
Luxemburg grófja a Budapesti Operettszínház előadásában. Lehár darabját világszerte játsszák
Fotó: Budapesti Operettszínház
Nemzetisége sok vita tárgyát képezte és képezi napjainkban is: Komáromban született, Magyarországon. Anyanyelve is magyar volt. Osztráknak is tekintették, mivel élete nagy részét Bécsben, illetve Bad Ischlben töltötte. A Lehár család neve valószínűleg a német Leonhard név rövidített formája, ami apja családjának morva ágáról származik.
2020. február 04., 08:122020. február 04., 08:12
A komponista, karmester, a 20. század eleji operett egyik legkiválóbb képviselője a mai Szlovákia területén, Felvidéken született 1870. április 30-án. Apja, az idősebb Franz Lehár az ausztriai Schönwald Marenben látta meg a napvilágot. Vérbeli muzsikus volt, megtanult hegedűn, gordonkán, nagybőgőn, kürtön, klarinéton, trombitán és ütős hangszereken játszani.
Bár Lehár élete nagy részét Ausztriában élte le, tizenkét éves koráig csak magyarul beszélt, és élete végéig magyar állampolgár maradt. 1880-tól Budapesten, a Nemzeti Zenedében, majd a prágai konzervatóriumban hegedűszakon tanult, a házi szabályokat áthágva zeneszerzésre Antonín Dvořák oktatta. Egy ideig színházi hegedűs is volt, majd elnyert egy hangversenymesteri állást. Innen apja csábította el, akinek szólóhegedűsre volt szüksége katonazenekarában. Lehárt ez nem elégítette ki, s húszévesen sikeresen megpályázta a losonci ezred karmesteri posztját. Ezzel
Fiatalon megismerkedett a korszak nagy zeneszerzőivel, többek között ifjabb Johann Strauss-szal, de barátjának mondhatta Puccinit is.
Az első világháború vége felé rengeteg kritika érte az operett műfaját, aminek Lehár akkor már jeles képviselője volt. 1918-ban erről így nyilatkozott egy bécsi lapnak: „nem akarok a műítész szerepében tetszelegni, s azt sem állítom, hogy mindaz, amit operettnek hívnak, valóban jó. Az ellenkezője igaz: igen sok a rossz operett. Az azonban igazságtalanság, hogy mindent egy kalap alá vesznek. Ha egy szabó elszab egy nadrágot, nem mondjuk azt, hogy mindegyik szabó rossz, hanem azt, hogy az egyik szabó rosszul varrt meg egy nadrágot”. Neki lett igaza, az operettek ma is népszerűek, és világszerte sikernek örvendenek.
Bécsben és Budapesten egyaránt imádták Lehár műveit
Kukuska című operáját 1896-ban mutatták be, ekkor ki is lépett a katonai szolgálatból. Bécsben telepedett le, ahol hírnevét 1901-ben egy keringő alapozta meg: Paulina Metternich hercegnő farsangi bálján a hölgyek arannyal és ezüsttel átszőtt ruhákat viseltek, az ifjú Lehár pedig megkomponálta Arany és ezüst című keringőjét.
1905-ben került színre talán legnépszerűbb alkotása, A víg özvegy. A premier kis híján kudarcba fulladt, mert a bemutatóra alig költöttek, kevés próbalehetőséget adtak, a közönség pedig nem értékelte a hagyományos bécsi stílustól elütő művet.
Lehár 31 operettet írt, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, de valamennyit rövid időn belül Budapesten is műsorra tűzték. Világsikert aratott a Luxemburg grófja, amelyet még saját tempójához képest is rekordidő, alig egy hónap alatt írt meg. Ugyancsak népszerű lett a Cigányszerelem és A mosoly országa. Manapság ritkábban játsszák A három grácia, A cárevics, Paganini és Friderika című műveit. Utolsó darabja a Giuditta című daljáték volt 1933-ban, ezt követően felhagyott a zeneszerzéssel.
(Egyébként az operett a monarchiában és utódállamaiban a könnyű szórakoztatás alapműfaja lett, amelynek Lehár mellett számos más magyar nagysága is volt: Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Huszka, Szirmai, Ábrahám Pál).
Az ausztriai Bad Ischlben hunyt el 1948. október 24-én. Temetésén a bányászzenekar a Volga-dalt adta elő, ez volt a zeneszerző kívánsága. Lehár Ferenc jelentősége abban rejlik, hogy műveiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel megújítva az akkor már sablonossá merevedett bécsi operett stílusát.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!