
Súlyos betegségei ellenére rövid életében Szilágyi Domokos termékeny költő volt
Fotó: Plugor Sándor grafikája
A 20. századi magyar líra egyik jelentős erdélyi alakja. Bár a Szekuritáté beszervezte, költői nagysága és a magyar irodalomban elfoglalt kiemelkedő helye vitathatatlan.
2021. november 13., 09:462021. november 13., 09:46
2021. november 13., 12:012021. november 13., 12:01
A Házsongárdi temető egyik árnyékos parcelláján álló egyszerű gránitkövön három név olvasható. A nevek mögött azonban három tragikus sorsot képzelhet maga elé az emlékező: a költőét, akinek gyenge testét és lelkét összetörte az élet; a gyermekét, akinek a feldühödött föld rezgése volt végzete; az anyáét és feleségét, kit gyásza küldött utánuk a jobblétbe.
Szilágyi Domokos Nagysomkúton született 1938. július 2-án. Öccse, Szilágyi Kálmán a következőket írja a szülőkről: „édesanyánk, Szász Judit, legalább hetente kezébe vette a pennát, és szálkás, jobbra rohanó, fel- és letörő betűivel ontotta leveleit. Apánk, Szilágyi Károly kálomista tiszteletes és családapa, másodhegedűsként hozzáírt néhány sort édesanyánk leveleihez az ő békességet és szelídséget sugárzó stílusában és gondolataival.” Nem csoda, hogy
Családjához írt leveleit eleinte Domi becenévvel szignálta, később áttért a Szisz aláírásra. Ez rá is ragadt olyannyira, hogy élete végéig így szólították ismerősei, barátai. Középiskoláit Szatmárnémetiben a Magyar Fiúlíceumban, a mai Kölcseyben végezte 1955-ben. Kálmán öccse írta: „példaképei magyartanárai – Rög József, Ligeti Z. László, Gál Elemér –, akik megszerettetik vele a magyar irodalmat és nyelvet.” 1955 és 1960 között a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalom szakos hallgatója volt, záróvizsgáit azonban nem tette le, az államvizsga-dolgozat témáját nemes egyszerűséggel visszautasította.
Szilágyi Domokos mellszobra Szatmárnémetiben
Szilágyi első versei egyetemista éveiben jelentek meg az Utunk című folyóiratban, az ötvenes évek végén már az Igaz Szó belső munkatársa volt. Az egyetem elvégzése után Bukarestbe került, ahol az Előre című napilap munkatársa lett. Első önálló verseskötete 1962-ben jelent meg Álom a repülőtéren címen.
Rövid életében betegségek kínozták – tériszonya miatt például rengeteget szenvedett –, 1970-ben nyugdíjazták. Ennek ellenére vagy ezzel együtt termékeny költő volt. Végül a betegség, a kilátástalanság felőrölte erejét, és 1976. november 2-án, halottak napján a Kolozsvár melletti Kányafőn véget vetett a szenvedésnek. Búcsúlevelében, amelyet élettársának, Nagy Máriának címzett, az élettől megválni készülő költő meglepően világosan és egyértelműen fogalmazott: „kicsikém! Én ma lelépek e világi életből. Ne kérdezd az okát – én sem tudom… Ne legyen lelkifurdalásod – úgysem vagyok jó már semmire. Amint az utóbbi hetek bizonyították. Mamát, tudom, leveri a dolog, de nincs más választásom… Nem vagyok részeg és…tiszta elmével írom e sorokat…” Rövid végrendeletet is hátrahagyott, amelyben mindenét rátestálta Nagy Máriára és fiára, Kobakra.
„Szilágyi Domokos önbíráskodott. Ezt még kiegészíthette volna azzal, hogy megírja élete történetének ezt a részét olyan kendőzetlenül, ahogyan azt kellett volna, és ha már amúgy is eljutott odáig, hogy pontot tesz az életére, akkor ezzel talán tartozott volna még mindannyiunknak, és biztos, hogy ez a korszak egyik legfontosabb dokumentuma lenne” – mondta 2006-ban Szőcs Géza közvetlenül azután, hogy fény derült Szilágyi Domokos ügynökmúltjára. Ma már csak filozofálhatunk azon, hogy kányafői tettének mozgatórugói között milyen mértékben volt jelen az undor az élettől, a csömör a környezettől és az ügynökösködéstől. Valószínűleg utóbbi többet nyomott a latban, mint gondolnánk.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!