A tárlat kurátora, Bordás Bea művészettörténész
Fotó: Horváth László
Műértőknek és műkedvelőknek egyaránt igazi csemegét jelent a Barabás Miklós Céh (BMC) hagyományos, évi értékfelmérő kiállítása, amely nemrégiben nyílt a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A február elejéig látogatható csoportos kiállítás átöleli a képzőművészet szinte összes ágát.
2018. január 27., 10:492018. január 27., 10:49
2018. január 27., 10:532018. január 27., 10:53
A Barabás Miklós Céh hosszú hagyományokra tekint vissza: erdélyi művészek egy csoportjának kezdeményezésére 1929-ben alakult a képzőművészeti egyesülés. Trianon után az erdélyi magyar képzőművészek jogosan érezték úgy, hogy intézményesített összefogással talán felvehetik a harcot az új hatalommal szemben, és egy céh létrehozása biztosíthatja számukra a fennmaradás és a további megjelenés lehetőségét. Az ötlet Kós Károlytól származott, aki az erdélyi magyar írókat tömörítő Helikon marosvécsi találkozóján tett javaslatot egy művészi egyesület megalakítására, és Szolnay Sándor, Nagy Imre, Gallas Nándor, Mund Hugó, Jándi Dávid személyében lelkes támogatókra lelt. Már 1929-ben határozatot hoztak „az erdélyi képzőművészek szabad munkaközössége” támogatására.
1930. március 23-án megnyitották Kolozsváron az első kiállítást, s ezzel az új szervezet ténylegesen is megalakult. Kós Károly nyitóbeszédében az egyesülést „az erdélyi magyar képzőművészet első tudatos szervezkedési megnyilvánulásaként” értékelte, a kiállítás méltatói pedig hangsúlyozták, hogy a kiállítók „abba a progresszív seregbe tartoznak, amely egyre erősödő hevességgel keres kifejezési formát a művészetben”. Murádin Jenő művészettörténész írja a hőskorról: „működésének másfél évtizede alatt a Barabás Miklós Céh valósághű tükörképét adta képzőművészeti életünk jelenségeinek. Olyan korban alakult meg, amikor a művészi érték társadalmi tudatosításában az építőmunkát még az alapoktól kellett kezdeni. Példát mutatott a szervezeti élet intézményeinek kiépítésében… Számoknál, adatoknál többet mond az a felmérésekkel ki nem mutatható eredmény, mely munkájuk sikerét igazolja: 15 év szervezeti munkálkodása nyomán már korántsem arról az alapról léphettünk tovább, ami művészeti életünk viszonyait, parlagi voltát az egyesület fellépése előtt jellemezte”. 1944-ben a Barabás Miklós Céh beszüntette tevékenységét, és kereken fél évszázad után, 1994-ben alakult újra – folytatva az elődök hitvallásának életbe léptetését.
A Magyar Kultúra Napja égisze alatt nyílt tárlat immár második alkalommal – Lucian Nastasă- Kovács múzeumigazgató vendégszeretetének köszönhetően – a Bánffy-palotában székelő Művészeti Múzeumban nyílt meg január 18-án. A BMC kétszáz tagjából 57 alkotó (közülük 53 kolozsvári) állította ki munkáit, összességében közel hatvan művet csodálhatott meg a megnyitón részt vett népes közönség. A tárlat kurátora a fiatal és lelkes Bordás Bea művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum munkatársa (képünkön).
A BMC csoportos tárlatainak hagyományát követve ezúttal sem voltak műfaji megkötések: Kolozsi Tibor szobrászművész alkotásai igen jól megfértek például Valovits László nagyméretű festményei mellett, de a bőrmetszőket is képviselte Balázs László.
Valovits alkotásai mellett nem lehet szó nélkül elsétálni: a művész a nemrég elhunyt Kántor Lajos művelődéstörténész és Ferenc pápa már-már monumentális nagyságú portréit állította ki. Egyébként a változatosság jellemző a BMC-re, hiszen tagjai között találunk festőt, keramikust, szobrászt, grafikust, üveg- textil- és fotóművészeket egyaránt. Így aztán a kínálat, ahogyan Németh Júlia műkritikus megfogalmazta „szinte valamennyi technikában a figurálistól az absztraktig, a klasszikus beütésű, valósághű munkáktól a posztmodernekig, a drámai hangvételűektől a lírai beállítottságúakig, a harsogó figyelemfelkeltéstől az elvontabb, sejtelmesebb, olykor metafizikus irányultságú, metaforikus szín-vonalbeszédig, vagy esetenként gunyoros megnyilatkozásokig terjed.” Ugyanakkor a jelen tárlat is bizonyítja: Erdélyben sok a tehetséges képzőművész, aki őrzi a hagyományokat, ugyanakkor az új felé is nyitott. Az idősebb művészekhez mindig csatlakoznak fiatalabbak, akik hűen őrzik a hagyományokat, de az új szemléletmód nyomát is ott hagyják az erdélyi művészeti palettán.
A kiállítás megnyitóján felszólalt többek között Lucian Nastasă-Kovács, a múzeum igazgatója, Németh Júlia műkritikus, Kolozsi Tibor, a BMC elnöke. A tárlatot Bordás Bea kurátor nyitotta meg a közönség számára. A BMC éves kiállítása február 4-ig látogatható a Bánffy-palota alagsori termeiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!