A Barabás Miklós Céh éves tárlata

A Barabás Miklós Céh hosszú hagyományokra tekint vissza: erdélyi művészek egy csoportjának kezdeményezésére 1929-ben alakult a képzőművészeti egyesülés. Trianon után az erdélyi magyar képzőművészek jogosan érezték úgy, hogy intézményesített összefogással talán felvehetik a harcot az új hatalommal szemben, és egy céh létrehozása biztosíthatja számukra a fennmaradás és a további megjelenés lehetőségét. Az ötlet Kós Károlytól származott, aki az erdélyi magyar írókat tömörítő Helikon marosvécsi találkozóján tett javaslatot egy művészi egyesület megalakítására, és Szolnay Sándor, Nagy Imre, Gallas Nándor, Mund Hugó, Jándi Dávid személyében lelkes támogatókra lelt. Már 1929-ben határozatot hoztak „az erdélyi képzőművészek szabad munkaközössége” támogatására.

1930. március 23-án megnyitották Kolozsváron az első kiállítást, s ezzel az új szervezet ténylegesen is megalakult. Kós Ká­roly nyitóbeszédében az egyesülést „az erdélyi magyar képzőművészet első tudatos szervezkedési megnyilvánulásaként” értékelte, a kiállítás méltatói pedig hangsúlyozták, hogy a kiállítók „abba a progresszív seregbe tartoznak, amely egyre erősödő hevességgel keres kifejezési formát a művészetben”. Murádin Jenő művészettörténész írja a hőskorról: „működésének másfél évtizede alatt a Barabás Miklós Céh valósághű tükörképét adta képzőművészeti életünk jelenségeinek. Olyan korban alakult meg, amikor a művészi érték társadalmi tudatosításában az építőmunkát még az alapoktól kellett kezdeni. Példát mutatott a szervezeti élet intézményeinek kiépítésében… Számoknál, adatoknál többet mond az a felmérésekkel ki nem mutatható eredmény, mely munkájuk sikerét igazolja: 15 év szervezeti munkálkodása nyomán már korántsem arról az alapról léphettünk tovább, ami művészeti életünk viszonyait, parlagi voltát az egyesület fellépése előtt jellemezte”. 1944-ben a Barabás Miklós Céh beszüntette tevékenységét, és kereken fél évszázad után, 1994-ben alakult újra – folytatva az elődök hitvallásának életbe léptetését.

A Magyar Kultúra Napja égisze alatt nyílt tárlat immár második alkalommal – Lucian Nastasă- Kovács múzeumigazgató vendégszeretetének köszönhetően – a Bánffy-palotában székelő Művészeti Múzeumban nyílt meg január 18-án. A BMC kétszáz tagjából 57 alkotó (közülük 53 kolozsvári) állította ki munkáit, összességében közel hatvan művet csodálhatott meg a megnyitón részt vett népes közönség. A tárlat kurátora a fiatal és lelkes Bordás Bea művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum munkatársa (képünkön).

A BMC csoportos tárlatainak hagyományát követve ezúttal sem voltak műfaji megkötések: Kolozsi Tibor szobrászművész alkotásai igen jól megfértek például Valovits László nagyméretű festményei mellett, de a bőrmetszőket is képviselte Balázs László.

Valovits alkotásai mellett nem lehet szó nélkül elsétálni: a művész a nemrég elhunyt Kántor Lajos művelődéstörténész és Ferenc pápa már-már monumentális nagyságú portréit állította ki. Egyébként a változatosság jellemző a BMC-re, hiszen tagjai között találunk festőt, keramikust, szobrászt, grafikust, üveg- textil- és fotóművészeket egyaránt. Így aztán a kínálat, ahogyan Németh Júlia műkritikus megfogalmazta „szinte valamennyi technikában a figurálistól az absztraktig, a klasszikus beütésű, valósághű munkáktól a posztmodernekig, a drámai hangvételűektől a lírai beállítottságúakig, a harsogó figyelemfelkeltéstől az elvontabb, sejtelmesebb, olykor metafizikus irányultságú, metaforikus szín-vonalbeszédig, vagy esetenként gunyoros megnyilatkozásokig terjed.” Ugyanakkor a jelen tárlat is bizonyítja: Erdélyben sok a tehetséges képzőművész, aki őrzi a hagyományokat, ugyanakkor az új felé is nyitott. Az idősebb művészekhez mindig csatlakoznak fiatalabbak, akik hűen őrzik a hagyományokat, de az új szemléletmód nyomát is ott hagyják az erdélyi művészeti palettán.

A kiállítás megnyitóján felszólalt többek között Lucian Nastasă-Kovács, a múzeum igazgatója, Németh Júlia műkritikus, Kolozsi Tibor, a BMC elnöke. A tárlatot Bordás Bea kurátor nyitotta meg a közönség számára. A BMC éves kiállítása február 4-ig látogatható a Bánffy-palota alagsori termeiben.