Harcban az elszabaduló árakkal. Az Alternatíva Németországért párt képviselői a német kormányt teszik felelőssé a példátlanul magas inflációért
Fotó: AfD.de
Első sikerei után az Alternatíva Németországért nevű pártot sokan temették, azonban erős középpártként immár hosszú ideje fontos szereplője a német politikának. Erős jobboldali politikája miatt számos támadás éri. Olyan álláspontokat is megjelenít, amelyekkel a fősodratú pártok nem foglalkoznak. Olag Kiesslinggel, az AfD egyik fellegvárának számító Türingia képviselőjével beszélgettünk.
2022. július 21., 21:282022. július 21., 21:28
2022. július 21., 21:492022. július 21., 21:49
– Az AfD sokak várakozásával szemben végleg megvetette lábát a politikában. Sok területen azonban mérsékelték álláspontjukat. Miért tartják mégis veszélyesnek önöket a fősodratú politikusok?
– Az AfD mindenhol képviselteti magát: az Európai Parlamentben, a német szövetségi parlamentben, a tartományi kormányokban, a kerületi és a városi közgyűlésekben. Szükség volt arra, hogy Németországban olyan új párt jöjjön létre, amely ismét a polgárok érdekeit képviseli. Az elmúlt évtizedekben sajnos kialakult az a politika, amely már nem kapcsolódik a saját országukban élő állampolgárok valós életéhez. A bevett pártok politikusai gyakran nem rendelkeznek szakmai felkészültséggel, tapasztalattal. Gyakran nincs szakmai hátterük az általuk betöltött szolgálathoz.
Ez különösen igaz, ha a saját érdekeikről van szó, mivel sok hivatásos politikus a politikából való távozása után már nem tud normális munkát végezni. Ez is az oka annak, hogy ezek a pártok harcolni akarnak velünk, és különféle dolgokért minket hibáztatnak.
– Miben jobb ma az AfD a fősodratú németországi pártokhoz képest?
– Pártunkban minden politikus szakmai képesítéssel és tapasztalattal rendelkezik, ezért bármikor visszatérhetnek foglalkozásukhoz. Ám azért jöttünk, hogy maradjunk. Maradunk polgáraink jobb jövőjéért és a világ békéjéért. Ezért néha ránk nézve is veszélyes a politizálás.
– Több politikus szerint önök szélsőséges nézeteket vallanak, ezért több területen támadják munkájukat. Hogyan tudnak ez ellen védekezni?
– A Baloldali Párt (Die Linke) az ANTIFA Mozgalmat támogatja, amely erőszakosan viselkedik velünk szemben. Felgyújtják politikusaink járműveit, irodáinkat tönkreteszik. Megfenyegetnek, vagy akár fizikailag megtámadnak bennünket. Az ANTIFA alig tud valamit politikai akcióinkról.
Egyes párttagok azon nyilatkozatait, amelyek nem képviselik a teljes párt álláspontját, általánosítják és az egész párt véleményeként jelenítik meg. Az ilyen kijelentések általában csalódott emberek beszélgetéseiből származnak, amelyek kiszivárognak, ez rossz képet nyújt a pártról. Jómagam 2013-ban kerültem az AfD-be, amikor az euróról és a közös valutával kapcsolatban elkövetett hibákról szólt a politikai napirend. De ezt aligha akarta valaki hallani. A helytelen politika egyik következménye az infláció masszív növekedése Németországban. Erre már 2013-ban figyelmeztettünk. Ez rossz a hétköznapi embereknek! Az inflációért nagyrészt az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikája a felelős. Ez az EU politikájának a következménye.
Olaf Kiessling az AfD tartományi képviselője
Fotó: Facebook/Olaf Kiessling
– Mi a véleménye az orosz–ukrán háborúról és a német kormány hozzáállásáról?
– A Die Linke és az AfD azonos állásponton van az Ukrajnának szóló fegyverszállításról. Mindkét oldal többsége elutasítja a nehézfegyverek szállítását, még akkor is, ha a pártoknál eltérő egyéni vélemények vannak. Az elutasítás oka az, hogy a fegyverszállítás csak erősíti a háborút, és az értelmetlen emberi áldozatok számát növeli. A háborúnak azonnal véget kell vetni, Ukrajnának és Oroszországnak pedig tárgyalnia kell egymással. Csak a komoly béketárgyalások hozhatnak előrelépést az emberek és bolygónk számára. Véleményünk szerint a német szövetségi kormány túl keveset tesz azért, hogy Ukrajnát és Oroszországot visszahozza a tárgyalóasztalhoz.
Ehelyett egy vagy több nagy szövetség dönt a saját érdekükben. A döntések néha eltérnek a német céloktól és érdekektől.
– Önöket oroszbarátsággal vádolják. Ez konkrétan mit jelen?
