
Táncházstudió a Sapientián. Az egész Kárpát-medencéből várják az érdeklődőket
Fotó: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán 2020-ban néptánc szakra lehet jelentkezni. A kezdeményezésről a kar dékánját, Tonk Márton egyetemi tanárt kérdeztük.
2019. december 06., 14:392019. december 06., 14:39
– Februárban az EMTE honlapján hírként olvashattunk a néptáncművészeti szak indulásáról.
– A néptáncművészeti szak engedélyezése érdekében márciusban egy akkreditációs dokumentációt adtunk le, amelynek nyomán egy hónapja bejelentkezett az Országos Minőségbiztosító Bizottságnak a helyszíni szemlét végző bizottsága. Mivel e szak egy teljesen új képzési irányt jelentett a Sapientia Egyetemen, ezért a kolozsvári látogatáskor felmérték az intézmény kapacitását, az indítandó szakhoz szükséges szakmai potenciált, valamint az oktatói állományt. A szakemberek figyelme kiterjedt a táncfelületre, a felszereltségre és a könyvtárra is.
– Egyhangú támogatással találkozott az elképzelés?
– Amikor a szak indítását terveztük, s megosztottuk gondolatainkat másokkal is, sokan az elképzeléseket szkeptikusan fogadták. Érveik szerint Romániában, a szaknévsorban csak a „koreográfia” szerepel, nem létezik a „néptánc” szak, így az akkreditáció is kétséges. A Kolozsvárra érkező bizottság szerencsére másként látta. Tagjai érdeklődéssel hallgatták terveinket, s arra hivatkoztak, hogy: „minden szak indításakor az előterjesztőknek utalniuk kell a szak specifikumaira, sajátosságaira”.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épülete Kolozsváron
Fotó: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A döntnökök értékelték, hogy a tanmenet nyitott az ország nemzetiségi kultúrái, így mind a román, a szász, a cigány tánckultúra iránt.
– A kedvező döntés mikor született meg?
– November 29-én vehettük kézhez a bukaresti döntést a szak jóváhagyásáról a Kolozsvári Karon. Bizalmi besorolással engedélyezték, ami a legjobb „osztályzatot” jelentette számunkra. Ez egyben azt is bizonyította, hogy a – szakmai, emberi, infrastrukturális kapacitása alapján – a tanintézményt felkészültnek találták a szak elindítására, s működtetésére.
– Ez hároméves ideiglenes működési engedélyre jogosít.
– A romániai szabályok szerint a jelenlegi működési engedély az első fázist jelenti, s azért kell három év múlva kezdeményezni a szak végleges akkreditációját, mivel a román minőségbiztosítási rendszer mutatók alapján vizsgálja a végzős évfolyamokat. Ilyen szempont lehet például, hogy a végzősök hány százaléka hasznosítja diplomáját az adott területen. Így a negyedik évben nyílik lehetőség a szak végleges akkreditációjára. A két lépcsőnek egyetlen egy lényegi eleme van: az első három évfolyam hallgatói vagy más egyetemen záróvizsgáznak, vagy valamelyik partner-egyetem hozzánk kihelyezett záróvizsga-bizottsága ellenőrzi a hallgatók tudását. Minden bizonnyal az utóbbi lehet számunkra a kedvezőbb, más esetekben is eszerint oldottuk meg.
– Miben látja a Hagyományok Háza szerepét az új szakterületen?
Tonk Márton dékán szerint az új szak iránt egyre nagyobb az érdeklődés
Fotó: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Korábban létrejött egy háromoldalú szerződés a Hagyományok Háza, a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetem és a Sapientia között. Ennek nyomán Marosvásárhelyen speciális évfolyam indult a professzionális művészeti együttesek tagjai számára, második eleme a már említett szak elindítása volt, s ide sorolnám az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány októberi megalakulását is. Az a tény, hogy az Alapítvány kuratóriumában helyet foglalnak az egyetem képviselői (jómagam is), azt jelzi, hogy e munkatervek szorosan összefüggnek, így az elképzeléseink a Hagyományok Házával való szoros együttműködésben lehetnek sikeresek.
– Mint dékán, hogyan képzeli a szak működését?
– A mostani akkreditációs iratokban is szerepel, hogy az oktatók javarésze erdélyi szakember, akik már letették névjegyüket a néptáncmozgalomban. Rajtuk kívül – a már említett háromoldalú szerződés alapján – három magyarországi oktatóra is számítunk. Célunk viszont, hogy a szak hosszabbtávú működése eredményeként saját oktatói gárdát is kineveljünk.
így évekre előre biztosítva látom a szak korrekt működését. Az első felvételikre 2020 júliusában várjuk a jelentkezőket, az oktatás pedig szeptemberben indul. Fontos továbbá azt is hangsúlyoznunk, hogy a szak keretében nem csupán néptáncosokat, hanem néptánc-pedagógusokat is kívánunk képezni, az egyre erősödő ilyen irányú munkaerő-piaci elvárásokra való tekintettel.
– A nyitott határokkal a Kárpát-medence más tájairól is várnak jelentkezőket?
– Mint bármelyik szakunkra, a néptáncművészeti szakra is örömmel várunk fiatalokat a Kárpát-medence minden magyar régiójából. Az uniós tagállamokból érkezők természetesen előnyt élveznek (esetükben ugyanis jóval egyszerűbb a felvételi eljárás), de más országrészekből is várunk felvételizőket, így e szak is erősítheti azt az egységet, amin a Hagyományok Háza is munkálkodik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Erdély néptánc szempontból nagyhatalom és egy „hiteles hely”: hallgatóink nem csak az egyetem padjaiban, de „terepen”, akár a környéken is élőben tanulmányozhatják még a hagyományos néptáncokat.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
szóljon hozzá!