
Sepsiszentgyörgy régi bazársorának sarkán szinte beszippant a nagy ablakok mögötti látvány: festmények, installációk, fotók, videó- és hanganyagok színes skálája. Három éve működik itt az elsősorban képzőművészetet kínáló Magma Kortárs Kiállító Tér. Kispál Attilával, a sepsiszentgyörgyi Magma kurátorával beszélgettünk.
2013. július 12., 20:362013. július 12., 20:36
– Miért lett Magma a kiállítótér neve?
– Több okból is. Igyekeztünk olyan – mindenki számára érthető – megnevezést keresni, amely valamennyi nyelven azonos jelentést hordoz, ugyanakkor utal a kortárs jellegre. Van benne egy kis szójáték is: felbonthatjuk a magmát, mint mag ma, tehát mai mag. Persze ez csak magyar nyelven érthető, de ennyit talán megengedhetünk magunknak. Ugyanakkor egyfajta tiszteletadás is, a kilencvenes évek óta működő Etna Alapítvány tevékenységének, a Szent Anna-tó melletti performanszoknak. Hatott ránk, maradjunk ennyiben.
– Mire számíthat, aki benéz ide?
– Ha ma valaki Sepsiszentgyörgyön, de akár Erdélyben is azt mondja, megy a Magmába, kis túlzással azt is mondhatná, hogy megy a budapesti Műcsarnokba vagy a Ludwig Múzeumba, olyan kiállítókkal és kiállításokkal találkozhat itt – de nem kell elutaznia a jelzett helyszínekre. A Bukta Imre-kiállítás például az év egyik legsikeresebb műcsarnokbeli tárlata volt, és ugyanazt láthatta a közönség a Magmában is.
– Képesek értelmezni az emberek a kiállított alkotásokat?
– Ez mindig egyéni befogadófüggő. Amikor a befogadó találkozik a műalkotással, fontos szempont, hogy milyen a felkészültsége, milyen előképe van. Rendelkezik-e olyan, vizuális kultúrára való korábbi alapozással, amely révén e műtárgyak befogadása számára is elérhetővé válik. A hazai oktatási rendszer nem arra neveli a diákokat, hogy érzékenyen fogadják be a művészeti hatásokat, ezért aztán könnyen elképzelhető, hogy nem minden világos a számukra. Ezen úgy tudunk segíteni, hogy tárlatvezetéseket tartunk mi magunk, illetve a kiállító művész. A kiállítások többségéhez magyarázó-értelmező kiadványokat is társítunk. Kétségtelen, hogy néha némi erőfeszítést igényel ezeknek az alkotásoknak a megértése. Dokumentálódni kell, ám ha az ember kellő mennyiségben „fogyasztott” kortárs művészetet, kísérő szövegek nélkül is könnyebben értelmezi a látottakat.
– A Magma tehát nevel is a kortárs képzőművészetre?
– Határozottan igen. Egy fiatal generáció, elsősorban az elméleti líceumok diákjai már magabiztosan mozognak a kiállítótérben. Nem lepődnek meg, ha az interaktív munkák esetében hozzá kell érni egy műtárgyhoz, vagy helyet kell foglalniuk, és húszperces videót kell végignézniük ahhoz, hogy megértsenek egy időalapú művet. Vannak olyan kiállításaink, amelyek alapos megtekintése több órát is igénybe vesz. Igyekszünk érzékennyé tenni őket a művészet, ezen belül a kortárs képzőművészet befogadására. De idősebbek is gyakrabban megfordulnak nálunk, nem beszélve a román közönségről, amely most már hál’istennek kezd egyre népesebb táborban megjelenni.
– Ki jár a Magmába?
– Aki kíváncsi a progresszív, új alkotásokra, hiszen itt elsősorban olyan művekkel lehet találkozni, amelyek nem a monomédia, a festészet, szobrászat, grafika területéről jönnek, hanem a multimédia, mixmédia vagy intermédia berkeiből. De a tér elhelyezkedéséből adódóan is sokakból kíváncsiságot váltunk ki. Valószínűnek tartom, hogy többeket egyszerűen „beszippantanak” a főtérre néző óriási ablakok: mindössze három lépcső megtételével máris a kiállítótérbe lehet jutni. Szinte valamennyi, erre megforduló kultúra- és művészetszerető ember benéz hozzánk.
– Milyen kritériumok alapján választják meg a havonta megújuló tárlatokat?
– A programokat a kiállítótér kurátorai – Kispál Ágnes Evelin, Vetró Barnabás és jómagam – választjuk ki. Képzőművészek vagyunk, akik művészettörténészek helyett működtetnek kiállítótereket, ezt nevezik artist transpace-nek. Kilencven százalékban a mi elképzeléseink alapján jönnek létre a kiállítások. Szem előtt tartjuk, hogy a kortárs képzőművészetnek olyan szeletét mutassuk be, amely abból a széles palettából a legizgalmasabb, a legprogresszívebb, és amely révén leginkább megérthető, hol is tart a jelen képzőművészete. Bár számunkra a médiaművészet a kiállítások legfontosabb szegmense, igyekszünk nem csak villanyárammal működő műveket megmutatni. Gondolok itt például az Elekes Károly festménykiállítására, amelynek keretében a kortárs festészet legszebb megnyilvánulásai közé tartozó konceptuális alkotásokat tekinthettünk meg.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!