Hirdetés

Hobbivasutasból gőzösök újjáélesztője: Georg Hocevar osztrák vállalkozó, a Romániai Kisvasutak Megőrzéséért Egyesület elnöke

Georg Hocevar osztrák vállalkozó bukovinai szerelvényének mozdonyánál. Megtörte a jeget Romániában

Georg Hocevar osztrák vállalkozó bukovinai szerelvényének mozdonyánál. Megtörte a jeget Romániában

Nyugat-Európában jelentős kultusza van az erdei sétavonatozásnak. Nálunk is egyre több turista kirándul az erdélyi, máramarosi, bánsági és bukovinai nosztalgiavonatokon. Bebizonyosodik, mekkora hibát követtek el az állami szervek, amikor a kisvasutak felszámolása mellett döntöttek. Romániában egy osztrák beruházónak kellett újjáélesztenie a Monarchia idejében épült kisvasutat. A Hunyad megyei Kristyoron élő Georg Hocevarral a moldovițai nosztalgiavonaton beszélgettünk.

Szucher Ervin

2020. szeptember 25., 10:372020. szeptember 25., 10:37

– Miként lesz egy osztrák hobbivasutasból romániai gőzmozdonyok megmentője és nosztalgiavonatok üzemeltetője?
– Még a forradalom előtt, 1989 nyarán egy hajókirándulásra hoztak a szüleim Bécsből a Fekete-tengerig. Megtetszettek az itteni tájak, már amennyit a fedélzetről lehetett látni. Addig csak a szegénységről, az elnyomó politikai rendszerről, Ceauşescu faluromboló terveiről és a szász lakosság kiárusításáról hallottam. Nyolc év után felnőttként egy munkatársammal tértem vissza Romániába. Az első vas­útállomás, amelyen leszálltam és megcsodáltam, a szászvárosi volt.

Idézet
Hosszú percekig filmeztem az ipari vágányokon manőverező gőzmozdonyokat. Felültünk volna a nosztalgiavonatra, csakhogy azt egy japán turistacsoport bérelte.

Annyira megtetszett a vidék, hogy 2000-ben Romániába költöztem, vállalkozásba kezdtem, megtanultam a nyelvet és ide nősültem. Itt ragadtam, és most már semmi pénzért nem mennék vissza Grazba. Fehér, Hunyad és Kovászna megyében kezdtem keskeny nyomtávú, egykori ipari vonalakat bérelni, majd a helyiek hívására 2005-ben a Suceava megyei Moldoviţán létrehoztam a nagy népszerűségnek örvendő Huțulcát, amely a helyi hucul lakosságról kapta a nevét.

Hirdetés

– Mint minden kezdet, az öné is nehézkes volt. Más eszközállománnyal és más mentalitással találkozott, mint Stájerországban?
 –A moldovițai turisztikai útvonal ünnepélyes avatóján az akkori szociáldemokrata polgármester az állomáson sóval és kenyérrel fogadott, sőt felkötött a vállamra egy trikolór szalagot. Miután lejárt a cécó és hazamentek az újságírók, a meghívott vendégek, félrehívott, a szemembe nézett, és azt mondta: „hagyj minket békén, és menj vissza oda, ahonnan jöttél! Itt nincs szükség sem rád, sem a turistáidra. Ne bolygasd fel a falut a látogatóiddal, hagyd, hogy továbbra is nyugodtan éljünk. Itt mindenki falopásból tartja fenn magát és családját, nincs szükség a kíváncsiskodókra!” Először azt hittem, viccel, de aztán rájöttem, tényleg így gondolja. Lehet, ettől más megfutamodott volna, de az elutasító magatartás még nagyobb erőt és lendületet adott munkámhoz.

– Milyen volt a fogadtatás az erdélyi megyékben?
– Nem voltak hasonló gondok, de sokat kellett dolgoznunk, amíg helyrehoztunk egy-egy szakaszt Kristyor és Brád, Abrudbánya és Topánfalva, illetve Kovászna és Kommandó között, a Tündérvölgyben.

– Gyermek- majd ifjúkorában miként bontakozott ki a kisvasút iránti szerelme?
– Amióta az eszemet tudom, a vonatok megszállottja voltam. Mint minden osztrák kisfiúnak, nekem is megadatott, hogy körvasúttal játszhassak. Hatéves voltam, amikor beiratkoztam a vasutas egyesületbe, amelynek mai napig tagja vagyok. Később az önkéntes munkából is részt vállaltam: ha kellett, csákányoltam, ha kellett, mozdonyokat vikszoltam. De

Idézet
dolgoztam a mélyben is, egy bányában, ahol az ipari vasúti múzeumban kalauzoltam a látogatókat.

Soha nem kerültem a fizikai munkát, most is szívesen kiveszem belőle a részem.

