Sikó Csaba lelkipásztor az alagsorban épülő gyülekezeti teremben mutatja az új apahidai templom műszaki rajzait
Fotó: Orbán Orsolya
Jelenleg Erdély egyetlen új református temploma épül a Kolozsvár szomszédságában fekvő Apahidán. A kincses városba munkavállalásra érkező fiatal magyar családok közül többen is itt vásárolnak lakást, így a rendszerváltás után mindössze néhány tucat lelkes helyi magyar református közösség mára több száz fő körüli létszámra duzzadt. Ez a 18 ezres lélekszámú nagyközség lakosságának mintegy 5 százalékát teszi ki. Videós riportunkban az apahidai templomépítés előzményeit, az önerőből történő építkezés nehézségeit és a gyülekezetépítés folyamatát jártuk körül.
2025. szeptember 14., 08:332025. szeptember 14., 08:33
2025. szeptember 14., 18:142025. szeptember 14., 18:14
A Kolozsvár szomszédságában fekvő, a kincses várostól mintegy 13 km-re található Apahida református templomának alapszintjén dolgoznak az építőmunkások: hamarosan összefüggő betonmennyezetet öntenek az alagsorban készülő gyülekezeti terem és a további helyiségek fölé. Az építkezés következő szakaszában erre emelik majd az új templom téglafalait. Sikó Csabával, az Apahidai Református Missziói Egyházközség lelkipásztorával bejárjuk az új építmény alapszintjét, megtekintjük a templom első építészeti elemeinek munkálatait, amelyeket egy széki építőipari cég vállalt el. A 2024-ben engedélyezett építkezési tervek alapján az összköltséget 850 ezer euróra becsülték, ebből eddig 80 ezer euró gyűlt össze. Az alapszint befejezésének pénzszükséglete azonban mintegy százezer euróra rúg.
Többéves engedélyeztetési időszak után, a tavaly nyáron kibocsátott építkezési engedély birtokában 2025 nyarán fogtak hozzá a munkálatokhoz. Innentől kezdve nyitott kérdés, hogy mennyi idő alatt készül el az új református templom.
Ennek híján azonban inkább három–négy évvel, vagy akár még hosszabb kifutási idővel számolnak. Mindez annak függvénye, hogy az erdélyi református egyházközségek közadakozásából, a helyi gyülekezet és a vállalkozók támogatásával, valamint a különböző pályázati forrásokból mennyi idő alatt gyűlik össze a szükséges összeg.
A tervrajzok alapján a lelkipásztor elmagyarázza a templomépítés különböző fázisait
Fotó: Orbán Orsolya
A történet előzménye jóval korábbra nyúlik vissza. 1997-ben Sikó Csaba a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben kapott lelkipásztori oklevelet, majd helyettes lelkészként a Fehér megyei Nagymedvésre került, később az Új Remény Alapítvány munkatársaként dolgozott. Az Erdélyi Református Egyházkerület első, a rendszerváltás után megválasztott püspöke, Csiha Kálmán felajánlására vállalta el a kolozskarai egyházközséget, amelynek Apahida és Bodrog is szórványgyülekezete volt.
Akkoriban Apahidán mindössze 15 gyülekezeti tagot tartottak nyilván, ám már az első felkutatási próbálkozások során kiderült, hogy a Kolozsvárhoz közeli községközpontban valójában 45 magyar református él. Ők többnyire a környező falvakból települtek be az előző évtizedekben. Az istentiszteleteket egy helyi lakos családi házában tartották, eleinte havonta egyszer.
Elsőként imaházat alakítottak ki az újonan vásárolt ingatlanban
Fotó: Orbán Orsolya
– meséli a változások első szelét a lelkipásztor. Elindult szétnézni a lakónegyedekben, és a kapucsengők névfeliratai alapján kiderült, hogy sok magyar lakó él a községben.
A gyülekezetépítés lehetőségét felvető biztató tapasztalatokat 2016 tavaszán tárgyalták egyházmegyei szinten a Kolozsvári Református Egyházmegye esperesével, ekkor már körvonalazódott a továbblépés lehetősége. ,,Az esperessel való tanácskozás után elvállaltam, hogy összejárom Apahidát, Dezmért, Szentmiklóst és Telekfarkát, és lehetőség szerint felmérem a reformátusok számát. Csak Apahidán 147 főt találtam, Dezméren 35-öt, Szamosszentmiklóson 20-at. Az írott jelentést ezekkel a számadatokkal adtam át az esperesnek” – idézi fel az indulás körülményeit Sikó Csaba.
