Hirdetés

Marosán Csaba: a magyar irodalom olyan, mint az éltető víz

Irodalmi összeállításaival Marosán Csaba nemcsak Erdélyt járta be, hanem eljutott Amerikába is •  Fotó: Biró István

Irodalmi összeállításaival Marosán Csaba nemcsak Erdélyt járta be, hanem eljutott Amerikába is

Fotó: Biró István

A fiatal színművész missziónak tekinti a magyar irodalom népszerűsítését. Iskolákban, templomokban hirdeti az olvasás hasznát és örömét. A közönség issza Marosán Csaba minden szavát. Irodalomról, erdélyi és amerikai előadásairól és a hagyományőrzés fontosságáról beszélgettünk.

Nánó Csaba

2020. március 20., 07:592020. március 20., 07:59

– Zilahon, az Ady Endre által is látogatott iskolában érettségiztél. Az ottani környezet miként hatott ki későbbi pályádra?
– A zilahi közösség – és azon belül is a Zilahi Református Wesselényi Kollégium – mondhatni egyik gyújtózsinórja volt annak, hogy színész lettem. Elsősorban meg kell köszönnöm a most már nyugdíjas magyartanáromnak, Tőtős Katalinnak, hiszen ő szerettette meg velem az irodalmat. Ha Ady Endrének Kincs Gyula, nekem Tőtős Katalin volt a mentorom. Szilágy megye egyetlen magyar tannyelvű iskolája abban is segített, hogy kicsit jobban kezdtem megbecsülni azt a helyzetet és azt a környezetet, amibe születtem.

Idézet
A Szilágyságot és Kalotaszeget félszórványként, szórványként is emlegetik, viszont bennem óriási lokálpatriotizmus alakult ki, ami épp arról szól, hogy szeretem e tájegységeket.

Hiába indulnék el az Értől, nem jutnék el az Óceánig, de ha el is jutnék, onnan vissza akarok ide jönni. Arany szavaival tudnám kifejteni gondolataimat, hiszen én is az vagyok: „Egy népi sarjadék,/Ki törzsömnek élek, érette, általa;/Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék,/Otthon leli magát ajakimon dala.” Azt hiszem, ha az elmúlt évszázadban bárki is emig­rált bárhova, senki sem jókedvében ment el az anyaországtól, a szülőföldtől. A honvágy mindenkiből kijön, akármilyen korú is legyen. A Szilágyság, Zilah fontos pillér az életemben. Úgy tekintek rá vissza, mint Ady: az alma materem, az a négy zilahi esztendő által vagyok. Azt hiszem, nagy mértékben határoz meg egy fiatalt a középiskola. A gyermek akkor dönti el, milyen szakot választ, ez hihetetlenül fontos döntés.

Hirdetés

– Manapság, amikor úgy tűnik, hogy a vers, a szavalás, általában az olvasás kezd kimenni a divatból, hogyan vállalkoztál önálló műsorok létrehozására?
– Pár évvel ezelőtt beindult az iskola másképp program. Akkor érkezett az első felkérés egy iskola részéről „Irodalomóra másképpen” című rövid versösszeállításra. Elkezdtem alaposabban kutatni az adott költőt, mélyrehatóan tanulmányoztam mind az alkotásait, mind az életét, így állt össze az 50 perces műsor. Idővel hasznossá akartam válni a diákok számára úgy is, hogy a kötelező tananyagba bekerült költők életét mutassam be humorosan, interaktívan.

– Ezek a műsorok egy tanórával is felérnek …
– Így van, viszont rövid változtatással az előadást át tudom alakítani előadóestté úgy, hogy az adott költő verses műsora legyen. Az embernek fel kell találnia magát, hétgyermekes családban felnőve sokszor több mindenhez kellett alkalmazkodnom. Kicsi öcsiként meg pláné…

Idézet
Erdélynek most már szinte minden szegletében jártam, ahol magyar diák tanul, általános iskolákban és templomokban is.

Délelőtt iskolában voltam, délután pedig a felnőtt közönség előtt léptem fel. Ilyenkor az iskolai előadást előadóestté alakítottam át.