– Sikerült megszokni a romániai bürokráciát és az itteni emberek mentalitását?
– A bürokráciát nem lehet könnyen megszokni, elfogadni viszont muszáj. Legalábbis nekem nem volt más választásom. Hozzá kellett szoknom, hogy itt már az is komoly segítség, ha a hatóság nem akadályoz a munkádban. De azt is hozzáteszem: vannak olyan problémák, amelyeket Romániában sokkal könnyebb megoldani, mint Ausztriában. A lényeg, hogy ha komoly vagy, itt is, ott is megbecsülnek. A közemberek életfelfogásáról viszont rossz szavam nem lehet. Sőt, azt mondanám, hogy

Idézet
a legtöbb itteni ismerősöm egészségesebben gondolkodik, mint az osztrákok vagy úgy általában a nyugatiak.
A máramarosi turistaszerelvény a Visó völgyében. Napokkal előre elfogynak a jegyek internetes elővételben •  Fotó: Facebook/Mocăniţa Steam Train Galéria

A máramarosi turistaszerelvény a Visó völgyében. Napokkal előre elfogynak a jegyek internetes elővételben

Fotó: Facebook/Mocăniţa Steam Train

Azt látom, hogy míg Európa másik felében már a fiatalok is egyre zárkózottabbak, és egyre több időt töltenek számítógépeik képernyője előtt, a romániai lakosság szeret és tud élni. Hasonlítsuk össze például a vidéki embereket: Nyugaton a falvak utcái délután, este kihaltak, itt még a szomszédok összeülnek, és órákig képesek portájuk előtt egymással beszélgetni.

– Mennyire tud megbirkózni a tolvajokkal? Az ön szerelvényei alól is kilopják a sínpályát?
– Legutóbb a moldovițai pályáról tűnt el 25 méter sín. Aki ellopja, most már legalább nem adja el ócskavasként, hanem kerítésoszlopot szab belőle. Pedig azt zártszelvényből vagy csőből is el lehetne készíteni.

– Hol találni manapság szakembert, aki a gőzmozdonyt javítja, a pályát karbantartja, meg egyéb kevésbé látványos, de fontos munkálatokat elvégez?
– Van egy közmondás, miszerint a szakmát lopni kell. Ez a mi területünkön hatványozottan igaz. A legtöbb alkalmazottam vasutas családból származik, olyanok, akik apáról fiúra örökölték a vonatozás iránti vonzalmat. Egyébként is,

Idézet
a vidéki embert, aki már ült traktoron vagy javított valamiféle mezőgazdasági gépet, nem nehéz betanítani.

De van szerencsém olyanokkal is dolgozni, akik a vasúti szállítás felszámolása előtt is a szakmában voltak.

– Amikor nem egyszerű vágányt vagy váltót, hanem egy százesztendős gőzmozdonyhoz való alkatrészt kell pótolni, milyen megoldáshoz folyamodik?
– A logisztikai hátteret a kristyori üzemünk biztosítja. Ez valamikor a bányavállalathoz tartozott, majd csődbemenetele után megvásároltam. Itt több mint hatvan szakember dolgozik különböző ágazatokban: a hegesztőtől az asztalosig, a vasöntőtől az esztergályosig. Van munka bőven, mert csupán gőzmozdonyból hatot üzemeltetünk – többek közt a MÁV, Budapesten 1911-ben gyártott példányát –, a dízelekről, motoros hajtányokról, vagonokról nem is beszélve. Ugyanakkor a többi hazai sétavonat működtetőinek is mi tartjuk karban a szerelvényeit.

A gazból előbúvó kisvasút sínpárja Maros megyében. Minden az enyészetté vált •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A gazból előbúvó kisvasút sínpárja Maros megyében. Minden az enyészetté vált

Fotó: Haáz Vince

– Importálnia is kellett mozdonyokat és vagonokat, vagy talált működőképes szerelvényeket az országban?
– A hat gőzös közül öt korábban is Romániában közlekedett, ezeket az ócskavasbegyűjtőtől, a Remattól vettem meg mielőtt szétvágták és beolvasztották volna. A hatodikat Ausztriából hozattam. A vagonokkal már nem voltam ilyen egyszerű, mert a kisvasutak felszámolása után a legtöbbjük ócskavasként végezte. Még szerencse, hogy az Aranyos völgyében megmaradt több mint száz vagon. Nos, mi azokból és az Ausztriából importált vagonokból raktuk össze azokat, amelyekkel most is közlekedünk.

– Osztrák ésszel felfogható, hogy míg Nyugaton turisták millióit vonzzák a hegyek közt kanyargó nosztalgiavonatok, addig nálunk a fémtolvajoktól a magas rangú politikusokig ezek felszámolásán munkálkodtak?
– Románia nem dolgozta ki az utas- vagy áruszállításra már nem használt vasúti infrastruktúra értékesítését célzó stratégiáját. Ausztriában az állam komoly összegekkel támogatja az egykori erdei vasutak karbantartását és idegenforgalmi célokra való hasznosítását. Itt meg évszázados ipartörténeti műemlékeket számolnak fel, tesznek tönkre. A folyamat a múlt rendszerben kezdődött, 1990 után teljesedett ki, de a mai napig nem állt le. Példaként Maros megye esetét hoznám fel, ahol több keskeny nyomtávú vasútvonal is létezett. A sebesség meg a kényelem hiányára hivatkozva a 90-es évek második felében a járatokat felszámolták.