Az apahidai missziói gyülekezet beindítását végül 2019 őszére tervezték, ám ez 2020 márciusára tolódott, a berobbanó koronavírus-járvány viszont keresztülhúzta a nagyívű szervezőmunkát. A lelkipásztor végül 2020. szeptember elsejei hatállyal kapta meg kinevezését az apahidai missziói gyülekezet élére.
Fohász iskolakezdésre
Fotó: Facebook/Apahidai Református Egyházközség
„Augusztus 29-én megtartottam az új kenyér ünnepét és a búcsúzó istentiszteletet Kolozskarán és Bodrogban. Szeretetteljes hangulatban telt, a gyülekezeti tagok viszonyulásából és ajándékaiból azt láttam, hogy értékelték a húsz évet, amit ott töltöttem.
– magyarázza a lelkipásztor.
Új szolgálata egy akácosban kezdődött, a Mócs felé tartó főút mellett, ahol fohászt mondott, arra kérve Istent, hogy vegye kezébe az ügyeket, és indítsa el a gyülekezet szervezését és a templom felépítését. Ekkortól kezdve a gyülekezetszervezés és a családok megkeresése mellett az új telek megvásárlása lett az egyik legfontosabb cél, ahol imatermet lehet kialakítani, majd templomot építeni. Beszélgetésünk során egyértelművé vált, hogy a hosszú, göröngyös útjukat a gondviselés kísérte.
Hosszas keresgélés után a községet átszelő főút mellett sikerült rábukkanni egy tágas telekre, amely ingatlan-átalakításokkal megfelelt a gyülekezeti ház céljaira, a kertrész pedig alkalmas volt templomépítésre. Az adásvétel nyélbeütése azon múlt, hogy a három szomszéd közjegyző előtt vállalt írásbeli beleegyezését adja a templomépítés elfogadásáról. Két szomszéd hozzájárult, a harmadik azonban hallani sem akart róla.
Úrasztala az imateremben
Fotó: Orbán Orsolya
„Akkor úgy éreztem, szükségem van imatársakra, mert itt nem emberi küzdelemről van szó. Kollégákkal, barátokkal kezdtünk el együtt imádkozni azért, hogy az Úr döntsön a nehéz ügyben. Arra kértük, hogy ha nem itt kell felépülnie a templomnak, és én félreértettem volna Isten vezetését, akkor ezt elfogadjuk. Ha viszont valóban Isten szándéka, hogy itt épüljön fel, akkor ember ne akadályozhassa meg” – idézi fel a lelkipásztor a közös imádságokat.
Sikó Csaba lelkipásztor minden vasárnap istentiszteletet tart az apahidai imaházban
Fotó: Orbán Orsolya
Összefogással és sok munkával a frissen megvásárolt ingatlant hamar átalakították gyülekezeti otthonná, ahol karácsony szentestéjén sikerült megtartani az első istentiszteletet. A következő két esztendőben belső és külső javításokat is elvégeztek: ablak- és ajtócseréket hajtottak végre, így az ingatlan lassan imaházként kezdett működni.
– mutat rá az indulás körülményeire a lelkipásztor. Erdély különböző részeiből érkező fiatalok a kincses város környéki falvakban – így Apahidán is – megfizethetőbb áron vásárolnak lakást. Ezzel magyarázható, hogy a 2022-es népszámlálás adatai szerint a községben már több mint 500 református élt, azonban csak egy részük tagja a missziói gyülekezetnek.
Összefüggő betonmennyezetet öntenek az alagsorban készülő gyülekezeti terem és a további helyiségek fölé
Fotó: Orbán Orsolya
Az istentiszteletekre járó törzsgárda egy része eleinte úgy vélekedett, hogy az imaházban is elférnek, a templomépítés túl nagy vállalkozás lenne.
A lelkipásztor azonban azzal érvelt, hogy évente nő a beköltözöttek száma – öt év alatt majdnem háromszorosára nőtt –, tehát 50–100 évre előre kell gondolkodni, ahogyan eleink is tették.
Végül megszületett a gyülekezeti konszenzus: a jövő alapja az új templom megépítése kell legyen.
Hátrányt jelentett, hogy kifutottak abból az időszakból, amikor az erdélyi magyar egyházak számára nyitva álltak a magyar állami támogatások pályázati lehetőségei. Nyilvánvalóvá vált, hogy a templomépítés embert próbálóbb és nehezebb lesz, mint a korábbi egyházi beruházások Erdélyben.
