
Messze még a béke. Ukrán tűzoltók dolgoznak egy orosz bombatalálat helyszínén
Fotó: Vitalij Klicsko/Facebook
John Helmert, a Moszkvában élő, nemzetközi szinten ismert sajtótudósítót és geopolitikai elemzőt az ukrajnai háború lehetséges kimeneteléről kérdeztük. Az 1989 óta Oroszországban élő szakember az elmérgesedett Nyugat–Oroszország-viszony következményeiről beszélt az Erdélyi Naplónak. Lapunknak azt is elmondta, hogy a háborúnak komoly következményei lehetnek az Ukrajnával szomszédos országokra is.
2023. január 02., 18:182023. január 02., 18:18
– Az ukrajnai háborúért a legtöbb nyugati ország Oroszországot okolja, és agresszorként tekint rá. Hogyan látszik mindez Moszkvából?
– Moszkvai megítélés szerint ez a háború, amelyet Oroszország vív, valójában Németország, az Egyesült Államok és a britek elleni védekezés folytatása 1939 óta. Moszkvában úgy látják, hogy a nyugati cél Oroszország – mint a többiekkel egyenrangú európai hatalom – megsemmisítése. Módszerük a Kreml vezetőinek leváltása és az ország katonai, valamint gazdasági erőforrásainak felszámolása.
Merkel mégsem járult hozzá ahhoz, hogy megszakítsa a jövedelmező gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, amelyektől a német üzleti élet és a 2017-es újraválasztásához szükséges szavazatok függtek. A választást megnyerte, és Berlin nem állította le az Északi Áramlat gázprojektet, ehelyett késleltette a megvalósítást, amivel időt nyert. Az Oroszország elleni német haditerv nem ért véget azzal, hogy Angela Merkelt 2021 decemberében Olaf Scholz váltotta. 2022. február 24-én azonban már igen, amikor az orosz erők megkezdték a különleges hadműveletet Ukrajnában.
– Az ukrajnai háború mitől különleges hadművelet Oroszország számára?
– A hadművelet különlegessége, hogy nem egészen az a háború, amelyet a németek, az amerikaiak és a britek elképzeltek Ukrajnában. Különleges, mert Oroszország célja az ukrán fegyveres fenyegetés megakadályozása. Ha a németek, az amerikaiak és szövetségeseik Európában az utolsó ukránig harcolni akarnak, és folytatni fogják a háborút Oroszország ellen Ukrajna nyugati és déli határvidékeiről, akkor a különleges hadművelet általános hadműveletté válik. Moszkvai megközelítés szerint ez lenne az Oroszország elleni háború újrakezdése Európában.
– Ön szerint mennyire elfogadható az a tény, hogy az orosz légierő civil infrastruktúrát bombáz Ukrajnában?
– Az ostromháború egy ősi hadakozási forma, amelyre a történelem során számtalan példát találunk. A cél mindig az volt, hogy a megcélzott polgári lakosságot és a katonai erőket rávegyék, hogy adják fel hadviselési képességüket.
A britek és az amerikaiak olyan újításokat vezettek be, mint a németországi duzzasztógátak lebombázása és Drezda 1945. februári bombázása gyújtóbombákkal. Az Egyesült Államok különleges újítása a Hirosimára és Nagaszakira 1945 augusztusában ledobott atombombák. Azt is tudjuk, hogy az Egyesült Államok vietnami napalmos bombázása földrajzilag kiterjedtebb, robbanékonyabb és hosszabb ideig tartott, mint Németország, Japán vagy Észak-Korea esetében összesen. Az angol–amerikai és az ukrajnai–orosz katonai megközelítés között azonban lényeges különbségek vannak.
A mariupoli csata is így zárult.
John Helmer: az orosz békemegoldás vezethet a háború befejezéséhez
Fotó: JohnHelmer.net
– Oroszország szempontjából ma hol tart a háború, illetve milyen kockázatokkal járhat ennek folytatása az Ukrajnával határos országok számára?
– Ebben a háborúban az Egyesült Államok, Németország és a NATO áll szemben Oroszországgal. Az amerikaiak az utolsó ukránig harcolni akarnak. Vannak német, francia, kanadai, brit és más katonatisztek, akik a hadműveletek irányításával foglalkoznak. A fegyverszállítmányok az Egyesült Államokkal szövetséges világ minden részéről érkeztek Ukrajnába Görögországtól Új-Zélandig. A következő napokban vagy hetekben egyértelműbbé válhat, hogy a jelenlegi körülmények között folytatódnak-e a harcok a Dnyeper folyótól keletre? Azon is el kell gondolkodniuk a NATO-szövetségeseknek, hogy milyen új kockázatokat jelenthet Lengyelország számára a háború galíciai és fehéroroszországi határain keresztül történő továbbgyűrűzése? Mekkora a Kárpátaljáról Magyarországra való átgyűrűzés kockázata? Vagy a román és a moldovai határon átívelő háború esélye?