Idézet
A döntéshozók csak azt tudták, hogy a személyszállításra a kisbuszok, az áruszállításra a teherautók alkalmasak. Senkinek nem fordult meg a fejében, hogy a kisvasutat turisztikai célokra is lehetne használni.

Pedig a Szováta és Vármező között immár jó pár éve működő nosztalgiavonat sikere egyértelmű bizonyíték arra, hogy Romániában is komoly igény mutatkozik erre. Tudjuk, hogy egy baráti társaság Teke környékén próbálja rendbe tenni a pályát, mármint azt a kis részt, ami megmaradt belőle, egy másik a Hortobágy völgyében, Szentágota és Nagyszeben között egy tízkilométeres szakaszon indítaná újra a gőzöst. Vajdahunyadon is van néhány lelkes megszállott, aki arról álmodik, hogy egyszer visszaállíthatja a vártól Govasdiáig vezető, 2000 körül felszedett ipari kisvasutat.

– Milyennek találja a Maros megyei önkormányzat elképzelését, hogy a vasúti töltésen Marosvásárhelytől legalábbis Vármezőig kerékpárutat létesítsen?
– Nem vonom kétségbe, hogy a turizmus fellendítéséhez bicikliutakra is szükség van. Mint ahogy azzal is tisztában vagyok, hogy a Maros megyei vasúti hálózatot nem szabad egységesen kezelni. Egyféle helyzettel állunk szemben a Mezőségen és mással a Nyárádmentén. Míg a Marosvásárhely és a Beszterce-Naszód megyei Szászlekence közötti vonalat – amelynek Mezőbándtól van egy Mezőméhesig vezető leágazása is – szinte teljes egészében felszámolták, a Szováta – egykoron Parajd – felé vezető infrastruktúrát kisebb kivételekkel bármikor használhatóvá lehetne tenni. Marosvásárhely határából a kombináttól Méhesig érdemes lenne kerékpárutat létesíteni. Itt a pálya bérlője egy Piatra Neamț-i származású kétes hírű vállalkozó, aki ötven évre kapta meg a vasúti infrastruktúrát, a fejlesztés helyett az utolsó méterig felszedette a vágányokat. Bándtól Rücsig ugyanaz a helyzet. Hiába vizsgálódott rendőrség, ügyészség, korrupcióellenes hatóság, az illetőnek a haja szála sem görbült. Ami a Nyárádmentén áthaladó Marosvásárhel –Szováta szakaszt illeti, kár és vétek volna politikai kampánycélokból tönkretenni azt, amit a Monarchia idejében 1915-ben megépítettek, és pár évvel a 89-es forradalom után felújítottak. Ennél nagyobb pofont nem is adhatnának a hazai turizmusnak és a környezetbarát közlekedésnek. A Romániai Kisvasutak Megőrzéséért Egyesület elnökeként álláspontomat írásban is eljuttattam a parlamenthez, a szállításügyi minisztériumhoz és a kormányhoz.

– A Nyárádmentén csak a Marosvásárhely–Vármező közötti szakasz átalakításáról van szó, onnan Szovátáig ezentúl is pöfékelhet a gőzös – ezt több ízben is próbálták tisztázni a törvénytervezet kezdeményezői.
– Ez nem így van! El kell olvasni a törvénytervezetet, ott a Marosvásárhely–Szováta–Vármező szakaszról tesznek említést. A politikusok még azt sem vették figyelembe, hogy melyik település hol fekszik a térképen. Különben nem cserélték volna fel teljesen nevetséges módon a Vármező és Szováta közti sorrendet. Felvettük a kapcsolatot a szállítási minisztériummal, onnan azt a választ kaptuk, hogy őket arról tájékoztatták, hogy az egész nyomvonalról hiányoznak a vágányok. Azaz félreinformálták a tárcavezetőt, aki e tév­hit tudatában látta el kézjegyével az RMDSZ kezdeményezését.

– Mikor jön el az idő, amikor a vágányok és talpfák széthordása helyett nálunk is nekilátnak a vasútépítésnek?
– Bár derűlátó szeretnék lenni, erre nem tudok válaszolni. Azt viszont tudom, hogy a környezetbarát szállítás fejlesztésére komoly uniós alapokat lehet lehívni. A többi akarat kérdése.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 02., péntek

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról

Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról
Hirdetés
2025. december 30., kedd

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő

Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő
2025. december 28., vasárnap

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában

Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában
2025. december 27., szombat

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző

Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző
Hirdetés
2025. december 26., péntek

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)

Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)
2025. december 23., kedd

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába

A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába
2025. december 23., kedd

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében

Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében
Hirdetés
2025. december 22., hétfő

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról

A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról
2025. december 21., vasárnap

Advent a rohanásban – Lelkipásztorok vallanak a karácsonyra készülő emberről (VIDEÓ)

A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.

Advent a rohanásban – Lelkipásztorok vallanak a karácsonyra készülő emberről (VIDEÓ)
2025. december 18., csütörtök

Reptéri felfedezés: amikor a karate legendája mellém ült

Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.

Reptéri felfedezés: amikor a karate legendája mellém ült
Hirdetés
Hirdetés