Hirdetés

Az írás hobbi, amely hivatás is – beszélgetés Hover Zsolt kalotaszegi református lelkipásztorral

Hover Zsoltnak abban is segített a regényírás, hogy megtalálja a helyét a lelkészi szolgálatban •  Fotó: Facebook/Hover Zsolt

Hover Zsoltnak abban is segített a regényírás, hogy megtalálja a helyét a lelkészi szolgálatban

Fotó: Facebook/Hover Zsolt

A kalotaszegi Magyargyerő­monostoron szolgál református lelkipásztorként. Újságíróként korábban több cikke jelent meg különböző lapokban, néhány éve regényírásra adta a fejét, s az eddig megjelent négy kötet után újabbakat tervez. Hover Zsolttal beszélgettünk.

Somogyi Botond

2021. november 12., 09:202021. november 12., 09:20

– A teológia elvégzése után lelkipásztori munkád közben újságírással is foglalkoztál. Hogyan jutottál el a regényírásig?
– Az írás mindig érdekelt. Elemistaként versfaragással kacérkodtam, középiskolás koromban meg is jelent egy versem szülővárosom lapjában. Amikor az első lányom megszületett, gyermekmeséket írtam – magamnak. Az újságírás tíz évvel ezelőtt kezdett érdekelni. A főiskolán egyre több írással kapcsolatos információ jutott el hozzám, ezért érdekelt a regényírás is. A történeteket mindig szerettem, és amikor könyvet olvastam, vagy filmet néztem, azon törtem a fejem, én hogyan alakítottam volna a történetet.

– Igét hirdető regényírónak vagy regényeket író lelkipásztornak tartod magad?
– Egyértelműen a másodiknak. Számomra a lelkipásztori munka a legfontosabb, minden mást csak a hivatásom kiegészítésének tekintek. Olyan szempontból is

Idézet
segített a regényírás, hogy megtaláljam a helyem a lelkészi szolgálatban. Sok fiatal kolléga nem találja a helyét, mert úgy érzi, a kis gyülekezetek nem jelentenek elég kihívást.

– Hogyan befolyásolta a hely szelleme írói munkásságodat?
– Kalotaszeg, Magyargyerőmonostor gazdag szellemi termőtalaj, ahol kitűnően lehet alkotni. Monostoron ráadásul van egy olyan örökség, amely alkotásra sarkallja az embert. Hory Farkas lelkipász­tor­elődöm versírással foglalkozott, a leánya pedig, Gyarmathy Zsigáné, a nagyírásos ügyének felkarolása mellett publicisztikával is foglalkozott, sőt regényei is megjelentek.

Hirdetés

– Idén negyedik könyvedet adtad ki. Milyen témákat dolgoztál fel ?
– Mindig érdekelt a legendák világa, ezért a fantasy műfaj régi kedvencem. Először a magyar népi legendákkal és hiedelmekkel foglalkoztam, ezeket beleszőttem a regényeimbe. Aztán

Idézet
egyre jobban kezdett érdekelni a történelem, és ma már azt tűztem ki célként, hogy erdélyi történelmi eseményekről írjak.

– Kinek, minek szeretnél emléket állítani műveiddel?
– Elsősorban Erdélynek. A történelem szerencsétlen alakulása miatt kevés regény foglalkozik Erdély történelmével. Magyarországon ma a virágkorukat élik a történelmi regények, valóságos regényfolyamokat lehet találni a könyvpiacon, de ezek közül egyik sem dolgoz fel erdélyi eseményeket. Igyekszem szórakoztató formában írni felhasználva a zsáner műfajok eszköztárát is. Célom az, hogy minél szélesebb körben kedveljék e történeteket.

– Kiknek szólnak a regények, kiknek szánod?
– Az időseket nem kell biztatni arra, hogy történelmi könyvet vegyenek kezükbe, de a fiatalokat már nehéz az olvasásra rávenni. Azzal, hogy a zsáner műfajelemeit felhasználom, az a célom, hogy a fiatalság is kedvet kapjon a történetek olvasására.

– Könyveid nem egyházi témájú történeteket dolgoznak fel. Nem éreztél soha késztetést arra, hogy lelkipásztorként vallásos témáról írj?
– Idén a kalotaszegi egyházmegye kiadott egy prédikációs kötetet, amelyet én szerkesztettem, tehát részben egyházi témával is foglalkozom. A regényekben a történelmi vonatkozások miatt szerepelnek egyháztörténeti utalások is. Ezeket is igyekszem lopva beépíteni a történetekbe, de azon nem gondolkodtam, hogy kimondottan egyházi témákról írjak, bár a következő regényem, az erdélyi vallásszabadságról szóló, már egyháztörténeti eseményeket is feldolgoz. Ezt egy középkori kriminek képzeltem el.

Idézet
Szórakoztató módon szeretném a történelmi eseményeket feldolgozni.

– Miként tekintesz e szolgálati területre? Egyáltalán annak tartod-e az írást vagy inkább hobbinak?
– Olyan szolgálatnak tekintem az írást, amely egyben szórakoztat engem és az olvasókat is. Érdemes néha az egyházi ügyintézést félretenni és mással is foglalkozni, így nem fásulok könnyen bele a munkába. Olyan hobbi számomra az írás, amely egyben hivatás is, vagy olyan hivatás, amely kikapcsol.

