A világban erőszak van, a versben béke

Az Atlantisz harangoz nyertesei
9–10. osztály: I. díj: Balogh Ádám (Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum, Szatmárnémeti), II. díj: Bakó Gabriella (Marosvásárhelyi Református Kollégium), III. díj:  Grebur Krisztina (Kölcsey Ferenc Főgimnázium, Szatmárnémeti). Minisztériumi okleveles dicséret: Varga Gergő (Mircea Eliade Főgimnázium, Segesvár), Nagy Kincső (Téglás Gábor Elméleti Líceum, Déva), Dimény Kristóf (János Zsigmond Unitárius Kollégium Kolozsvár). Különdíj: Kopándi-Benczédi Gusztáv (Téglás Gábor Elméleti Líceum, Déva), Farkas Júlia (Kolozsvári Református Kollégium), Naphegyi-Boldis Zsuzsanna (Iosif Vulcan  Főgimnázium, Nagyvárad), Deák Gellért-Gedeon (Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna). 11–12. osztály: I. díj: Barti Lehel-András (Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna), II. díj: Bogdán Farkas (János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár), III. díj: Pál Emil András (Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, Székelyudvarhely). Minisztériumi okleveles dicséret: Mészáros Cynthia (Kölcsey Ferenc Főgimnázium, Szatmárnémeti), Oláh Csilla (Mircea Eliade Főgimnázium, Segesvár), Varga Péter (Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár). Különdíj: Fekete Hanga (Kolozsvári Református Kollégium), Szallós Kis Csaba (Brassai Sámuel Elméleti Líceum), Józsa Tamás (Csiky Gergely Főgimnázium, Arad)
Az Erdélyi Napló különdíja: János Kinga (Mircea Eliade Főgimnázium, Segesvár). A különdíjakat a Kriterion és Polis Kiadó, a Művelődés, a Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány, Vitéz Magyari Eszter, Pop Erzsébet és Simon Kamill ajánlotta fel.

Idén az ország tíz megyéjéből és húsz iskolájából 53 líceumi diák jelentkezett, végül 47-en mondták el a verseket. Mint minden alkalommal, a tematikát ezúttal is a rendezők határozták meg. A választás – nem véletlenül – a Béke van a szívemben címet viselte. A szervezők elsősorban azt szerették volna megragadni, hogy a világban körülöttünk zajló békétlen, olykor embertelen, erőszakos eseményekhez és értékválsághoz hogyan lehet úgy viszonyulni, hogy lelki békénkben önazonosak maradjunk. A versenyre ezúttal is két kategóriában – a 9–10. és a 11–12. osztályosok – jelentkezhettek a diákok. Kötelező versként Radnóti Miklós Himnusz a békéről című költeményével kellett készülni. A szabadon választott vers magyar vagy világirodalmi alkotás lehetett, amely a témához illeszkedett.

Az ezredfordulón szervezték meg első alkalommal az Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedőt, amelynek szervezője a János Zsigmond Unitárius Kollégium, illetve a Phoenix könyvesbolt volt. Az ötletgazdák Reményik-verscímet választottak a verseny nevéül, amely azért „harangoz” minden évben, hogy a szórványban élő magyar nyelvet fenntartsa és megmentse az elsüllyedéstől. „Tulajdonképpen Magyari Eszter, a Phoenix könyvesbolt tulajdonosa kért meg arra, hogy adjunk helyet egy szavalóversenynek” – emlékszik vissza Solymosi Zsolt, a kollégium jelenlegi aligazgatója, az Atlantisz főszervezője, egyben szíve, lelke és motorja. Ők sem gondolták, hogy 17 év elteltével mekkora múltra tekint majd vissza a verseny. „Azt szerettük volna, ha minden középiskolából eljöhet az a szavaló, akinek fontos, hogy szépen és jól mondjon verset, szeretné egy országos versenyen képviselni iskoláját” – magyarázza az aligazgató. Nem az elitet vagy a kiválasztottakat szólítják meg: a szervezők mindig arra figyelnek, hogy Erdély minden régiójából jelentkezzenek versenyzők, ellentétben azokkal a versenyekkel, ahol feltétlenül azt kell bizonyítani, az egyik jobb a másiknál. Az Atlantisz azért szép, mert a teremben ülő diákok meghallgatják a többi szavalatát is.

„Természetesen nem vagyunk egyformák, mindenki másképp mond verset, de ez nem gond, hiszen egymástól tanulhatnak a gyerekek” – fogalmaz Solymosi Zsolt. A rendezvény sajátossága, hogy verseny után mindenki együtt mondja el a kötelező verset – ettől talán kicsit egy hullámhosszra kerülnek az addig egymással versengő diákok. A kellő színvonal minden évben biztosított, hiszen annak ellenére, hogy a versmondás a középiskolások körében kihalófélben lévő műfaj, minden évben 50–60 jelentkező van. „Az Atlantisz hangulata megkövetel bizonyos színvonalat. Jó látni, hogy egy megváltozott világban, ahol immár a szervezés is közösségi oldalakon történik, és az önkénteseket két perc alatt a helyükre lehet állítani, nem tapasztalom a verseny elsatnyulását, és az őszinte versmondás folytatódik” – véli a főszervező. A verseny tematikája évről évre változik. A szervezők minden alkalommal azt keresik, hogy éppen mi az, ami releváns a világban, és ami miatt vershez kell nyúlni. Voltak esztendők, amikor a szerelem volt a téma, hiszen ez elválaszthatatlan a kamaszkortól, máskor a lázadás. Solymosi szerint az elmúlt időszakban nagymértékben elharapózott az erőszak, a gonoszság a világban, és ezt a tizenéveseknek is fel kell dolgozniuk. A béke megélése és megéneklése talán az ifjú lelkeket is megerősíti, ezért esett az idén erre a választás.

A román oktatási minisztérium hivatalosan elismeri a versenyt: oklevelekkel támogatja, de anyagilag nem. Az utóbbit pályázatok útján szerzik be. A verseny különleges esemény a kollégium életében, hiszen Erdély magyar iskoláinak diákjait hozzák össze a költemények: barátságok szövődnek és élnek tovább.

Az esemény színvonalát emelte Szabó Balázsnak és bandájának koncertje, valamint a marosvásárhelyi Artsy M Theatre Troup verses-zenés előadása.

Idén a zsűri elnöke dr. Nagy Éva oktatási minisztériumi kabinetigazgató volt, tagjai pedig Kali Andrea színművész, Kocsis Tünde rendező, Daróczi Klarissza színis hallgató és Nánó Csaba újságíró.