
Fotó: Jakab Lóránt
Kétszeri halál és kétszeri feltámadás után immár 35 éves múltra visszatekintő színházi rendezvény 10. kiadása ért véget az elmúlt hét végén Gyergyószentmiklóson. A Nemzetiségi Színházi Kollokvium idei előadásai nem versenyprogramban vettek részt, a szervezők ezúttal a fesztivál találkozó jellegére fektették a hangsúlyt.
2013. október 10., 22:042013. október 10., 22:04
Az 1978-ban Sepsiszentgyörgyön szárba szökkenő kezdeményezés két további alkalmat ért meg, az 1980-as betiltást követően pedig 1992-ben próbálkoztak első ízben az „újjáélesztéssel”. Az igazi újrakezdésig azonban újabb kilenc évig kellett várni: 2001-ben a fesztivál az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának kezdeményezésére talált véglegesnek tűnő otthonra Gyergyószentmiklóson. Az akkor alig több mint tízéves szervező intézmény, a Figura Stúdiószínház Szabó Tibor vezetésével sikeresen vizsgázott, és azóta már senki sem vonja kétségbe, hogy a Kollokvium Gyergyószentmiklósé.
A 2001-es indulás pillanatában tíz kisebbségi nemzetiségi színház – hét magyar, két német és egy jiddis nyelven játszó társulat – működött Romániában. A kép azóta jelentősen változott, elsősorban a magyar nyelvű színjátszás terén, a hagyományos kőszínházak mellett független színházi műhelyek bukkantak fel, amelyek „feltöretlen” terepen keresik a színházi létezés új lehetőségeit. E folyamatosan gazdagodó világnak biztosít ma helyet a Nemzetiségi Színházi Kollokvium: párbeszédek tere, azon törekvések szemléje, amelyek mentén Románia kisebbségi színházai keresik útjukat közönségük, közösségeik felé.
Mintegy 2500 néző előtt az idei tíznapos multikulturális színházi fesztivál a hazai színházi élet néhány általános tendenciájának összefoglalására is lehetőséget teremtett. A szakmai beszélgetések a résztvevő társulatok munkakörülményeire, hétköznapi problémáikra, sikeres előadásaikra, darabválasztásukra, az alkotók pályájára is fókuszáltak: a főbb beszédtémákat a párbeszéd, a sokszínűség és a műfajok közötti átjárhatóság tettenérése szolgáltatta.
Klasszikusok új bőrben
Két Bánk bán-átirat is szerepelt a fesztivál műsorán: a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bocsárdi László rendezésében a mindenkori hatalom természetrajzát villantotta fel rövidített, de nagyon pontosan értelmezett szövegű előadásban, míg a kolozsvári Váróterem Projekt független társulat egy osztályteremben játszotta el az egyórásra sűrített kötelező olvasmányt.
Két klasszikus epikus műből, Móricz Zsigmond Rokonok című regényéből és Sólem Aléchem Vándorcsillagok című művéből született színpadi mű a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, illetve a bukaresti Állami Zsidó Színház előadásában. Shakespeare Titus Andronicusa a Temesvári Állami Német Színház előadásában egyszerre idézte a kávéházi kabarék és a katonai diktatúrák hangulatát: naturalista elemek keveredtek könnyed színészi játékkal.
Talán a klasszikusok közé kellene sorolni Gavriil Pinte Petre Ispirescu-adaptációját, a nagyszebeni Radu Stanca Színház Német Tagozatának előadását is, de a produkciót az erdélyi multikulturalizmus mintapéldányaként is kezelhetjük: román, magyar, szász, luxemburgi és osztrák színészek német nyelven mutattak be egy román népmesét a többségében magyar közönségnek. Az előadás persze nem merül ki ennyiben: szépen megkomponált mozgás- és látványvilág, sok bábos elem, árnyszínház és a mesében is megjelenő archetípusok mai eszközökkel történő megjelenítése révén vált az egyik legemlékezetesebb fesztiválelőadássá.
Nem bújtatták új bőrbe Bulgakov Molière-ről szóló darabját a Csíki Játékszín alkotói, ám a művész és a hatalom viszonya mindig aktuális, érvényes kérdéseket felvető téma.
Műhelyek, munkák
A kollokvium több előadását is a megszokottól eltérő próbafolyamatok, műhelymunkák előztek meg. A Nagyváradi Szigligeti Színház A fiú című bemutatójában a társulat valamennyi tagja esélyt kapott a szerepek eljátszására, aszerző, Forgách András – egyben a produkció rendezője – a szereposztás kihirdetése előtt mindenkit meghallgatott. A figuráról alkotott meglehetősen pontos elképzelése ellenére a próbák során nagy teret engedett a színészi improvizációnak. A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Békeidő című előadása is a szereplők ötleteinek és improvizációinak felhasználásával jött létre az elsősorban filmrendezőként ismert Hajdu Szabolcs irányításával.
Az Erdélyi Vándorszínház tagjai elsősorban színis diákok: nyaranta létrehoznak egy-egy előadást, falvakban, szabad téren mutatják be, minden nap máshol. A játékstílus sajátossága többek között a sok interaktív jelenet, de akár a több hetes összezártság is fontos tapasztalatot jelent a pályájuk elején álló színészeknek.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!