
Sepsiszentgyörgy régi bazársorának sarkán szinte beszippant a nagy ablakok mögötti látvány: festmények, installációk, fotók, videó- és hanganyagok színes skálája. Három éve működik itt az elsősorban képzőművészetet kínáló Magma Kortárs Kiállító Tér. Kispál Attilával, a sepsiszentgyörgyi Magma kurátorával beszélgettünk.
2013. július 12., 20:362013. július 12., 20:36
– Miért lett Magma a kiállítótér neve?
– Több okból is. Igyekeztünk olyan – mindenki számára érthető – megnevezést keresni, amely valamennyi nyelven azonos jelentést hordoz, ugyanakkor utal a kortárs jellegre. Van benne egy kis szójáték is: felbonthatjuk a magmát, mint mag ma, tehát mai mag. Persze ez csak magyar nyelven érthető, de ennyit talán megengedhetünk magunknak. Ugyanakkor egyfajta tiszteletadás is, a kilencvenes évek óta működő Etna Alapítvány tevékenységének, a Szent Anna-tó melletti performanszoknak. Hatott ránk, maradjunk ennyiben.
– Mire számíthat, aki benéz ide?
– Ha ma valaki Sepsiszentgyörgyön, de akár Erdélyben is azt mondja, megy a Magmába, kis túlzással azt is mondhatná, hogy megy a budapesti Műcsarnokba vagy a Ludwig Múzeumba, olyan kiállítókkal és kiállításokkal találkozhat itt – de nem kell elutaznia a jelzett helyszínekre. A Bukta Imre-kiállítás például az év egyik legsikeresebb műcsarnokbeli tárlata volt, és ugyanazt láthatta a közönség a Magmában is.
– Képesek értelmezni az emberek a kiállított alkotásokat?
– Ez mindig egyéni befogadófüggő. Amikor a befogadó találkozik a műalkotással, fontos szempont, hogy milyen a felkészültsége, milyen előképe van. Rendelkezik-e olyan, vizuális kultúrára való korábbi alapozással, amely révén e műtárgyak befogadása számára is elérhetővé válik. A hazai oktatási rendszer nem arra neveli a diákokat, hogy érzékenyen fogadják be a művészeti hatásokat, ezért aztán könnyen elképzelhető, hogy nem minden világos a számukra. Ezen úgy tudunk segíteni, hogy tárlatvezetéseket tartunk mi magunk, illetve a kiállító művész. A kiállítások többségéhez magyarázó-értelmező kiadványokat is társítunk. Kétségtelen, hogy néha némi erőfeszítést igényel ezeknek az alkotásoknak a megértése. Dokumentálódni kell, ám ha az ember kellő mennyiségben „fogyasztott” kortárs művészetet, kísérő szövegek nélkül is könnyebben értelmezi a látottakat.
– A Magma tehát nevel is a kortárs képzőművészetre?
– Határozottan igen. Egy fiatal generáció, elsősorban az elméleti líceumok diákjai már magabiztosan mozognak a kiállítótérben. Nem lepődnek meg, ha az interaktív munkák esetében hozzá kell érni egy műtárgyhoz, vagy helyet kell foglalniuk, és húszperces videót kell végignézniük ahhoz, hogy megértsenek egy időalapú művet. Vannak olyan kiállításaink, amelyek alapos megtekintése több órát is igénybe vesz. Igyekszünk érzékennyé tenni őket a művészet, ezen belül a kortárs képzőművészet befogadására. De idősebbek is gyakrabban megfordulnak nálunk, nem beszélve a román közönségről, amely most már hál’istennek kezd egyre népesebb táborban megjelenni.
– Ki jár a Magmába?
– Aki kíváncsi a progresszív, új alkotásokra, hiszen itt elsősorban olyan művekkel lehet találkozni, amelyek nem a monomédia, a festészet, szobrászat, grafika területéről jönnek, hanem a multimédia, mixmédia vagy intermédia berkeiből. De a tér elhelyezkedéséből adódóan is sokakból kíváncsiságot váltunk ki. Valószínűnek tartom, hogy többeket egyszerűen „beszippantanak” a főtérre néző óriási ablakok: mindössze három lépcső megtételével máris a kiállítótérbe lehet jutni. Szinte valamennyi, erre megforduló kultúra- és művészetszerető ember benéz hozzánk.
– Milyen kritériumok alapján választják meg a havonta megújuló tárlatokat?
– A programokat a kiállítótér kurátorai – Kispál Ágnes Evelin, Vetró Barnabás és jómagam – választjuk ki. Képzőművészek vagyunk, akik művészettörténészek helyett működtetnek kiállítótereket, ezt nevezik artist transpace-nek. Kilencven százalékban a mi elképzeléseink alapján jönnek létre a kiállítások. Szem előtt tartjuk, hogy a kortárs képzőművészetnek olyan szeletét mutassuk be, amely abból a széles palettából a legizgalmasabb, a legprogresszívebb, és amely révén leginkább megérthető, hol is tart a jelen képzőművészete. Bár számunkra a médiaművészet a kiállítások legfontosabb szegmense, igyekszünk nem csak villanyárammal működő műveket megmutatni. Gondolok itt például az Elekes Károly festménykiállítására, amelynek keretében a kortárs festészet legszebb megnyilvánulásai közé tartozó konceptuális alkotásokat tekinthettünk meg.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
szóljon hozzá!