Képek és szobrok között: Forró Ágnes képzőművész szakmai szemmel mutatta be a kiállítást
Fotó: Nánó Csaba
Nagyszabású kiállítással mutatkozik be Kolozsváron a magyarországi Matéria Művészeti Társaság (MMT). Az alkotókat az anyagelvűség köti össze, munkáikon az anyag különféle művészi felhasználási módja érvényesül.
2021. július 09., 12:022021. július 09., 12:02
Anyag és Szellem címmel június 29-én huszonkét neves anyaországi művész 59 alkotásából nyílt tárlat a Kolozsvári Művészeti Múzeum Bánffy-palotai termeiben. A kiállítók között Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművészek is bemutatkoznak. A kiállítás megnyitója a járványhelyzet miatt kissé rendhagyóra sikeredett, bár a korlátozások nagy részét a hatóságok már feloldották. Iakob Attila tudományos kutató, történész, a múzeum munkatársa az Erdélyi Naplónak elmondta: a kiállításnak a múlt évben kellett volna megnyílnia, de az ismert okok miatt ez elmaradt. A szakértő hozzátette: az alkotásokban az a közös, hogy a kiállítóművészek vegyes technikát alkalmaznak, az anyag bizonyos formáit próbálják felhasználni, hogy műalkotásokat hozzanak létre. Cementet, drótot, gipszet, akrilt, papírt használnak, tehát különféle anyagot használnak – erre utal a társaság neve is.
– hangsúlyozta Iacob Attila. A történész megjegyezte, érdemes ebben az időszakban is ellátogatni a múzeumba, hiszen az MMT jelen tárlata igen magas művészi színvonalú, ugyanakkor havonta két-három időszakos kiállítás nyílik meg a Bánffy-palotában. Az események tehát kezdenek visszatérni a normális kerékvágásba a művészetet szeretők és az alkotók legnagyobb örömére.
T. Horváth Éva: Tisztelet Paizs Lászlónak I.
Fotó: Nánó Csaba
A Matéria Művészeti Társaság immár másfél évtizedes múltra tekint vissza. A kétezres évek közepe táján négy képzőművész – Bartl József, Dréher János, Gáll Ádám, Serényi H. Zsigmond – fejében fogant meg az MMT alapításának gondolata. Azóta a csoport folyamatosan bővül és formálódik. Gáll Ádám képzőművész, az egyik alapító így jellemzi a Matéria Művészeti Társaság alkotóit: „ami összeköti, meghatározza az alkotók identitását, az az anyagelvűséget a spiritualitással ötvöző szellemiség művészetükben. Gondolataik a matériában, mint kifejezőeszközben kelnek életre, szabadon használva és fölnemesítve a környező világ anyagait: az enyésző földtől a fémen, a fán, a textilen, a papíron, a vakolaton, a festéken át az üvegbe zárt fényig. A társaság tagjainak anyaghasználatát és faktúrahatásait nézve négyféle alapirány jelölhető ki: a vakolásos technikával készült művek, a festékanyagot vastag masszaként megjelenítő művek, a különféle anyagoknak és technikáknak a lehető legszűkítettebb és legegyszerűbb értelemben vett tulajdonságait és adottságait firtató minimalista és konceptualista művek, valamint a modern tömegcivilizáció fogyasztói kultúrájának elhasznált tárgyaiból, legújabb kori termékhulladékaiból és anyagaiból táplálkozó kombinált művek.
Batai Sándor: Ősforma/Kapu (papíröntvény)
Fotó: Nánó Csaba
Másfajta megközelítésből is
Fontosabb felismerésekhez juthat el az, aki részesévé tud válni annak az elmélyült kontemplációnak, amit a Matéria Társaság alkotói nap mint nap gyakorolnak, műveiket létrehozva.”
Lapunk felkérésére Forró Ágnes kolozsvári képzőmész vállalta el az MMT kiállításán a tárlatvezető szerepét. Ő maga is szeret kísérletezni az anyaggal, a kiállító alkotók némelyikével művészi kapcsoltban áll, így a jelen tárlat munkái sem állnak messze Ágnes saját művészi meglátásaitól.
– magyarázta Ágnes. Az alkotók öntik, ragasztják, festik a műveket, ettől lesznek különlegesek a szemlélő számára. „A papír például nem tartja meg a gipszet, ilyenkor a művész általában hullámlemezt használ” – világosít fel Forró Ágnes. A vegyestechnika lényege, hogy többféle anyag kerül fel a tablóra, de a tárlaton láthatunk csipkéből készült szobrot is.
Bartl József: Hullámvonal
Fotó: Nánó Csaba
„A keramikusok híg agyagba mártják a csipkét, amikor megkeményedik, ki is lehet égetni. Természetesen több módszere is van az ilyen alkotások létrehozásának” – mondja a művésznő. Az egyik kép messziről is feltűnik a laikus látogatónak. Forró Ágnes elmagyarázza, Bátai Sándor alkotásának érdekessége, hogy többrétegű merített papírból készült. Lényege pedig az, hogy a művész miképp tudja kihasználni az anyag, jelen esetben a merített papír tulajdonságait.
Forró Ágnes felhívja a figyelmet egy sgraffito eljárással készült alkotásra. E technikának a lényege az, hogy az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe, és ezzel a módszerrel is érdekes alkotások születnek.
Hérics Sándor: Csipkebüszt
Fotó: Nánó Csaba
Vannak olyan munkák is, amelyek préselt lemezre installált különféle anyagokat tartalmaznak, és ettől különlegesek. A művésznő lapunknak azt is elmondta, hogy az utóbbi időben kissé háttérbe került a figurális ábrázolás, a természet utáni rajzolás, sok alkotó fordul a vegyes technikájú alkotások létrehozása felé. Ám ez is mélységes szakmai tudást igényel, hiszen kell ismerni a felületet, mit és hogyan kell és lehet komponálni, hiszen minden anyagnak más-más tulajdonsága van.
– figyelmeztet Forró Ágnes képzőművész. Ami a jelen tárlat esetében nem áll fenn, hiszen a kiállítók magas szinten értenek a művészethez.
T. Horváth Éva: Tisztelet Paizs Lászlónak I.
Fotó: Nánó Csaba
A Matéria Művészeti Társaság kiállítása július 17-ig látogatható a kolozsvári Bánffy-palotában található múzeum alagsori termeiben.
Kiállító művészek
Baksai József, Bartl József, Bács Emese, Bátai Sándor, Birkás István, Budaházi Tibor, Dréher János, Gáll Ádám, Hajdu László, Haraszty István, Hérics Nándor, Kovács Johanna, Kovács László, Mata Attila, Mazalin Natália, M. Novák András, Paizs László, Pataki Tibor, Serényi H. Zsigmond, Székács Zoltán, T. Horváth Éva, Záborszky Gábor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!