Szent László-emlékév Zágrábtól Krakkóig

– A Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület vezetőjeként két évvel ezelőtt szintén te javasoltad a Márton Áron-emlékévet. Miért esett most a választás Szent Lászlóra?

– A Márton Áron-emlékév rendezvényein és sikerein felbuzdulva úgy gondoltam, hogy ezt a rendezvénysorozatot tovább kellene vinni. Olyan személyiséget kerestem keresztény-nemzeti múltunkból, akit nemcsak magunk, hanem az egész Közép-Európa elé tudunk állítani követendő példának. Az ötlet tavaly tavasszal Győrben, a Szent László hermáját őrző városban fogalmazódott meg. A Lengyel Kisebbségi Önkormányzat szervezésében itt került sor a magyar–lengyel barátság napjának tízéves évfordulója alkalmából a győri jubileumi rendezvényre, amelynek keretében a győri színházban Lech Kacynski emlékére avattunk táblát. Ezen a rendezvényen beszélgettem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, és írásban elküldtem neki az emlékévvel kapcsolatos elképzeléseket. Szent László királlyá választásának 940., és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából úgy gondoltam, a 2017-es emlékév ideális évforduló a magyar történelem egyik kiemelkedő alakjának a megünneplésére.

– Milyen intézmények és civilszervezetek karolták fel a kezdeményezést?

– Elsőként az Emberi Méltóság Tanácsa Lomnici Zoltán elnök vezetésével csatlakozott hozzánk, de az ügyet felkarolta az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, a Budapesti Székely Kör, az Erdélyi Magyarok Egyesülete, Erdélyből a Csibész Alapítvány, Felvidékről a Duray Miklós vezette Szövetség a Közös Célokért társulás, valamint Debrőd önkormányzata.

– Kinek a segítsége jelentett a legtöbbet?

– Lomnici Zoltáné, aki nemcsak csatlakozott az ügyhöz, hanem jelentős munkát végzett a magas rangú egyházi és politikai vezetők megnyerése érdekében. Így kerülhetett sor arra, hogy tavaly Budapesten, a Magyarság Házában sajtóértekezlet keretében közösen jelentsük be a 2017-es Szent László-évet Potápi Árpád János nemzetpolitikai felelős államtitkár jelenlétében. Meghirdette az emlékévet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is, és Mikola István külügyi államtitkár is tett lépéseket Szent László emlékének ápolásában. A rendezvénysorozatot felügyelő bizottság e kezdeményezéseket igyekszik összehangolni.

– Mit jelent az emlékév üzenetét eljuttatni a széles rétegekhez?

– Mai értékét vesztett társadalmunkban fontosnak tartom a viszonyulási pontokat. Európának vissza kell találnia azokhoz az értékekhez, amelyek évezredeken át fenntartották, és amelyek mentén kulturálisan, gazdaságilag fejlődhetett. Ilyen pont lehet a két püspök, Szent Márton és Márton Áron személye, hogy csak a tavalyi emlékévet említsem. De kettejük között térben és időben helyet foglal egy harmadik Márton, Luther is, aki munkássága révén szintén rányomta bélyegét Európa arculatára. Rájuk emlékezünk még 1700, 500 és 120 év távlatából is. De ki fog emlékezni akár csak pár év múlva – Ady Endrével szólva – olyan „percemberkékre”, mint például Martin Schulz? Újszövetségi hasonlat alapján a Kárpát-medencében kőszikla számunkra a Lengyelországban született lovagkirály, Szent László, akit nevezhetünk akár a magyar–lengyel barátság és a visegrádi együttműködés első emblematikus alakjának. Sőt, kibővíthetjük ezt térben Zágráb, Nagyvárad, a székelyföldi, csángó és palóc legendákat illetően Horvátországtól Felvidéken és Erdélyen át egészen Moldváig. További aktualitása az emlékévnek, hogy Szent László idejében is átjáróház volt Európa, akárcsak manapság. Az ő harcai és napjaink terrorveszély elleni küzdelmei között is van párhuzam. Nem véletlenül ő a határőrség védőszentje is.

– Milyen kiemelt programok fogadják a Szent László-emlékév iránt érdeklődőket?

– Győr mellett megfogalmazódott további négy helyszín is, amelyekhez Szent László királyunk szorosan kötődött: Nagyvárad, Nyitra, Krakkó és Zágráb. E városokban ma is él a lovagkirály emléke, hagyományát több helyen is hűen ápolják. Közülük kiemelkedik Nagyvárad, ahol évente több rendezvény kötődik jeles királyunkhoz. Halálának helyszínén, a felvidéki Nyitrán 2003 óta szerveznek emlékmisét a zoboraljaiak Maga Ferenc kezdeményezésére és szervezésével. Számomra nagy megtiszteltetés, hogy e hagyományteremtésnek már az indulásánál jelen voltam, és ha tehetem, évente részt veszek a rendezvényeken. Krakkóról és Zágrábról még egyeztetünk. Krakkó esetében idén kiemelten szerepel a hagyományos június végi vonatzarándoklat, amelyről Veres András püspök és Soltész Miklós államtitkár már tájékoztatta a sajtót.

– A Kárpát-medencében hány településre számít a szervezőbizottság, és ebből Erdélyben hol lesznek jelentősebb megemlékezések?

– A nyitórendezvényt Győrben tartottuk február 17-én, a megemlékezések folytatódnak a többi Kárpát-medencei püspöki székhellyel rendelkező helységben. 19 település viseli Szent László nevét. E településeken évente megemlékeznek a királyról, de az idei év még hangsúlyosabb lesz. A magyarországi lengyeleknek Szent László a védőszentje. Az ő éves ünnepük, a Polonia nap június 27-én van, de az események torlódása miatt idén előrehozták június 17-re. A már említett Debrőd önkormányzata június 24-én szervezi a 10. Szent László Búcsút. Erdélyben a hagyományos Szent László-rendezvények várják az érdeklődőket, Nagyváradon kettő is. Idén tartják a 450. Csíksomlyói Búcsút, amelyben szintén kiemelt figyelmet kap Szent László emléke: az egyik meghívott Veres András, a hermát őrző győri püspök lesz. A millenniumi emlékzászló mintájára az emlékévhez kapcsolódóan kezdeményeztem egy Szent László-emlékzászlót, hogy az ünnepséget tartó településeken – ahol igény van – azt kitűzzék. A zászlót Pécsi L. Dániel jelképművész tervezte.

– Mekkora a fogadókészség a helyi önkormányzatok és az egyházközségek részéről az eseményre?

– Azt tapasztalom, sikeres emlékévben vagyunk: kapkodjuk a fejünket a hírek hallatán, hiszen szerte a Kárpát-medencében egyre többen kapcsolódnak be az eseménysorozatba a helyi önkormányzatok és az egyházak támogatásával. Jó dolog, hogy az emlékév eseményei ennyire népszerűek.