– Mennyire más a szórványban fellépni?
– Teljesen más, mint bárhol máshol. A szórványban szó szerint isszák az ember szavait. Nem mondom, hogy máshol nem, de itt kivételesen. Szinte minden szónak és vesszőnek súlya van. A szórványban a legészakibb helység, ahova eljutottam, Hosszúmező volt az ukrán–román határon, ahol még 70 százalékban magyarok élnek. Felléptem műsorommal Temesvár környékén, a barcasági csángó magyarok között, Brassó és Kézdivásárhely környékén, és azt tapasztalom, óriási igény van az irodalmi estekre.

– Hány iskolába és templomba jutottál el irodalmi összeállításaiddal?
Megközelítőleg száz középiskolában és nagyjából 35 általános iskolában jártam.

Idézet
Körülbelül 130 templomban fordultam meg Erdély-szerte 2015 óta, természetesen minden történelmi egyház templomát látogatom.

A cél ugyanaz a felnőtt közönség esetében is, vagyis irodalmat terjeszteni átadható módon, de templomi közösséghez idomulva, és nem utolsósorban egy-egy eseményhez kapcsolódva idősek napja, anyák napja, egyházi ünnepek, március 15. alkalmából. Sokszor próbálok helyi jellegű költészetet előadni. Ha Nagygalambfalván lépek fel, akkor Kányádi Sándor-verset is becsempészek a műsorba, ha a Partiumban vagy a Szilágyságban járok, akkor Adyt is szavalok. Mindig azt mondom: ha irodalomról beszélünk, először helyi jellegűt fogyasszunk. Ugyanúgy, mint az őstermelő: a helyit fogyassza, mert az nem utazik több ezer kilométert, és még egészséges is. És ha immunrendszered már erős a helyi magyar irodalomtól, akkor olvashatsz világirodalmat is.

– Hogyan fogadják a mai diákok a klasszikusokat? Megértik, magukénak érzik?
– Megértik. Én állítom össze műsoraimat, ez azért fontos számomra, mert mindig sok mindent megtanulok az adott költőtől. Készítettem egyszer Mátyás királyról műsort: Marzio Galeotto és Antonio Bonfini feljegyzéseit olvasgatva több mindent tudtam meg én is laikusként. A lényeg, hogy lassan már dramaturg szemmel nézem összeállított előadásaimat, mert mindig beleképzelem magam egy diák helyébe, és arra gondolok, mi az, ami felkelti az érdeklődését. Ha egy Arany-műsort viszek az iskolába, akkor természetesen nem fogom ötven percen keresztül felolvasni a Toldit, vagy a költő legnagyobb műveit. Szó szerint kóstolót viszek nekik, hogy nézzék meg, milyen finom, és ebből enni kell. Néha felvillantok egy-egy verset, de nem szavalom el elejétől végéig, hanem továbbmegyek, és próbálom a figyelmet mindig fenntartani.

Idézet
Az irodalmat nyitott szemmel, hideg fejjel, átgondoltan kell átnyújtani a diákoknak.

– Műsoraiddal jártál külföldön olyan közösségekben, ahol már nehezen beszélnek magyarul. Hogyan fogadnak, milyen érzés ilyen helyeken terjeszteni a magyar szót?
– Találkoztam hatvan éve kivándorolt magyarokkal is az Egyesült Államokban. Nekik a magyar irodalom olyan, mint az éltető víz. Az a legszebb benne, hogyha valaki messze utazik el Magyarországtól, és talál magyarokat, akik eljönnek az előadására, akkor biztos lehet benne, hogy értik, amit mond. Azok, akik eljönnek az előadásra, magukkal vitték több havi utazás alatt a legfontosabb piperecuccuk mellett Mátyás király népmeséit, Benedek Elek meséit, magukkal vitték Petőfi- és Ady-köteteiket. Találkoztam 102 éves bácsival is Buffalóban, ő volt a legidősebb nézőm Amerikában, de találkoztam olyanokkal is, akiknek a nagyszülei emigráltak Kovászna megyéből. Ők mészárosok voltak, viszont unokájuk már nem tudja nyelvünket, de mégis magyar: a kürtöskalácstól a gulyásig mindent szeret, ami magyar. A magyaroknál érdekes módon a gasztronómia is öröklődik.