– Kelet-Németország jobban ismeri az oroszokat, mint Németország nyugati része. Az NDK-t évtizedekig az oroszok szállták meg, de amíg az oroszok elhagyták Németországot, addig az amerikaiak maradtak. Amikor az oroszok Kelet-Németországban állomásoztak, barátságok és kölcsönös megértés alakult ki a két állam között. Az NDK-ban például létezett egy állami irányítás alatt álló és támogatott Társaság a Német-Szovjet Barátságért, amelynek magam is tagja voltam. Az NDK-ból a Szovjetunióba is szerveztek utakat ismerkedés céljából. NDK-s állampolgárként Moszkvában, Minszkben és Bresztben (ma Fehéroroszország) is jártam. Csak azok érthetik meg egymást, akik ismerik a másikat. Ez az oka annak, hogy
Az NDK-ban a Szovjetuniót Bruderstaatnak (testvérállamnak) tekintették.
Az amerikaiak ennek az ellenkezőjét tették Nyugat-Németországban. Úgy tettek, mintha az oroszok lennének az ellenségek, az amerikaiak pedig a barátok. Ez a több évtizedes különbség Németország két megszállt részén a mai napig érezteti hatását.
– Németország keleti és nyugati felében ezek szerint másként ítélik meg az orosz–ukrán háborút?
– A múltbeli tapasztalatok alapján a jelenlegi ukrajnai háborút Kelet- és Nyugat-Németországban árnyaltabban értékelik. Kelet-Németországban sokan azon töprengenek, miért lett hirtelen Oroszország az ellenség csak azért, mert az Egyesült Államok és a NATO ezt követeli tőlünk. Az NDK-ban a kelet-németek együttműködtek az oroszokkal gazdasági és katonai téren. Ha Amerika beismeri, hogy már az első világháború kitörése előtt is meg akarta akadályozni (vagy megzavarni) Németország és Oroszország közötti együttműködést, akkor fel kell tenni a kérdést: miért? Ez kinek az érdekét szolgálta? A kelet-németországiak azon is csodálkoznak, hogy a szövetségi kormány miért tett oly keveset a helyzet enyhítéséért? Az ukránok 2014 óta háborúban állnak orosz származású honfitársaikkal Luhanszkban és Donyeckben. Miért nem avatkozott be a világközösség az ukrajnai háború ellen? Miért akart Ukrajna Oroszországot célzó nukleáris rakétákat birtokolni? Oroszország is többször bírálta a NATO keleti terjeszkedését. A NATO korábban azt is bejelentette, hogy nagyszabású manővereket hajt végre az orosz–ukrán határon. Miért? Oroszország tehát nyomás alatt állt. A NATO megígérte Oroszországnak, hogy nem terjeszkedik Kelet felé Németország újraegyesítése után. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban tehát sok a megválaszolatlan kérdés. Fel kell tenni például a kijevi Majdanon történt lövöldözés és az abban játszott amerikai szerep kérdését is.
– A Minority SafePack számos európai nemzetiség fontos kezdeményezése volt, amelyet a magyar kormány is támogatott. Önök miért szavaztak ellene?
– A Minority SafePackért 1 128 422 érvényes támogatót gyűjtöttek össze, ezt 11 tagállamban sikerült elérni. Európa a nyelvi, kulturális és a régiók sokszínűségének kontinense. Az EU-ban több mint 400 nemzetiség és etnikai csoport él, körülbelül 50 millió ember tartozik valamelyik nemzeti vagy őshonos kisebbséghez. E szempontból elképesztőnek tartom, hogy mindössze 1 128 422 polgár támogatta a Minority SafePack polgári kezdeményezést. Ez az érintettek töredéke!
Ami az egyes EU-országokban élő kisebbségek jogait illeti, az AfD és jómagam természetesen támogatjuk a nemzeti kisebbségeket, amikor jogaik védelméről van szó. Ha ez az EU támogatásával az egyes uniós országokban lehetővé válik, azt mindenképpen üdvözölném. Ha azonban az EU országaiban kisebbségek ellen elkövetett jogsértéseket észlelnek, feltételezem, hogy az érintett alkotmányos állam képes az elkövetőket felelősségre vonni. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy már a szövetségi köztársaság Alaptörvényében is egyértelműen rögzítették, hogy minden állampolgár, beleértve a kisebbségeket is, mint például a szorbok, oroszok és más németországi kisebbségek ugyanazokat a jogokat és kötelességeket gyakorolhatják, mint bármely más állampolgár. Ebből a szempontból egészen közel érzem magam a többség véleményéhez.
– Hogyan képzeli el a jövő Európáját? Szükség van-e az Európai Unió megreformálására?
– Az AfD a nemzetek Európáját képzeli el a jövőben. Olyan Európát, ahol az emberek békésen élnek együtt, információt cserélnek és kereskednek egymással. Az EU-nak csak a transznacionális dolgokról kellene gondoskodnia. Ide tartozik például a biztonságpolitika, és nem az, hogy mennyire ferde lehet egy uborka Németországban. Az EU mindent a legapróbb részletekig szabályoz. Az EU-nak sürgős reformra van szüksége, a lényegre kell összpontosítania.
Olaf Kiessling
Kelet-Németországban született 1967-ben. Két gyermek édesapja. Villanyszerelőnek tanult, majd pénzügyi és befektetési tanácsadóként dolgozott. Pénzügyi ügyintézőként, könyvelőként és üzletviteli tanácsadóként is tevékenykedett. 2014 óta képviseli az Ilm-Kreis II. választókerület polgárait a tartományi parlamentben. 2019 óta Ilm-Kreis kerületének képviselője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!