Bethlendi András (jobbról a második) szerint a kalotaszegi táncegyüttesek között jó a kapcsolat
Fotó: MTVA
Az időkapszulaként működő vándornéptánctáborról, a táncegyüttesek közötti kapcsolatról, a Fölszállott a pávával kapcsolatos tapasztalatokról beszélt Bethlendi András, a Kalotaszeg Legénytársulat egyik létrehozója. Az együttes minden tagja – Varga Zoltán László, Vincze-Pistuka Roland, Okos-Rigó Andor, Mezei László, Bethlendi András – Kalotaszeg vidékéről származik.
2019. július 06., 15:052019. július 06., 15:05
2019. július 06., 15:072019. július 06., 15:07
– A táncházak, népzenei rendezvények közönségének, valamint a televízió nézőinek is ismerősen csenghet a Kalotaszeg Legénytársulat neve. Hogyan és milyen céllal jött létre?
– Tíz évvel ezelőtt Varga Zoltán László kollégámmal megalapítottuk a Kalotaszeg néptáncegyüttest, amelynek köszönhetően sok minden létrejött: tánctábor, táncház, néptáncoktatás, világzenei fesztivál, legényes verseny. Ezelőtt hat évvel táncegyüttesként megpróbálkoztunk a Fölszállott a pávára benevezni, akkor nem jutottunk tovább a helyszíni selejtezőn. Viszont a Varga Zoltán által vezetett mérai gyermektáncegyüttes többször is részt vett a versenyen, és eljutott a döntőig. 2017 tavaszán merült fel először az ötlet, hogy a táncegyüttes fiútáncosaiból jöjjön létre egy legénytársulat, így indult az egész.
– Mikor neveztetek be a magyarországi tehetségkutatóra?
– A Fölszállott a pávára 2017-ben jelentkeztünk, és váratlanul meg is nyertük. Munkaigényes folyamat volt, igazából úgy álltunk hozzá a versenyhez, hogy ha bejutunk az élő műsorba, az már jó. Nem is sejtettem, hogy az életemből ennyi időt rászánok a versenyre, mert azt gondoltam, hogy az első kör után kiesünk, és mindenki hazamegy. De nem így történt, az első műsor után továbbjutottunk és még két műsorban részt vettünk. Ez
Ennek az volt a következménye, hogy többünknek csonthártyagyulladása lett, komoly fájdalmaink voltak már a próbákon, és különböző gyulladáscsökkentő kenőcsökkel és fájdalomcsillapítókkal versenyeztünk.
– Ennek ellenére tavaly visszatértetek, ezúttal a Döntők Döntőjébe.
– A Döntők Döntőjébe meghívták a Kalotaszeg Legénytársulatot, viszont én ebben már nem vettem részt. Az eredeti társulat ötfős volt, de én a második körnél úgy éreztem, nem fér bele az időmbe. Ekkor két kalotaszegi táncos kolléga csatlakozott a társulathoz, és haton vettek részt a megmérettetésen.
A Kalotaszeg Legénytársulat 2017-ben megnyerte a Fölszállott a páva verseny táncegyüttes kategóriáját
Fotó: MTVA
– Jelenleg milyen tevékenységet folytattok? A fellépések szerves részei az életeteknek?
Például július 7–13. között Nyárszón szervezzük meg a Kalotaszegi Vándor Néptánctábort. Az idei, nyolcadik kiadáson körülbelül 240-en vesznek részt.
– Hogyan zajlik ez a Kolozs megyei tábor, illetve kiket szólít meg?
– A kalotaszegi táncos gyerekek itt találkoznak a legnagyobb létszámban, ebből a 240 főből körülbelül 160-an jönnek Kalotaszegről. Idén a fiatalok öt csoportba szerveződve tanulnak kalotaszegi táncokat a Kalotaszeg Néptáncegyüttestől és az együttes barátaitól. A programban naponta négy óra táncoktatás, egy óra énekoktatás, kézműves foglalkozás és esti táncház szerepel. A szabályzat szerint a 14 évnél fiatalabbak számára este 11 órakor takarodó van, a 14 évnél idősebbeknek csak az ébresztő időpontja leszögezett.
