Hirdetés

A legjobb bor a természetes bor

•  Fotó: Dorozsmai Endre

Fotó: Dorozsmai Endre

Karner Gábor magyarországi borász több ízben is járt Erdélyben, a tusványosi és az EMI-táborok borsátrainak ismert vendége. Budapestiként felnőtt fejjel hozta meg döntését, hogy természethű, kézműves borok készítéséből akar megélni.

Dorozsmai Endre

2016. szeptember 03., 16:012016. szeptember 03., 16:01


– Mi késztet arra egy fővárosi fiatalembert, hogy vidékre költözzön és mindent egy lapra feltéve elsőgenerációs borászként a borkészítésre alapozza további életét?

– Fővárosi, újpalotai fiatalemberként azért dönöttem a vidék mellett – első körben Veresegyháza mellett –, mert Budapestet nem igazán éreztem a saját életteremnek. A veresi szőlőből készült bor tapasztalatai alapján a Mátrában kötöttem ki, hogy saját művelésű szőlőből lehetőleg a legjobb bort nyerhessem. Végül is a Mátrában leltem igazi otthonra és dologra. A borkészítés számomra elsősorban nem „pénzszerző tevékenység”, hanem az élet és a természet évről évre történő megújulásának megismerése, a legjobb nedű megalkotása, a fajták felfedezése és mindezek melléktermékeként a jó borok kortyolgatása.

– Sok vita folyik szakmai berkekben arról, hogy a bor minőségéhez mennyit ad az alapanyag és mennyit a borász. Te ezt hogyan látod?

– Szerintem a bor minősége százszázalékban a szőlő minőségén múlik, a pincében ezt az értéket szeretném megőrizni, vigyázni rá, és a végén palackba tölteni. Nem fogadom el azt a borászati hozzáállást, hogy jól agyontisztítjuk a mustot, aztán beleteszünk mindenféle adalék- és segédanyagot, amit a boltban lehet kapni (meg amit nem is). Jómagam természetes borokat készítek, vagy még helyesebb kifejezés szerint segítek világra. Sokfelé elmondtam: a borospince nem vegyipari laboratórium, hanem szülőszoba. Szerencsére a hozamkorlátozás miatt bőségesen minden benne van az alapanyagban abból, amire a borban szükség van.

– A borászok jellemzően nemzeti gondolkodású emberek, a magyar bortermelő és borivó nemzet. Az erdélyi borászat nemrégiben elhunyt doyenje, Csávossy György szerint a bor elkíséri az embert a bölcsőtől a torig. Mennyiben függ össze a magyarság megmaradása a borkészítéssel?

– Kétségkívül, a szőlőművelés, a borkészítés és a borkultúra szoros kapcsolatban áll a nemzet megmaradásával, ugyanis hozzátartozik a Kárpát-medencei jelenlét (például nem New Yorkban mosogatok), a saját földjeink birtoklása (nem napszámos vagyok idehaza), a saját földjeink megművelése (kert-Magyarország) és a nemzeti identitás (Magyarország bornemzet). Tisztességes borokat kell készíteni és inni. Értékeljük, szeressük saját borainkat, mert az megmaradt értékeink egyik legkiemelkedőbbike.

– Az a természet közeli, konzervatív értékszemlélet, amit körülírsz, távol áll a mai korszellemtől, ahol a társadalom nagy része azt értékeli, azt becsüli, aki győztes, aki sikeres, függetlenül attól, hogy eredményeit tisztességesen érte el vagy sem...

– Erre csak annyit mondhatok, változzanak meg ők... Mi a külvilágtól függetlenül egy egységes értékszemléletet képviselünk.

– Milyen a boraid szakmai fogadtatása?

– Örömmel mondhatom, hogy a számomra szakmailag fontos emberek boraimat oda sorolják, ahova én is szánom.

– Mit tudsz mondani a mai fiataloknak, meg lehet-e tisztességesen élni borok készítéséből?

– Rövid válaszom: igen. De ez egy nagyon hosszadalmas építkezés, leginkább az első generáció számára. Pluszban egy extra adag megszállottságra, kreativitásra, kitartásra, áldozatvállalásra és lemondásra van szükség. Valamint egy olyan családra, melynek tagjai ezt elviselik és támogatják...

– Alkonyi László népszerű metaforája szerint a bor olyan, mint egy fénykép, amit a borász készít a dűlőről, illetőleg a termőhelyről. Ebben a metaforában a beeső fény az évjárat s a fajta pedig a fényképezőgép típusa. Ez az alapvetően Burgundiára, Champagne-ra és Tokajra kitalált metafora szerinted mennyire illik a Mátrára?

– A fotó-metafora természetesen igaz a Mátrára is, sőt szerintem érvényes mindenütt, ahol belenyúlás nélküli, természetes munka folyik. Két dűlő között bármekkora lehet a különbség a minimálistól a markánsig, de ha azt nézzük, hogy a régi öregek külön nevet adtak nekik, akkor biztosan volt rá okuk. Egyébként sokszor ránézésre is különböző geológiai képződmények része az adott dűlő, és ez persze a bor ízében is megjelenik. Nekem a Tavaszföld és a Vitézföld között kb. 500 m a távolság, mégis jelentős különbség van a két bor struktúrája között. A Vitézföld inkább széles, a Tavaszföld pedig magas szerkezet. A lényeg, amit nem győzök hangsúlyozni: ezeket az eltéréseket csak alacsony terheléssel, valamint belenyúlás nélküli, természetes borkészítéssel lehet hagyni érvényesülni. Számomra a nagy bor vagy a „legjobb” bor csak természetes bor lehet, amiben nincsen semmi toldás-foldás, kiegészítés. A Jóistentől kaptuk, nem emberi tákolmány. Szembeötlő az analógia a természethű bor versus élelmiszeripari, technológiai bor, valamint a természetes szépségű nő versus „szépségipari”, plasztikai sebészet által kisegített nő között. Egyszerűbb példával élve, hasonló a különbség a lelki „alátámasztással” bíró, szívből jövő, természetes mosoly, illetve a keep smiling között.

– A nemzeti gondolkodásúak a nemzet egységét szeretik hangsúlyozni, a kozmopoliták a különbségeket és a nemzetrészek szétfejlődését. Erdélyben sokfelé megfordulva éreztél-e érdemi különbséget az események hangulatában egy anyaországi rendezvényhez képest?

– Óriási különbséget érzek a határon kívülre került területek borkóstolóin: amellett, hogy egy bor-gasztronómiai élményben van részem, még egy kis magyar ünnep is egyben, mely előhozza az összetartozás és a megmaradás lelket melengető érzését. És ez egyértelműen érzékelhető akár a figyelemben, akár a borász személyéhez kapcsolódó szeretetben is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 02., péntek

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról

Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról
Hirdetés
2025. december 30., kedd

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő

Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő
2025. december 28., vasárnap

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában

Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában
2025. december 27., szombat

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző

Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző
Hirdetés
2025. december 26., péntek

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)

Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)
2025. december 23., kedd

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába

A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába
2025. december 23., kedd

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében

Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében
Hirdetés
2025. december 22., hétfő

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról

A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról
2025. december 21., vasárnap

Advent a rohanásban – Lelkipásztorok vallanak a karácsonyra készülő emberről (VIDEÓ)

A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.

Advent a rohanásban – Lelkipásztorok vallanak a karácsonyra készülő emberről (VIDEÓ)
2025. december 18., csütörtök

Reptéri felfedezés: amikor a karate legendája mellém ült

Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.

Reptéri felfedezés: amikor a karate legendája mellém ült
Hirdetés
Hirdetés