A 2017-ben átadott kerelőszentpáli református templom marosvásárhelyi tervezőjére bízták a szükséges tervrajzok elkészítését.
A templom alagsora több helyiségnek ad majd otthont
Fotó: Orbán Orsolya
és innentől fogva egy év állt az egyházközség rendelkezésére a munkálatok megkezdésére, ha ez alatt nem sikerül elkezdeni, elveszítik az engedélyt. Hiányzott azonban az induláshoz szükséges tőke.
2022-ben az egyházközségi közgyűlés megszavazta, hogy a templomépítés befejezéséig minden évben még legalább egy egyházfenntartói járuléknak megfelelő összeggel járuljon hozzá pluszban minden egyháztag. Az önerőből összegyűlő pénz azonban túl kevés volt a munkálatok elkezdéséhez. A bukaresti kultuszminisztériumhoz benyújtott 2024-es pályázatukat nem fogadták el, idén viszont sikerrel pályáztak, ám a költségvetési megszorítások miatt egyelőre nem adtak támogatást – még nem szavaztak meg konkrét összeget, csak támogatásra méltónak fogadták el a pályázatot.
Az ötszáz gyülekezetből eddig 110-en adakoztak, mintegy 80 ezer euró értékben, így 2025 júliusában el lehetett kezdeni a munkálatokat.
Zsaluzó építőmunkás. Ha volna elegendő pénz, másfél év alatt be lehetne fejezni az apahidai templomot
Fotó: Orbán Orsolya
Az építkezéssel párhuzamosan a gyülekezeti szervezőmunka is folytatódik, ami a lelkipásztor tapasztalatai szerint nem könnyű feladat. A fiatal korosztályt a legnehezebb kimozdítani komfortzónájából, hiszen többnyire olyan családokról van szó, akik hét közben reggeltől estig dolgoznak, a hétvégét pedig pihenéssel vagy vidéken élő szülők meglátogatásával töltenék. A gyülekezet azonban lassan, de biztosan növekszik: aki kétszer-háromszor eljön az imaházba, megtapasztalja, hogy szüksége van erre a közösségi légkörre.
Egy vallástanárnő az Istentisztelettel párhuzamosan tartott vallásóra keretében foglalkozik a kisebb gyermekekkel, azért, hogy a szülők részt tudjanak venni az Istentiszteleteken, de rendeznek családi táborokat is, ahová a gyermekeket külön programok várják. A gyülekezetszervezés rendjén igyekeznek minden olyan alkalmat megragadni, amely valódi közösséggé kovácsolja a tagokat.
Máté István esperes az egyházmegye támogatásáról biztosította az apahidai gyülekezetet
Fotó: Orbán Orsolya
Egyházmegyei támogatás a templomépítő gyülekezetnek
Máté István, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese mind a 39 gyülekezet nevében kiáll az apahidai templomépítés mellett.
„Tudjuk, hogy a helyi gyűjtés nagy terhet ró az építőkre és a gyülekezetekre, hiszen mindenki a magáéból ad egy kicsit. Az egyházmegye idei gyűjtési elsőbbségét azonban az apahidai gyülekezet kapta. Ezt eldöntöttük az egyházmegyei tanácsban és a közgyűlésen: azt mondtuk, ők most a legfontosabbak! Most nekik kell segíteni, hogy a lehető leghamarabb és a lehető legnagyobb mértékben szerezzenek pénzforrásokat.”
Máté István szerint a legfontosabb, hogy ne hagyják magára a templomépítő lelkipásztort: „Megvan benne a lelkierő, az elhivatottság és a vágy is, hogy ez a templom megvalósuljon. Ehhez egyházmegyei szinten igyekszünk a magunkét, és nyilván az egész kerület a magáét hozzátenni. Reméljük, hogy ha lassan is, de fel fog épülni az apahidai templom, amely a kolozsvári közösség egy újabb peremvidéke és megerősödése lesz.”
A 15. századi, erdélyi parasztfelkelés vezérének, Budai Nagy Antal kisnemesnek a földjén járunk, a Kolozsvári-dombság elszórványosodott falvaiban. Több településen már nincs magyar, ahol viszont megmaradtunk, oda újabb magyar családok is költöznek.
A Kolozsvártól 20 km-re fekvő Magyarfenes református gyülekezetében pünkösd vasárnapján hat fiatal konfirmált. Egyházi közösségeket bemutató videós riportsorozatunkban a közel ezres lélekszámú, többségében magyar lakosságú településre látogattunk el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!