapító így jellemzi a Matéria Művészeti Társaság alkotóit: „ami összeköti, meghatározza az alkotók identitását, az az anyagelvűséget a spiritualitással ötvöző szellemiség művészetükben. Gondolataik a matériában, mint kifejezőeszközben kelnek életre, szabadon használva és fölnemesítve a környező világ anyagait: az enyésző földtől a fémen, a fán, a textilen, a papíron, a vakolaton, a festéken át az üvegbe zárt fényig. A társaság tagjainak anyaghasználatát és faktúrahatásait nézve négyféle alapirány jelölhető ki: a vakolásos technikával készült művek, a festékanyagot vastag masszaként megjelenítő művek, a különféle anyagoknak és technikáknak a lehető legszűkítettebb és legegyszerűbb értelemben vett tulajdonságait és adottságait firtató minimalista és konceptualista művek, valamint a modern tömegcivilizáció fogyasztói kultúrájának elhasznált tárgyaiból, legújabb kori termékhulladékaiból és anyagaiból táplálkozó kombinált művek.

Fontosabb felismerésekhez juthat el az, aki részesévé tud válni annak az elmélyült kontemplációnak, amit a Matéria Társaság alkotói nap mint nap gyakorolnak, műveiket létrehozva.”

Öntve, ragasztva

Lapunk felkérésére Forró Ágnes kolozsvári képzőmész vállalta el az MMT kiállításán a tárlatvezető szerepét. Ő maga is szeret kísérletezni az anyaggal, a kiállító alkotók némelyikével művészi kapcsoltban áll, így a jelen tárlat munkái sem állnak messze Ágnes saját művészi meglátásaitól.

– magyarázta Ágnes. Az alkotók öntik, ragasztják, festik a műveket, ettől lesznek különlegesek a szemlélő számára. „A papír például nem tartja meg a gipszet, ilyenkor a művész általában hullámlemezt használ” – világosít fel Forró Ágnes. A vegyestechnika lényege, hogy többféle anyag kerül fel a tablóra, de a tárlaton láthatunk csipkéből készült szobrot is.

– figyelmeztet Forró Ágnes képzőművész. Ami a jelen tárlat esetében nem áll fenn, hiszen a kiállítók magas szinten értenek a művészethez.