Harcban az elszabaduló árakkal. Az Alternatíva Németországért párt képviselői a német kormányt teszik felelőssé a példátlanul magas inflációért
Fotó: AfD.de
Első sikerei után az Alternatíva Németországért nevű pártot sokan temették, azonban erős középpártként immár hosszú ideje fontos szereplője a német politikának. Erős jobboldali politikája miatt számos támadás éri. Olyan álláspontokat is megjelenít, amelyekkel a fősodratú pártok nem foglalkoznak. Olag Kiesslinggel, az AfD egyik fellegvárának számító Türingia képviselőjével beszélgettünk.
2022. július 21., 21:282022. július 21., 21:28
2022. július 21., 21:492022. július 21., 21:49
– Az AfD sokak várakozásával szemben végleg megvetette lábát a politikában. Sok területen azonban mérsékelték álláspontjukat. Miért tartják mégis veszélyesnek önöket a fősodratú politikusok?
– Az AfD mindenhol képviselteti magát: az Európai Parlamentben, a német szövetségi parlamentben, a tartományi kormányokban, a kerületi és a városi közgyűlésekben. Szükség volt arra, hogy Németországban olyan új párt jöjjön létre, amely ismét a polgárok érdekeit képviseli. Az elmúlt évtizedekben sajnos kialakult az a politika, amely már nem kapcsolódik a saját országukban élő állampolgárok valós életéhez. A bevett pártok politikusai gyakran nem rendelkeznek szakmai felkészültséggel, tapasztalattal. Gyakran nincs szakmai hátterük az általuk betöltött szolgálathoz.
Ez különösen igaz, ha a saját érdekeikről van szó, mivel sok hivatásos politikus a politikából való távozása után már nem tud normális munkát végezni. Ez is az oka annak, hogy ezek a pártok harcolni akarnak velünk, és különféle dolgokért minket hibáztatnak.
– Miben jobb ma az AfD a fősodratú németországi pártokhoz képest?
– Pártunkban minden politikus szakmai képesítéssel és tapasztalattal rendelkezik, ezért bármikor visszatérhetnek foglalkozásukhoz. Ám azért jöttünk, hogy maradjunk. Maradunk polgáraink jobb jövőjéért és a világ békéjéért. Ezért néha ránk nézve is veszélyes a politizálás.
– Több politikus szerint önök szélsőséges nézeteket vallanak, ezért több területen támadják munkájukat. Hogyan tudnak ez ellen védekezni?
– A Baloldali Párt (Die Linke) az ANTIFA Mozgalmat támogatja, amely erőszakosan viselkedik velünk szemben. Felgyújtják politikusaink járműveit, irodáinkat tönkreteszik. Megfenyegetnek, vagy akár fizikailag megtámadnak bennünket. Az ANTIFA alig tud valamit politikai akcióinkról.
Egyes párttagok azon nyilatkozatait, amelyek nem képviselik a teljes párt álláspontját, általánosítják és az egész párt véleményeként jelenítik meg. Az ilyen kijelentések általában csalódott emberek beszélgetéseiből származnak, amelyek kiszivárognak, ez rossz képet nyújt a pártról. Jómagam 2013-ban kerültem az AfD-be, amikor az euróról és a közös valutával kapcsolatban elkövetett hibákról szólt a politikai napirend. De ezt aligha akarta valaki hallani. A helytelen politika egyik következménye az infláció masszív növekedése Németországban. Erre már 2013-ban figyelmeztettünk. Ez rossz a hétköznapi embereknek! Az inflációért nagyrészt az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikája a felelős. Ez az EU politikájának a következménye.
Olaf Kiessling az AfD tartományi képviselője
Fotó: Facebook/Olaf Kiessling
– Mi a véleménye az orosz–ukrán háborúról és a német kormány hozzáállásáról?
– A Die Linke és az AfD azonos állásponton van az Ukrajnának szóló fegyverszállításról. Mindkét oldal többsége elutasítja a nehézfegyverek szállítását, még akkor is, ha a pártoknál eltérő egyéni vélemények vannak. Az elutasítás oka az, hogy a fegyverszállítás csak erősíti a háborút, és az értelmetlen emberi áldozatok számát növeli. A háborúnak azonnal véget kell vetni, Ukrajnának és Oroszországnak pedig tárgyalnia kell egymással. Csak a komoly béketárgyalások hozhatnak előrelépést az emberek és bolygónk számára. Véleményünk szerint a német szövetségi kormány túl keveset tesz azért, hogy Ukrajnát és Oroszországot visszahozza a tárgyalóasztalhoz.
Ehelyett egy vagy több nagy szövetség dönt a saját érdekükben. A döntések néha eltérnek a német céloktól és érdekektől.
– Önöket oroszbarátsággal vádolják. Ez konkrétan mit jelen?