Ha a lengyelek és a románok arra törekednek, hogy az utolsó ukránig harcoljanak Oroszország ellen, akkor el kell kezdeniük számolni a kockázattal és a költségekkel, amikor az Oroszország elleni háborúban elfogynak azok az ukránok, akik hajlandóak vagy képesek megvívni a háborút.
– Egyértelmű, hogy ma egyik fél sem akar engedni. Ha ez hosszú lefolyású háború lesz, milyen politikai változások késztethetik a feleket arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek?
– Kérdés, hogy milyen megállapodásokra lesz esély a 2024. novemberi amerikai elnökválasztás és a 2025. szeptemberi német parlamenti választás után? Angela Merkel volt német kancellár beismerésének és Olaf Scholz mai kancellárnak az Alternatíva Németországért (AfD) párt elleni fellépésének az a jelentősége, hogy
Sok lengyel forrás szerint a jövő őszre tervezett lengyel parlamenti választás eredményeként a Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányát a még inkább Amerika-barát Polgári Platform (PO) válthatja fel. Ilyen körülmények között milyen kilátások vannak Budapesten, ha az ország meg akarja őrizni nemzeti érdekeit? Meggyőződésem, hogy a háború befejezésére az orosz fegyverszüneti terv lehet a legjobb megoldás, amely demilitarizált övezetet hozna létre Ukrajnában. Addig is ezen a télen a katonai műveletek folyásától függ, hogy mi várható a jövőben, illetve attól, hogy a városok mennyire hajlandók önállóan egyezkedni státuszukról: például Odessza és Nyikolajev délen, Szumi, Harkov és Poltava északon.
– A balti államok és Lengyelország ellenségként tekintenek Oroszországra. Ez a magatartás szerepet játszat-e a háború kiterjesztésére Ukrajna határain túlra?
– Van egy régi orosz közmondás: a botok és a kövek bánthatják csontjaimat, de a szavak soha nem fognak bántani. A baltiak és a lengyelek Oroszország elleni fajgyűlölete csak szöveg és propaganda. Ezek az országok abban csalódhattak, amikor azt hitték, hogy a német hadsereg velük marad a világháború során. De ahogy a Wehrmacht nem maradt, az amerikai hadsereg sem fog maradni. Litvánia közelmúltban tett kísérlete, hogy vasúti és közúti blokádot vezessen be Kalinyingrádra, a balti háborús retorika bumeránggá alakulhat gazdaságaik ellen. A Lengyelország elleni ukrán rakétatámadás és Andrzej Duda elnök telefonbeszélgetése a hamis Emmanuel Macronnal azt mutatja, hogy nincs lengyel harci akarat. A lengyelek nem félnek attól, hogy Oroszország megtámadja őket, hacsak a lengyelek ezt ki nem provokálják.
Varsó számára az Oroszország elleni háborút csak akkor érdemes folytatni, ha növeli a lengyel zsebekbe áramló amerikai és európai készpénzt.
– Időnként cikkek és elemzések jelennek meg arról, hogy Ukrajnát feloszthatják, és ukrán területek kerülhetnek Lengyelországhoz, Magyarországhoz, illetve Romániához. Ön szerint ennek van-e reális esélye?
– Ez a katonai műveletek kimenetelétől függhet. Attól például, hogy Volodimir Zelenszkij főhadiszállása átkerülhet-e Lembergbe (Lvivbe), vagy elkeseredettségükben Zelenszkij és emberei büntetni kezdik a kárpátaljai magyar lakosságot.
John Helmer
Ausztráliában született 1946-ban, és az amerikai Harvard Egyetemen végzett politológiát. A hetvenes és nyolcvanas években több befolyásos politikus és államfő – elsősorban Andreasz Papandreu görög miniszterelnök és Jimmy Carter amerikai államfő –, tanácsadójaként dolgozott. Számos könyve jelent meg a világpolitika változásairól, több egyetemen is oktatott. 1989 óta Moszkvában él, az elmúlt 34 évben nyugati lapoknak volt az oroszországi tudósítója.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!