Hirdetés

A legjobb bor a természetes bor

•  Fotó: Dorozsmai Endre

Fotó: Dorozsmai Endre

Karner Gábor magyarországi borász több ízben is járt Erdélyben, a tusványosi és az EMI-táborok borsátrainak ismert vendége. Budapestiként felnőtt fejjel hozta meg döntését, hogy természethű, kézműves borok készítéséből akar megélni.

Dorozsmai Endre

2016. szeptember 03., 16:012016. szeptember 03., 16:01


– Mi késztet arra egy fővárosi fiatalembert, hogy vidékre költözzön és mindent egy lapra feltéve elsőgenerációs borászként a borkészítésre alapozza további életét?

– Fővárosi, újpalotai fiatalemberként azért dönöttem a vidék mellett – első körben Veresegyháza mellett –, mert Budapestet nem igazán éreztem a saját életteremnek. A veresi szőlőből készült bor tapasztalatai alapján a Mátrában kötöttem ki, hogy saját művelésű szőlőből lehetőleg a legjobb bort nyerhessem. Végül is a Mátrában leltem igazi otthonra és dologra. A borkészítés számomra elsősorban nem „pénzszerző tevékenység”, hanem az élet és a természet évről évre történő megújulásának megismerése, a legjobb nedű megalkotása, a fajták felfedezése és mindezek melléktermékeként a jó borok kortyolgatása.

– Sok vita folyik szakmai berkekben arról, hogy a bor minőségéhez mennyit ad az alapanyag és mennyit a borász. Te ezt hogyan látod?

– Szerintem a bor minősége százszázalékban a szőlő minőségén múlik, a pincében ezt az értéket szeretném megőrizni, vigyázni rá, és a végén palackba tölteni. Nem fogadom el azt a borászati hozzáállást, hogy jól agyontisztítjuk a mustot, aztán beleteszünk mindenféle adalék- és segédanyagot, amit a boltban lehet kapni (meg amit nem is). Jómagam természetes borokat készítek, vagy még helyesebb kifejezés szerint segítek világra. Sokfelé elmondtam: a borospince nem vegyipari laboratórium, hanem szülőszoba. Szerencsére a hozamkorlátozás miatt bőségesen minden benne van az alapanyagban abból, amire a borban szükség van.

– A borászok jellemzően nemzeti gondolkodású emberek, a magyar bortermelő és borivó nemzet. Az erdélyi borászat nemrégiben elhunyt doyenje, Csávossy György szerint a bor elkíséri az embert a bölcsőtől a torig. Mennyiben függ össze a magyarság megmaradása a borkészítéssel?

– Kétségkívül, a szőlőművelés, a borkészítés és a borkultúra szoros kapcsolatban áll a nemzet megmaradásával, ugyanis hozzátartozik a Kárpát-medencei jelenlét (például nem New Yorkban mosogatok), a saját földjeink birtoklása (nem napszámos vagyok idehaza), a saját földjeink megművelése (kert-Magyarország) és a nemzeti identitás (Magyarország bornemzet). Tisztességes borokat kell készíteni és inni. Értékeljük, szeressük saját borainkat, mert az megmaradt értékeink egyik legkiemelkedőbbike.

– Az a természet közeli, konzervatív értékszemlélet, amit körülírsz, távol áll a mai korszellemtől, ahol a társadalom nagy része azt értékeli, azt becsüli, aki győztes, aki sikeres, függetlenül attól, hogy eredményeit tisztességesen érte el vagy sem...

– Erre csak annyit mondhatok, változzanak meg ők... Mi a külvilágtól függetlenül egy egységes értékszemléletet képviselünk.

– Milyen a boraid szakmai fogadtatása?

– Örömmel mondhatom, hogy a számomra szakmailag fontos emberek boraimat oda sorolják, ahova én is szánom.

– Mit tudsz mondani a mai fiataloknak, meg lehet-e tisztességesen élni borok készítéséből?

– Rövid válaszom: igen. De ez egy nagyon hosszadalmas építkezés, leginkább az első generáció számára. Pluszban egy extra adag megszállottságra, kreativitásra, kitartásra, áldozatvállalásra és lemondásra van szükség. Valamint egy olyan családra, melynek tagjai ezt elviselik és támogatják...

– Alkonyi László népszerű metaforája szerint a bor olyan, mint egy fénykép, amit a borász készít a dűlőről, illetőleg a termőhelyről. Ebben a metaforában a beeső fény az évjárat s a fajta pedig a fényképezőgép típusa. Ez az alapvetően Burgundiára, Champagne-ra és Tokajra kitalált metafora szerinted mennyire illik a Mátrára?

– A fotó-metafora természetesen igaz a Mátrára is, sőt szerintem érvényes mindenütt, ahol belenyúlás nélküli, természetes munka folyik. Két dűlő között bármekkora lehet a különbség a minimálistól a markánsig, de ha azt nézzük, hogy a régi öregek külön nevet adtak nekik, akkor biztosan volt rá okuk. Egyébként sokszor ránézésre is különböző geológiai képződmények része az adott dűlő, és ez persze a bor ízében is megjelenik. Nekem a Tavaszföld és a Vitézföld között kb. 500 m a távolság, mégis jelentős különbség van a két bor struktúrája között. A Vitézföld inkább széles, a Tavaszföld pedig magas szerkezet. A lényeg, amit nem győzök hangsúlyozni: ezeket az eltéréseket csak alacsony terheléssel, valamint belenyúlás nélküli, természetes borkészítéssel lehet hagyni érvényesülni. Számomra a nagy bor vagy a „legjobb” bor csak természetes bor lehet, amiben nincsen semmi toldás-foldás, kiegészítés. A Jóistentől kaptuk, nem emberi tákolmány. Szembeötlő az analógia a természethű bor versus élelmiszeripari, technológiai bor, valamint a természetes szépségű nő versus „szépségipari”, plasztikai sebészet által kisegített nő között. Egyszerűbb példával élve, hasonló a különbség a lelki „alátámasztással” bíró, szívből jövő, természetes mosoly, illetve a keep smiling között.

– A nemzeti gondolkodásúak a nemzet egységét szeretik hangsúlyozni, a kozmopoliták a különbségeket és a nemzetrészek szétfejlődését. Erdélyben sokfelé megfordulva éreztél-e érdemi különbséget az események hangulatában egy anyaországi rendezvényhez képest?

– Óriási különbséget érzek a határon kívülre került területek borkóstolóin: amellett, hogy egy bor-gasztronómiai élményben van részem, még egy kis magyar ünnep is egyben, mely előhozza az összetartozás és a megmaradás lelket melengető érzését. És ez egyértelműen érzékelhető akár a figyelemben, akár a borász személyéhez kapcsolódó szeretetben is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés