Hirdetés

A kortárs művészet mai magja

Sepsiszentgyörgy régi bazársorának sarkán szinte beszippant a nagy ablakok mögötti látvány: festmények, installációk, fotók, videó- és hanganyagok színes skálája. Három éve működik itt az elsősorban képzőművészetet kínáló Magma Kortárs Kiállító Tér. Kispál Attilával, a sepsiszentgyörgyi Magma kurátorával beszélgettünk.

2013. július 12., 20:362013. július 12., 20:36


– Miért lett Magma a kiállítótér neve?

– Több okból is. Igyekeztünk olyan – mindenki számára érthető – megnevezést keresni, amely valamennyi nyelven azonos jelentést hordoz, ugyanakkor utal a kortárs jellegre. Van benne egy kis szójáték is: felbonthatjuk a magmát, mint mag ma, tehát mai mag. Persze ez csak magyar nyelven érthető, de ennyit talán megengedhetünk magunknak. Ugyanakkor egyfajta tiszteletadás is, a kilencvenes évek óta működő Etna Alapítvány tevékenységének, a Szent Anna-tó melletti performanszoknak. Hatott ránk, maradjunk ennyiben.

– Mire számíthat, aki benéz ide?

– Ha ma valaki Sepsiszentgyörgyön, de akár Erdélyben is azt mondja, megy a Magmába, kis túlzással azt is mondhatná, hogy megy a budapesti Műcsarnokba vagy a Ludwig Múzeumba, olyan kiállítókkal és kiállításokkal találkozhat itt – de nem kell elutaznia a jelzett helyszínekre. A Bukta Imre-kiállítás például az év egyik legsikeresebb műcsarnokbeli tárlata volt, és ugyanazt láthatta a közönség a Magmában is.

– Képesek értelmezni az emberek a kiállított alkotásokat?

– Ez mindig egyéni befogadófüggő. Amikor a befogadó találkozik a műalkotással, fontos szempont, hogy milyen a felkészültsége, milyen előképe van. Rendelkezik-e olyan, vizuális kultúrára való korábbi alapozással, amely révén e műtárgyak befogadása számára is elérhetővé válik. A hazai oktatási rendszer nem arra neveli a diákokat, hogy érzékenyen fogadják be a művészeti hatásokat, ezért aztán könnyen elképzelhető, hogy nem minden világos a számukra. Ezen úgy tudunk segíteni, hogy tárlatvezetéseket tartunk mi magunk, illetve a kiállító művész. A kiállítások többségéhez magyarázó-értelmező kiadványokat is társítunk. Kétségtelen, hogy néha némi erőfeszítést igényel ezeknek az alkotásoknak a megértése. Dokumentálódni kell, ám ha az ember kellő mennyiségben „fogyasztott” kortárs művészetet, kísérő szövegek nélkül is könnyebben értelmezi a látottakat.

– A Magma tehát nevel is a kortárs képzőművészetre?

– Határozottan igen. Egy fiatal generáció, elsősorban az elméleti líceumok diákjai már magabiztosan mozognak a kiállítótérben. Nem lepődnek meg, ha az interaktív munkák esetében hozzá kell érni egy műtárgyhoz, vagy helyet kell foglalniuk, és húszperces videót kell végignézniük ahhoz, hogy megértsenek egy időalapú művet. Vannak olyan kiállításaink, amelyek alapos megtekintése több órát is igénybe vesz. Igyekszünk érzékennyé tenni őket a művészet, ezen belül a kortárs képzőművészet befogadására. De idősebbek is gyakrabban megfordulnak nálunk, nem beszélve a román közönségről, amely most már hál’istennek kezd egyre népesebb táborban megjelenni.

– Ki jár a Magmába?

– Aki kíváncsi a progresszív, új alkotásokra, hiszen itt elsősorban olyan művekkel lehet találkozni, amelyek nem a monomédia, a festészet, szobrászat, grafika területéről jönnek, hanem a multimédia, mixmédia vagy intermédia berkeiből. De a tér elhelyezkedéséből adódóan is sokakból kíváncsiságot váltunk ki. Valószínűnek tartom, hogy többeket egyszerűen „beszippantanak” a főtérre néző óriási ablakok: mindössze három lépcső megtételével máris a kiállítótérbe lehet jutni. Szinte valamennyi, erre megforduló kultúra- és művészetszerető ember benéz hozzánk.

– Milyen kritériumok alapján választják meg a havonta megújuló tárlatokat?

– A programokat a kiállítótér kurátorai – Kispál Ágnes Evelin, Vetró Barnabás és jómagam – választjuk ki. Képzőművészek vagyunk, akik művészettörténészek helyett működtetnek kiállítótereket, ezt nevezik artist transpace-nek. Kilencven százalékban a mi elképzeléseink alapján jönnek létre a kiállítások. Szem előtt tartjuk, hogy a kortárs képzőművészetnek olyan szeletét mutassuk be, amely abból a széles palettából a legizgalmasabb, a legprogresszívebb, és amely révén leginkább megérthető, hol is tart a jelen képzőművészete. Bár számunkra a médiaművészet a kiállítások legfontosabb szegmense, igyekszünk nem csak villanyárammal működő műveket megmutatni. Gondolok itt például az Elekes Károly festménykiállítására, amelynek keretében a kortárs festészet legszebb megnyilvánulásai közé tartozó konceptuális alkotásokat tekinthettünk meg.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 03., kedd

Tavaszias fordulat, 15 fok is lehet napközben

A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.

Tavaszias fordulat, 15 fok is lehet napközben
Hirdetés
2026. február 28., szombat

Tordastól Székig: Erdély tanította meg a tánc igazi nyelvére a magyarországi házaspárt

Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.

Tordastól Székig: Erdély tanította meg a tánc igazi nyelvére a magyarországi házaspárt
2026. február 27., péntek

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?
2026. február 27., péntek

Kaptárak és kőnyomatok: szenvedélyből lett „házi múzeum” Hármasfaluban

A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.

Kaptárak és kőnyomatok: szenvedélyből lett „házi múzeum” Hármasfaluban
Hirdetés
2026. február 26., csütörtök

Gombolyag fonaltól a saját alkotói világig: családi örökség kel életre a horgolt figurákban

Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.

Gombolyag fonaltól a saját alkotói világig: családi örökség kel életre a horgolt figurákban
2026. február 25., szerda

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?

Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?
2026. február 24., kedd

Meleg, napos idő várható, csupán az éjszakák lesznek hidegek

Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.

Meleg, napos idő várható, csupán az éjszakák lesznek hidegek
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Történelem és logika kéz a kézben: újranyílt Románia első múzeumi szabadulószobája Erdélyben

Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.

Történelem és logika kéz a kézben: újranyílt Románia első múzeumi szabadulószobája Erdélyben
2026. február 17., kedd

Télies fordulat: havazás, fagy és tartós lehűlés érkezik a héten

Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.

Télies fordulat: havazás, fagy és tartós lehűlés érkezik a héten
2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
Hirdetés