– Kelet-Németország jobban ismeri az oroszokat, mint Németország nyugati része. Az NDK-t évtizedekig az oroszok szállták meg, de amíg az oroszok elhagyták Németországot, addig az amerikaiak maradtak. Amikor az oroszok Kelet-Németországban állomásoztak, barátságok és kölcsönös megértés alakult ki a két állam között. Az NDK-ban például létezett egy állami irányítás alatt álló és támogatott Társaság a Német-Szovjet Barátságért, amelynek magam is tagja voltam. Az NDK-ból a Szovjetunióba is szerveztek utakat ismerkedés céljából. NDK-s állampolgárként Moszkvában, Minszkben és Bresztben (ma Fehéroroszország) is jártam. Csak azok érthetik meg egymást, akik ismerik a másikat. Ez az oka annak, hogy
Az NDK-ban a Szovjetuniót Bruderstaatnak (testvérállamnak) tekintették.
Az amerikaiak ennek az ellenkezőjét tették Nyugat-Németországban. Úgy tettek, mintha az oroszok lennének az ellenségek, az amerikaiak pedig a barátok. Ez a több évtizedes különbség Németország két megszállt részén a mai napig érezteti hatását.
– Németország keleti és nyugati felében ezek szerint másként ítélik meg az orosz–ukrán háborút?
– A múltbeli tapasztalatok alapján a jelenlegi ukrajnai háborút Kelet- és Nyugat-Németországban árnyaltabban értékelik. Kelet-Németországban sokan azon töprengenek, miért lett hirtelen Oroszország az ellenség csak azért, mert az Egyesült Államok és a NATO ezt követeli tőlünk. Az NDK-ban a kelet-németek együttműködtek az oroszokkal gazdasági és katonai téren. Ha Amerika beismeri, hogy már az első világháború kitörése előtt is meg akarta akadályozni (vagy megzavarni) Németország és Oroszország közötti együttműködést, akkor fel kell tenni a kérdést: miért? Ez kinek az érdekét szolgálta? A kelet-németországiak azon is csodálkoznak, hogy a szövetségi kormány miért tett oly keveset a helyzet enyhítéséért? Az ukránok 2014 óta háborúban állnak orosz származású honfitársaikkal Luhanszkban és Donyeckben. Miért nem avatkozott be a világközösség az ukrajnai háború ellen? Miért akart Ukrajna Oroszországot célzó nukleáris rakétákat birtokolni? Oroszország is többször bírálta a NATO keleti terjeszkedését. A NATO korábban azt is bejelentette, hogy nagyszabású manővereket hajt végre az orosz–ukrán határon. Miért? Oroszország tehát nyomás alatt állt. A NATO megígérte Oroszországnak, hogy nem terjeszkedik Kelet felé Németország újraegyesítése után. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban tehát sok a megválaszolatlan kérdés. Fel kell tenni például a kijevi Majdanon történt lövöldözés és az abban játszott amerikai szerep kérdését is.
– A Minority SafePack számos európai nemzetiség fontos kezdeményezése volt, amelyet a magyar kormány is támogatott. Önök miért szavaztak ellene?
– A Minority SafePackért 1 128 422 érvényes támogatót gyűjtöttek össze, ezt 11 tagállamban sikerült elérni. Európa a nyelvi, kulturális és a régiók sokszínűségének kontinense. Az EU-ban több mint 400 nemzetiség és etnikai csoport él, körülbelül 50 millió ember tartozik valamelyik nemzeti vagy őshonos kisebbséghez. E szempontból elképesztőnek tartom, hogy mindössze 1 128 422 polgár támogatta a Minority SafePack polgári kezdeményezést. Ez az érintettek töredéke!
Ami az egyes EU-országokban élő kisebbségek jogait illeti, az AfD és jómagam természetesen támogatjuk a nemzeti kisebbségeket, amikor jogaik védelméről van szó. Ha ez az EU támogatásával az egyes uniós országokban lehetővé válik, azt mindenképpen üdvözölném. Ha azonban az EU országaiban kisebbségek ellen elkövetett jogsértéseket észlelnek, feltételezem, hogy az érintett alkotmányos állam képes az elkövetőket felelősségre vonni. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy már a szövetségi köztársaság Alaptörvényében is egyértelműen rögzítették, hogy minden állampolgár, beleértve a kisebbségeket is, mint például a szorbok, oroszok és más németországi kisebbségek ugyanazokat a jogokat és kötelességeket gyakorolhatják, mint bármely más állampolgár. Ebből a szempontból egészen közel érzem magam a többség véleményéhez.
– Hogyan képzeli el a jövő Európáját? Szükség van-e az Európai Unió megreformálására?
– Az AfD a nemzetek Európáját képzeli el a jövőben. Olyan Európát, ahol az emberek békésen élnek együtt, információt cserélnek és kereskednek egymással. Az EU-nak csak a transznacionális dolgokról kellene gondoskodnia. Ide tartozik például a biztonságpolitika, és nem az, hogy mennyire ferde lehet egy uborka Németországban. Az EU mindent a legapróbb részletekig szabályoz. Az EU-nak sürgős reformra van szüksége, a lényegre kell összpontosítania.
Olaf Kiessling
Kelet-Németországban született 1967-ben. Két gyermek édesapja. Villanyszerelőnek tanult, majd pénzügyi és befektetési tanácsadóként dolgozott. Pénzügyi ügyintézőként, könyvelőként és üzletviteli tanácsadóként is tevékenykedett. 2014 óta képviseli az Ilm-Kreis II. választókerület polgárait a tartományi parlamentben. 2019 óta Ilm-Kreis kerületének képviselője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!