Idézet
Akik Erdélyből mentek ki, még inkább ragaszkodnak identitásukhoz. Emiatt foggal-körömmel kapaszkodnak azokba a gyökerekbe, amihez jussuk van: a magyar kultúrához.

Los Angelesben például sok kocsin láttam Erdély-matricákat, nagyon büszkék, hogy erdélyiek, ez nekik fontos. Ha a saját identitásomat kellene elmondanom, mindenekelőtt magyar, aztán erdélyi, és evvel egyenrangú, hogy szilágysági és kalotaszegi. Lokálpatrióta vagyok mindenek felett. Az ember a gyökereit tartsa meg a legjobban, mert utána bármilyen szélvihar jön, nem fújja el a szél.

– Egyik célod bizonyára az, hogy ne veszítsük el az identitásunkat…
– Az a célom, hogy növekedjék az irodalom szeretete az iskolákban, a diákokhoz érjek el az előadásokkal, és azon is dolgozom, hogy húsz vagy harminc év múlva erdélyi magyar színészként legyen értő, olvasó, színházat szerető közönségem. Hiszen e fiatalokból lesz a potenciális publikum. Márton Áron mondta 1933-ban Gyergyószentmiklóson egy nagygyűlésen a napjainkban is aktuális gondolatokat: „panaszkodunk – újabban elég sűrűn –, hogy népünk elma­ra­dott és rossz, hogy különösen az ifjúság elveszítette az apák tisz­tes erkölcsi érzékét, fa­ji és keresztény tájékozódó képességét. Rom­lik s az ősök szent ha­gyományaihoz mind hűtlenebb lesz. Gyökértelenül, a vallásos talaj­ból ki­sza­kad­va, romboló eszmék hátán a romlás lejtője felé sodródik…

Idézet
Tanítsunk iro­dal­mat. A nyelv volt min­dig leghűségesebb kísérőnk. Ez pat­to­gott az ősök ajkán. Ezen ke­ser­gett a Rodostóba száműzött ma­gyar. Bánatunkat, dicsőségünket s örömünket is, ha volt, ezen fejezték ki költőink, művészeink.

Iro­dal­munk gazdagságában és színvonalban is ve­te­ke­dik a nagy nem­ze­tek irodalmával. Érezze meg a nyelv sok ízét s a ben­ne rejlő, összetartó, szegénynél és úrnál egy­azon lel­ket mutató erőt.” Ez az egyik ars poeticám.

Marosán Csaba
Zilahon született 1990. május 15-én. Édesanyja Kalotaszentkirályról, édesapja a szilágysági Kémerből származik. Ady Endre középiskolájában, a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumban végezte líceumi tanulmányait. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának színész szakán végzett. 2012 novembere óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Feladatlap és műanyag figura élő irodalom helyett? Visszaesett a megrendelések száma, veszélyben a gyermeklapok

Idén először nem kelt el annyi példány, hogy a januárban hetvenéves Napsugár és a 45 éves Szivárvány gyermeklap fenntartsa önmagát: a szükséges 17 ezer helyett mindössze 14 200 fogyott. László Noémi főszerkesztővel beszélgettünk.

Feladatlap és műanyag figura élő irodalom helyett? Visszaesett a megrendelések száma, veszélyben a gyermeklapok
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK

Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK
2026. november 13., péntek

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?

Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?
2026. november 10., kedd

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt

Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt
Hirdetés
2026. november 04., szerda

Trump saját maga által előidézett kudarca

Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.

Trump saját maga által előidézett kudarca
2026. november 03., kedd

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben

Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.

Miért drágul megint a villanyáram?
Miért drágul megint a villanyáram?
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

Hirdetés
2026. október 21., szerda

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod

Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod
2026. október 20., kedd

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés

A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés
2026. október 19., hétfő

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e

Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e
Hirdetés
Hirdetés