Táncházstudió a Sapientián. Az egész Kárpát-medencéből várják az érdeklődőket
Fotó: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán 2020-ban néptánc szakra lehet jelentkezni. A kezdeményezésről a kar dékánját, Tonk Márton egyetemi tanárt kérdeztük.
2019. december 06., 14:392019. december 06., 14:39
– Februárban az EMTE honlapján hírként olvashattunk a néptáncművészeti szak indulásáról.
– A néptáncművészeti szak engedélyezése érdekében márciusban egy akkreditációs dokumentációt adtunk le, amelynek nyomán egy hónapja bejelentkezett az Országos Minőségbiztosító Bizottságnak a helyszíni szemlét végző bizottsága. Mivel e szak egy teljesen új képzési irányt jelentett a Sapientia Egyetemen, ezért a kolozsvári látogatáskor felmérték az intézmény kapacitását, az indítandó szakhoz szükséges szakmai potenciált, valamint az oktatói állományt. A szakemberek figyelme kiterjedt a táncfelületre, a felszereltségre és a könyvtárra is.
– Egyhangú támogatással találkozott az elképzelés?
– Amikor a szak indítását terveztük, s megosztottuk gondolatainkat másokkal is, sokan az elképzeléseket szkeptikusan fogadták. Érveik szerint Romániában, a szaknévsorban csak a „koreográfia” szerepel, nem létezik a „néptánc” szak, így az akkreditáció is kétséges. A Kolozsvárra érkező bizottság szerencsére másként látta. Tagjai érdeklődéssel hallgatták terveinket, s arra hivatkoztak, hogy: „minden szak indításakor az előterjesztőknek utalniuk kell a szak specifikumaira, sajátosságaira”.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épülete Kolozsváron
Fotó: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A döntnökök értékelték, hogy a tanmenet nyitott az ország nemzetiségi kultúrái, így mind a román, a szász, a cigány tánckultúra iránt.
– A kedvező döntés mikor született meg?
– November 29-én vehettük kézhez a bukaresti döntést a szak jóváhagyásáról a Kolozsvári Karon. Bizalmi besorolással engedélyezték, ami a legjobb „osztályzatot” jelentette számunkra. Ez egyben azt is bizonyította, hogy a – szakmai, emberi, infrastrukturális kapacitása alapján – a tanintézményt felkészültnek találták a szak elindítására, s működtetésére.
– Ez hároméves ideiglenes működési engedélyre jogosít.
– A romániai szabályok szerint a jelenlegi működési engedély az első fázist jelenti, s azért kell három év múlva kezdeményezni a szak végleges akkreditációját, mivel a román minőségbiztosítási rendszer mutatók alapján vizsgálja a végzős évfolyamokat. Ilyen szempont lehet például, hogy a végzősök hány százaléka hasznosítja diplomáját az adott területen. Így a negyedik évben nyílik lehetőség a szak végleges akkreditációjára. A két lépcsőnek egyetlen egy lényegi eleme van: az első három évfolyam hallgatói vagy más egyetemen záróvizsgáznak, vagy valamelyik partner-egyetem hozzánk kihelyezett záróvizsga-bizottsága ellenőrzi a hallgatók tudását. Minden bizonnyal az utóbbi lehet számunkra a kedvezőbb, más esetekben is eszerint oldottuk meg.
– Miben látja a Hagyományok Háza szerepét az új szakterületen?
Tonk Márton dékán szerint az új szak iránt egyre nagyobb az érdeklődés
Fotó: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Korábban létrejött egy háromoldalú szerződés a Hagyományok Háza, a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetem és a Sapientia között. Ennek nyomán Marosvásárhelyen speciális évfolyam indult a professzionális művészeti együttesek tagjai számára, második eleme a már említett szak elindítása volt, s ide sorolnám az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány októberi megalakulását is. Az a tény, hogy az Alapítvány kuratóriumában helyet foglalnak az egyetem képviselői (jómagam is), azt jelzi, hogy e munkatervek szorosan összefüggnek, így az elképzeléseink a Hagyományok Házával való szoros együttműködésben lehetnek sikeresek.
– Mint dékán, hogyan képzeli a szak működését?
– A mostani akkreditációs iratokban is szerepel, hogy az oktatók javarésze erdélyi szakember, akik már letették névjegyüket a néptáncmozgalomban. Rajtuk kívül – a már említett háromoldalú szerződés alapján – három magyarországi oktatóra is számítunk. Célunk viszont, hogy a szak hosszabbtávú működése eredményeként saját oktatói gárdát is kineveljünk.
így évekre előre biztosítva látom a szak korrekt működését. Az első felvételikre 2020 júliusában várjuk a jelentkezőket, az oktatás pedig szeptemberben indul. Fontos továbbá azt is hangsúlyoznunk, hogy a szak keretében nem csupán néptáncosokat, hanem néptánc-pedagógusokat is kívánunk képezni, az egyre erősödő ilyen irányú munkaerő-piaci elvárásokra való tekintettel.
– A nyitott határokkal a Kárpát-medence más tájairól is várnak jelentkezőket?
– Mint bármelyik szakunkra, a néptáncművészeti szakra is örömmel várunk fiatalokat a Kárpát-medence minden magyar régiójából. Az uniós tagállamokból érkezők természetesen előnyt élveznek (esetükben ugyanis jóval egyszerűbb a felvételi eljárás), de más országrészekből is várunk felvételizőket, így e szak is erősítheti azt az egységet, amin a Hagyományok Háza is munkálkodik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Erdély néptánc szempontból nagyhatalom és egy „hiteles hely”: hallgatóink nem csak az egyetem padjaiban, de „terepen”, akár a környéken is élőben tanulmányozhatják még a hagyományos néptáncokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!