Csak ily módon tudjuk kellő számban megszólítani a kalotaszegi fiatalokat – ez a legfőbb célunk.
– Mennyire nehéz megszólítani a fiatalságot? Van igény, érdeklődés a néptánctábor iránt?
– A nyolcéves múltra visszatekintve azt mondhatjuk a táborról, hogy sikertörténet. Első évben 59 résztvevője volt, a következő évben ez a szám megduplázódott, és a létszám azóta folyamatosan növekedik. Most már lassan saját határainkat lépjük túl. Tavaly nem szerettünk volna 190 fővel tábort szervezni, csakhogy az utolsó pillanatban olyan sok helyi érdeklődő jelentkezett, hogy nem akartunk nekik nemet mondani.
Nem nehéz megszólítani a résztvevőket, mivel ez jó élmény a fiataloknak. Úgy gondoljuk, a vándor néptánctábor időkapszulaként működik: az, hogy a kalotaszegi fiatalok megismerik egymást, nagy lehetőséget hordoz magában. Ki tudja, a jövőben hány házasság vagy közös vállalkozás születik a tábornak köszönhetően? Amikor tíz évvel ezelőtt jogászhallgatókként Zoltánnal kitaláltuk egy mérai buli után a Kalotaszeg néptáncegyüttes megalapítását, nem gondoltuk volna, hogy több házasság ennek köszönhetően születik meg.
– A néptáncegyüttesek között jó a kapcsolat, nincsen rivalizálás?
– Nem hinném, hogy lenne, mert a kalotaszegi táncegyüttesek hagyományőrzők. A gyerekek között van versengés, mert a legényes önmagában rivalizáló műfaj. Amikor van egy legényes verseny, akkor érezhető a rivalizálás, illetve megfigyelhető, hogy bizonyos táncegyüttesekben többen nyernek díjat, mint a másikban. Viszont a táncegyüttesek közötti kapcsolatra a versengés nem jellemző állandó jelleggel.
– Milyen lehetőségeik nyílnak a megmérettetésre a kalotaszegi fiataloknak?
– Bánffyhunyadon idén már ötödik alkalommal szervezzük meg a legényes versenyt. Bár érkeznek Magyarországról is, valójában ez a kalotaszegi legények seregszemléje. A Méra világzenei csűrfesztivál idején szervezett megmérettetés valószínűleg már kevesebb kalotaszegi fiatalnak érhető el. Azért gondolom így, mert pontos elvárás van azzal kapcsolatban, ki vehet részt rajta, mit kell bemutatnia. Ráadásul ezt nemcsak amatőröknek, hanem profi, hivatásos táncosoknak is szervezik. A mérai versenyen egy 1969-ben, Türén készült gyűjtésnek a táncanyagát kell bemutatni. Várhatóan kalotaszegiek is jelen lesznek, de kisebb számban, mint a novemberben szervezendő bánffyhunyadi legényes versenyen.
– A szakmai táborok szervezésén túl milyen tervei vannak a Kalotaszeg Legénytársulatnak?
Természetesen be lehetne járni a világot a csapattal, fel lehetne lépni Indiától Brazíliáig, egyelőre ilyen távoli tájakra még nem hívtak minket.
– Manapság még érdeklődnek a gyerekek a néptánc iránt?
– Kicsit elhibázott így a kérdés, hogy még érdeklődnek. A néptáncnak ez a fajta művelése, amit a táncházmozgalmon belül teszünk, már nem csupán hagyományápolás. Az nevezhető hagyományápolásnak vagy -őrzésnek, amikor bizonyos esetekben valaki otthon a saját táncát tanulja. Viszont amikor egy gyerek, fiatal vagy én magam táncolok, akkor nem hagyományt ápolok, egyszerűen jól érzem magam. Ez szórakozási forma: van, aki salsázni tanul, más a Kárpát-medencei vagy erdélyi néptáncokat ismeri és szereti meg. Természetesen miközben az ember latintáncot tanul, nem fog jobban kötődni Erdélyhez, de
E tekintetben a néptáncnak itt több értéke van, mint a salsának, viszont mindkét táncnak az a lényege, hogy a táncos jól érezze magát.
Bede Laura
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!