
Laboratóriumi vizsgálat. Eddig is hónapokba tellett egy programálás, ezután még nehezebb lesz
Fotó: Gábos Albin
Felelőtlenül nyirbálta meg a tavalyihoz képest mintegy 22 százalékkal az egészségügyi minisztérium költségvetését a kormány – állítja László Attila, a szenátus egészségügyi bizottságának az elnöke. Az RMDSZ szenátora szerint a 11 milliárd lejes hiány főként az év második felében fog érződni. Megeshet, hogy a keretmegvonással az egészségügy számos területén Románia visszacsúszik Európa sereghajtó államai közé, ahol 2018-ig volt.
2020. március 21., 15:002020. március 21., 15:00
– Az egészségügyi minisztérium idei költségvetése 22 százalékkal kisebb, mint a tavalyi, a hiányzó 11 milliárd lej még a régi pénznemben is soknak számítana.
– Sajnos a pénzügyminisztérium utasítására így kérte a szaktárca. Hogy miért, jómagam sem értem. Cseke Attila kollégámnak már a tárgyalások alatt feltűnt, hogy az egészségügyi szaktárca az egyetlen, amely jóval kisebb összeget igényel, mint amennyit elköltött tavaly. Először azt hitte, valami hiba csúszott a számok közé, ezért megkért, hogy jelezzem az új miniszternek. Kiderült, szó sincs tévedésről.
Sok mindent elárul a jelenlegi kormány politikájáról, hogy melyik az a két tárca, amelynek megnyirbálta a költségvetését: az egészségügy és a tanügy.
– Lehet tudni, honnan kell lefaragni a 22 százalékot?
– Eléggé fura helyzet elébe nézünk. Az RMDSZ-ben elég sokat beszéltünk arról, hogyan próbáljunk javítani a helyzeten, vagy hagyjuk így, hiszen a kormány ahelyett, hogy parlamenti vitára bocsátotta volna a költségvetés tervezetét – ahogyan az természetes lett volna –, felelősséget vállalt érte. Úgy határoztunk, mégis megpróbálunk beleszólni, módosítani a módosíthatót. Megfogalmaztuk azokat a sürgősnek vélt javaslatainkat, amelyekről úgy gondoltuk, hogy azok nélkül mégsem kellene elfogadni a 2020-as költségvetést. Az Orban-kormány mégis úgy döntött, nem módosít a számokon. Jeleztem, hogy mintegy kétezerrel növelték a rezidensek számát anélkül, hogy fizetési keretet is emeltek volna.
De hiányzik a minisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények munkatársainak a fizetésemelésére szánt összeg is. Mint ahogy nincs meg a biztosítópénztár keretében az a 3,65 milliárd lej, ami fedezné a 2019 márciusa óta ki nem fizetett betegszabadságokat. És ne feledjük: ránk köszönt egy újabb nagy gond, amit orvosolni kell, a koronavírus problémája, amivel a költségvetés előkészítésénél még nem is számoltak. A miniszterelnök azzal utasított vissza, hogy a költségvetés kiigazításakor mindezt orvosolják. Ezzel viszont két gond van: egyrészt a büdzsét leghamarabb július elseje után lehet módosítani, másrészt az elmúlt harminc évben soha nem fordult elő, hogy valamelyik minisztérium utólag 11 milliárd lejt kapjon. Azt is tudjuk, hogy a költségvetést csak úgy lehet kiegészíteni, ha más területeken nem használnak fel bizonyos pénzösszegeket, vagy megnő a jövedelem, ami nagy valószínűséggel nem fog megtörténni.
László Attila RMDSZ-szenátor szerint a kormány lenullázta a korábbi évek egészségügyi rendszerének megerősödését
Fotó: Facebook/László Attila
– A pénzügyi megszorításokkal lényegében nem a magánszektor javára próbálnak előnyt teremteni?
– Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni. Egy dolgot tudok: a tavalyi év volt az első, amikor politikai tárgyalások következtében 17 százalékkal sikerült növelni az egészségügy költségvetését. Így sikerült biztosítani azt a pénzügyi keretet, amelyre a román állam vállalásai által szükség volt. Gondolok az alapellátás támogatására, az elsőbbséget élvező programok beindítására, az általános egészségügyi programok hiányának a fedezésére. Ennek köszönhetően 2019-ben működött a rendszer, és az intervencionális kardiológia területén sikerült feltornásznunk magunkat az európai utolsó előtti helyről a középmezőnybe. Csökkentettük a várható elhalálozások számát azokban a térségekben, ahol ezek a központok működnek, 31 megyében sikerült megteremtenünk a trombolízis végzésének feltételeit, megszüntettük az oltóanyaghiányt.
Néhány számmal is alátámasztanám a mondottakat: Konstanca megyében például ötven százalékkal csökkent az infarktusban elhalálozott páciensek aránya; Bukarestben 27 százalékkal. Gondolom, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és mindenhol, ahol a szükséges beavatkozást végzik, a statisztika hasonlóan javuló adatokat szolgál.
– Melyek az RMDSZ által keményen bírált magánszektor támogatásának a hátulütői?
– A kormány úgy akarja kiszélesíteni az egészségügyi szolgáltatók számát, hogy a pénzkeret a meglévők támogatásához sem elegendő. Ha megvan a költségvetési forrás, ha megteremtjük a tisztességes versenyfeltételeket, ha megegyezünk a kritériumrendszerben, amelynek alapján döntünk a pénzügyi keret kiszélesítése mellett, ha megadjuk a betegnek a választás lehetőségét, akkor valóban járható lesz ez az út. Jó lenne, ha az egészségügyben eljutnánk oda, hogy ne vitatkozzunk az állami, magán vagy felekezeti szolgáltatókon; a lényeg, hogy akkreditált szolgáltató legyen. Amíg ezeket a feltételeket nem teremtettük meg, felelőtlenség osztogatni vagy legalábbis ígérgetni azt, ami nincs. Amikor nem biztosítod a fenntartható fejlődéshez a keretet, bármilyen módosítást eszközölsz, az nagy valószínűséggel a már működő dolgok kárára történhet.
– Alig köszöntött ránk a tavasz, a betegek már érzékelik-e a költségvetés lefaragását, vagy csak később jelentkeznek a rendszer okozta „fájdalmak”?
– A pénzügyminisztérium olyan határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi a harmadik és negyedik negyedévi keret előrehozását. Csak remélni merem, hogy nem fogja érezni egyetlen állampolgár sem a hibás döntések hatásait.Azt is el kell mondanom, hogy
Amikor valaki ilyen feladatra vállalkozik, elvárható volna, hogy ismerje az intézmény működését, annak hálóját, illetve a döntéshozás mechanizmusát. Tetszik, nem tetszik, az egészségügy pókhálószerű intézményrendszer.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!