– Vannak-e visszajelzések írásaiddal kapcsolatban?
– Kevés visszajelzés jut el hozzám, mert nem vagyok felkapott író, de erre nem is vágyom. Az a kevés visszajelzés azonban pozitív. Ez fontos, mert ha az olvasóknak nem tetszenének a regényeim, akkor nem is foglalkoznék az írással. Mindegyik könyvet ezer példányban nyomtattuk ki. A második kötetem már csak antikváriumokban kapható, és a legújabb regényemből is elfogyott 300 példány, pedig csak nyár elején adtuk ki.

– Miként fogadják a gyülekezeti tagok azt, hogy a papjuk regényírással (is) foglalkozik?
– A már említett szellemi örökség miatt nem lepődtek meg, pozitívan fogadták azt, hogy regényírással is foglalkozom. A leginkább azt vették észre, hogy jótékony hatást gyakorol az igehirdetésemre.

– És a kollégák?
– Ők is pozitívan fogadják a munkám. Amikor imahetekre meghívnak, rendszerint arra kérnek, vigyek magammal könyveket is. Egy ideje lelkészértekezleti előadásokat is tartok, amelyeknek a végén szintén bemutatom a könyveimet, és lehet vásárolni belőlük.

– A református egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjában nemcsak újságokat adnak ki, hanem könyveket is. Köteteid mégis más kiadó gondozásában jelennek meg. Mi húzódik ennek hátterében?
– A kiadók sok írónak dobják vissza a kéziratát, amely később sikerkönyvvé válik. Próbálkoztam az egyháznál, de a parokiális bizottság nem támogatta a könyv kiadását, mert nem teológiai jellegű írás volt. Több más erdélyi kiadónál is megfordultam, de a könyvkiadók inkább a jól kitaposott úton mennek tönkre, semhogy bevállaljanak olyan írásokat, amelyek nem tartoznak a profiljukhoz. Ezért

Idézet
egy budapesti kiadó terjeszti Magyarországon a könyveimet, minden könyvesboltnál meg lehet vásárolni. Erdélyben én foglalkozom a terjesztéssel.

Vagyis magam is részt vállalok az anyagiakban, viszont így szabadabban gazdálkodhatom a könyveimmel. A legtöbb kiadó aláír egy szerződést az íróval, kifizeti a munkadíjat, és odaad néhány tiszteletpéldányt. Aztán az író nem tud a saját könyveihez hozzájutni. Találkoztam már olyan erdélyi íróval, aki azt mondta: ha hozzá akar jutni a saját kötetéhez, akkor azt meg kell vásárolnia.

– Amióta regényírásra adtad a fejed, az újságok hasábjairól eltűntél. Nem hiányzik, hogy leülj, és jegyzetet írj, vagy készíts egy interjút, riportot például egyházi témában?
– Nehéz egyszerre ennyi mindennel foglalkozni, így az újságírás valóban háttérbe szorult az életemben. Ráadásul többnyire riportokat írtam, ezek alaposabb háttérmunkát igényeltek. Különben riportjaim is egyházi témájúak voltak. Gyakorlati teológiai kérdéseket boncolgattam, és a gyülekezetek mai helyzetét mutattam be, így ez is a lelkészi munkám kiterjesztése volt.

– Miként lehet összeegyeztetni a lelkipásztori munkát, a családot és a rengeteg kutatást, sok időt igénylő írást?
– Általában két évet szánok egy munkára. Éppen azért, mert közben van egy fő hivatásom és családom is. Mivel történelmi témákat dolgozok fel, alapos kutatómunkát szoktam végezni. Az írói munka még így sem tartana két évig, de azért várok ennyit, mert addig már fogyóban az előző kötet, és lehet új bemutatókat szervezni.

– Hogyan befolyásolja az alkotót a vírushelyzet, a bezártság?
– Először azt hittem, a bezártság idején több időm lesz az írásra, de tévedtem. Mint mindenki másnál, nálam is előtérbe kerültek a háztáji munkák, amelyeket máskor halogattam.

Idézet
A bemutatók és a könyvterjesztés szempontjából katasztrofális következményekkel járt a vírus.

Nem lehetett találkozókat szervezni, és mivel személyesen terjesztem a könyveimet, számomra ez sok gondot okozott.

– Milyen témák foglalkoztatnak jelenleg? Lehet-e tudni, hogy miről szól a következő Hover-kötet?
– Terveim között szerepel a már említett Erdélyi vallásszabadság 1568 megírása. Aztán szeretnék egy Orbán Balázsról szóló életrajzi regényt is kiadni. Annyira kalandos volt az élete, mint egy Jókai-regény hősének. Utazásai során még a piramisokhoz is eljutott, ezért kedvet kaptam, hogy életét regény formájában is megörökítsem. Távoli terveim között szerepel egy világháborús történet megírása, természetesen ez is erdélyi eseményeket dolgozna fel. Minél többet foglalkozom Erdély történelmével, annál több ötletem támad, így egy ideig valóban nem maradok ihlet nélkül.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés