Ady Endre csucsai élete

Félúton Kolozsvár és Nagyvárad között, az országút jobboldalán egy kastély uralja a falu fölé emelkedő domboldalt. Kocsiból, de vonatból is csak úgy láthatjuk a fák között megbújó épületegyüttest, ha jócskán kitekerjük a nyakunkat, hogy felpillantsunk a magasba. Alant, az út másik oldalán a Sebes-Körös kanyarog, nevét bizonyító gyorsasággal. Ha köd borítja a folyót és a dombot, szinte már nem is e világi hangulata lesz a tájnak, és Csucsa lakosait rossz időben mintha a föld nyelné el. A domb aljában református templom áll – de már régen nincs, aki eljárjon az istentiszteletekre. A 2011-ben végzett népszámlálás adatai szerint 1100 lakosából kilenc vallotta magyarnak magát. Magyar szót ma már alig lehet hallani ott, ahol az egyik legnagyobb magyar költő, Ady Endre léptei koptatták a vasútállomás peronját, az utcák macskaköveit, a kastélyhoz felvezető lépcsőket.
 
A Boncza-birodalom
A 19. század végén Csucsán épült kastély Boncza Miklós földbirtokos, képviselő, jogtudós ajándéka volt a nála 28 évvel fiatalabb feleségének. Egyébként enyhén szólva is furcsa házasság volt a Bonczáéké: a közel 50 éves ember királyi engedéllyel saját nővérének lányát vette el feleségül. A Boncza-kastély építésze Alpár Ignácz volt, de az eredeti épületegyüttesből igen kevés maradt meg változatlan állapotában napjainkig.

Boncza felesége, Török Berta lánya születése után kilenc nappal meghalt, a megrendült család a kastélyt lezárta, és elköltözött Budapestre, a kislányt nagymamája nevelte. Kolozsvárra kerültek, itt élt Berta ötéves koráig. Beteges gyerek volt, így apja jobbnak látta, ha visszaköltözteti a kislányt Csucsára. Ugyanakkor Boncza Miklós a kúria mellett külön házat építtetett magának, hogy legyen szállása csucsai látogatásai alkalmával. Az egész házat egy háló -illetve könyvtárszoba és egy fürdőszoba alkotja. Ebben húzódott meg később szerelmével, Adyval Csinszka, majd a költő halála után a kastélyt és a kúriát eladta Octavian Goga költőnek, egykori román miniszterelnöknek.
 
Betegen, de boldogan
Ady már nagybeteg volt, amikor 37 évesen megismerte az alig húsz esztendős Boncza Bertát. A költő túl volt a Brüll Adéllal átélt igencsak zaklatott kapcsolatán, és úgy érezte, ideje megállapodnia egy „rendes” nő mellett. A csucsai születésű Berta gyermeki rajongással tekintett a költőóriásra, de elég tudatosan törekedett arra, hogy ő legyen a Szendrey Júliához hasonlítható feleség-múzsa, aki a hozzá írott versek által maga is bevonul az irodalomtörténetbe. Kiváló képzésben részesült egy svájci nevelőintézetben, több művészeti ágban is kipróbálta magát, és férfiakhoz is volt már némi köze – Lám Béla mérnök-író például titokban el is jegyezte –,  de három évnyi levelezést követően, Ady első csucsai látogatásai után világossá vált számára, kinek ajándékozza ifjú szívét. Ugyanakkor a költőfejedelmet már jócskán megérintette a halál közelsége: „Ha te nem jöttél vón / Ma már tán panaszló szám se szólna / S gúnyolói hívő életeknek / Raknak a koporsóba – írta Nézz, drágám, kincseimre című versében.
Csinszka megmenteni már nem tudta a költőt, de képes volt felvenni a harcot apjával is, aki mélyen ellenezte házasságukat. Annyira, hogy miután bejelentették házassági szándékukat, Boncza Miklós többet be sem tette a lábát Csucsára. 1915-ben végül Budapesten hivatalosan is összekötötték életüket, de a háborút rettenetes lelki gyötrődések között átélő költő 1919-ben elhunyt.

Fényképek varázsa
Az egykori Boncza-kastély melléképülete, az úgynevezett fehér ház 1968 óta Ady-emlékmúzeum. Miután Adyék elhagyták a házat, a berendezési tárgyak sajnos sorra eltünedeztek, gyakorlatilag az üres falak maradtak meg az utókornak. Aki járt már itt az 1960-as, 70-es években, nagyon meglepődhetett, hiszen akkoriban még Goga özvegye kalauzolta végig a kíváncsi látogatókat a kúrián. Igaz, a hangsúly már nem a Boncza családra és Adyra esett, hanem Octavian Gogára, akinek mauzóleuma ma ott díszeleg a kertben, egy ortodox kolostorral egyetemben.
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum vezetői számára kézenfekvő volt, hogy egy Ady-emlékkiállítást itt kell megrendezni. A kezdeményezést felkarolta Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az erőforrások minisztériuma. A kiállítás – Ady fényképei mellett – felidézi a kastély és a kert fénykorát is. A fotóritkaságok között látható Ady és Csinszka kalotaszegi népviseletben, a képekről megismerhetjük a pár baráti körét vagy a Boncza-birodalom egykori ragyogását, de látható itt a már nagybeteg Ady Endre utolsó fényképe is.