
Az együttes életében a népzene megszólaltatásának minden variációja jelen van
Fotó: Facebook/Kedves zenekar
Próbafolyamattal kezdi az évet, és az Udvarhely Néptáncműhely legújabb táncszínházi produkciójára készül a csíkszeredai Kedves zenekar. Román Hunor, a zenekar prímása a kezdetekről, a mérföldkövekről, a hazai és külföldi fellépésekről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2020. január 21., 08:442020. január 21., 08:44
– Az erdélyi és székelyföldi népzenekedvelők számára nem ismeretlen a Kedves zenekar. Mikor és kinek köszönhetően alakultak?
– A zenekar mai felállása sok más zenei együtteshez hasonlóan hosszú folyamat eredménye. Vannak olyan régi tagjai a zenekarnak, akik nem játszanak aktívan velünk, de figyelünk arra, hogy barátságunk élénk maradjon. Nem is lehet egyetlen ember érdeme, hiszen közösen alkotjuk a zenekart, és mindenki fontos szerepet tölt be.
– A megalakulástól napjainkig milyen mérföldkövek határozták meg a zenekar szakmai előmenetelét?
– Szakmai mérföldkőnek tekinthetjük akár az első koreográfiát, az első táncházat, egész estés műsort vagy önálló koncertet is, hiszen mindegyik kihívás és fontos esemény volt a maga idejében. Mindegyikünk rendelkezik különböző formájú és fokozatú zenei végzettséggel, amit ugyancsak meg kellett szerezni. Tevékenységi körünk elég széles, hiszen a népzene megszólaltatásának minden variációja jelen van életünkben a saját szórakozásunkra muzsikált dallamoktól a színházi előadásokig.
Fontos volt az első esküvői felkérésünk is, ahova könnyűzenei feldolgozásokat kellett összeállítanunk népzenei hangszerelésben.
– Karácsony előtt videoklippel örvendeztették meg a népzene, néptánc kedvelőit. Mit szerettek volna üzenni a kalotaszegi településen forgatott felvétellel?
– A videoklipben kalotaszegi autentikus népzenét játszunk, igényességre törekedve választottuk a mérai helyszínt. Fő célunk a zenekar népszerűsítése korszerű, egy nagyobb közönség számára élvezhető és elérhető formában.
– A klipben felcsendülő muzsika a készülő lemez részét képezi. Milyen más anyagok szerepelnek majd az albumon, milyen tájegységről?
– A lemezre készülő anyag még alakulóban van, de kizárólag erdélyi népzene lesz hallható, ami legyen meglepetés kedvelőink számára.
– Koncertek alkalmával vagy táncházakban mennyiben befolyásolja a repertoárt az adott tájegység?
Természetesen az adott vidék táncrendje a mulatság folyamán többször visszatér, ez adja az esemény keretét és alaphangulatát. Például a klip helyszínéül szolgáló mérai csűrben olyan zenét játszottunk, ahol a báli zene (keringő, tangó) mellett csak kalotaszegi népzenére mulatott a közönségünk.
– Tavasszal Japánban turnéznak. Hogyan kell elképzelni a produkciót, mivel készülnek?
– Nagyon lelkes japán közönségünk lesz, amely többnyire a magyar népzene és néptánc aktív kedvelője. Sokukkal találkoztunk, mulattunk együtt a nyári táborokban. Több helyszínen lépünk fel, ahova a közönségünk egy része folyamatosan elkísér, például Tokióba, Oszakába, Kiotóba. Koncerteket, táncházakat és táncoktatáson való muzsikálást szerveztek és várnak tőlünk.
– A hazai közönség mikor találkozhat legközelebb a zenekarral, illetve milyen újdonságokra számíthat idén?
– Az évet próbafolyamattal kezdjük, az Udvarhely Néptáncműhely legújabb táncszínházi produkciójára készülünk, amelynek bemutatója február 20-án esedékes. A naptári évvel nem ért véget és nem kezdődik új elfoglaltságunk.
Együtt dolgozunk több amatőr táncegyüttessel az év során, és vannak évi rendszerességgel visszatérő rendezvényeink: táncházak, néptánctáborok, fesztiválok. A külföldi fellépéseink viszonylag kis hányadát képezik tevékenységünknek, ezért is említettem gyakrabban az itthoni rendszeres feladatainkat, amit igyekszünk ezután is kellő emberi és szakmai alázattal végezni.
Bede Laura
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!