Marosludasi „kendernap”: több gazda is kedvet kapott az ipari növény termesztésére
Fotó: Bakó Zoltán
Az elmúlt évszázadban nagy sikernek örvendő kendertermesztés a rendszerváltás után épült le, de egyre sokoldalúbb felhasználása ismét az érdeklődés középpontjába emelte. Termesztését a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet népszerűsíti. Egy marosludasi szakmai fórumon foglalkozott a témával az RMGE Maros gazdaszervezet.
2018. március 05., 12:272018. március 05., 12:27
2018. március 05., 12:312018. március 05., 12:31
A 20. század elején még óriási területen termesztettek kendert, jobbára rostfeldolgozásra. A korabeli Magyarország mintegy 80 ezer hektár kenderterülettel rendelkezett, amiből Erdély is derekasan kivette részét. Trianon után ennek köszönhetően Románia is kendernagyhatalommá vált. Ezt örökölte a kommunista hatalom: fénykorában összesen mintegy negyven kenderfeldolgozó működött az országban. A legnagyobb Temesváron, amely világviszonylatban is a vezető üzemek közé tartozott. Az ötvenes években Marosludason 1955-ben jött létre a kenderáztató vállalat, majd 1973-ban fonoda nyílt, ahol kenderszálat és spárgaféléket gyártottak. A korabeli üzemben rengetegen dolgoztak a környékbeli falvakból is, a marosludasi gyár volt a könnyűipar egyik legfontosabb beszállítója.
A kommunista időszak fénykorában több mint 60 ezer hektáron termesztettek kendert. A rendszerváltozás előtt Magyarország mellett Romániában volt a legmagasabb a vetésterülete, a termék igen keresett volt a nemzetközi piacokon is. A három-négy évtizeddel ezelőtti kenderterületnek mára a töredéke maradt.
A rendszerváltozás elhozta –mint minden ágazatban, a kendertermesztésben is –a hanyatlást. Tulajdonképpen már a nyolcvanas években megkezdődött az ágazat leépítése, amikor folyamatosan növekedett a Bangladesből, Kínából és Indiából behozott szintetikus rostok mennyisége. A korábbi kendertermesztő terület 20 százalékára csökkent. Míg a „kendertörténelem”csúcsévében mintegy 40 kenderüzem működött, mára kettő maradt. Ha a háború előtt és közvetlenül utána a falusi környezetben előállított és feldolgozott kender még igen jelentős értéket képviselt a családok költségvetésében, mára ez csak múzeumi bemutató jelleggel létezik. Nagyobb baj, hogy az ipari méretű termesztés és feldolgozás is kimúlóban van.
A kenderrost a textilipar alapanyaga, magját, illetve az abból préselt olajat pedig élelmiszerként hasznosítják. Napjainkban az építőipar fedezte fel, ugyanis kiváló hőszigetelő és tűzálló képessége miatt a kenderrostból építőanyagokat gyártanak, de a gyógyszeripar is érdeklődik iránta. Arról nem is beszélve, hogy a kender pozdorjájából gyártott brikett tüzelőanyagként egyenrangú a bükk- és a gyertyánfából készülttel.
A hajdani kenderáztatók már csak emlékekben élnek, de ugyanez a sorsa a kenderfeldolgozó gyáraknak, többek között a marosludasinak is. Ezt 2003-ban a Lutex Rt. vásárolta meg, de mivel az állam nem támogatta az ágazatot, 2008-ban áttért golyóálló mellények gyártására. No persze azok nem kenderből készülnek.
A kendertilolásról –a növény törésére, tisztításra, a pozdorjától való megszabadítására használt eszköz –már a falusi gyerekek sem hallottak. Pedig nem is olyan régen az erdélyi gazdaságokban a tiló még általánosan használt eszköz volt.
Hasonló a helyzet az anyaországban is. Ezért tartja fontosnak a Molnár György által vezetett Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), hogy a helyzet javítása érdekében lépéseket tegyen. „Az NSKI célja határokon átívelő fejlesztési hálózat létrehozása az ipari kendergazdaság újjáépítésére, e haszonnövény gazdasági, kulturális és közösségépítő szerepének visszaállítására. Az ipari kendernövény különlegessége, hogy sokrétű feldolgozásával olyan termékek állíthatók elő, amelyek meghatározóan hozzájárulnak az egészséges élet feltételeihez, többek között az étkezésben, az öltözködésben, az autógyártásban, az építőiparban és a szépségiparban.
Mivel a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta térségében van érdeklődés az ipari kender termesztése és feldolgozása iránt, összmagyar együttműködést szorgalmazunk ezen a területen is”–nyilatkozta lapunknak Pásztor Zsolt, az NSKI agrárgazdaság-fejlesztési referense.
Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Maros szervezete is, amikor a Marosludas környéki gazdák számára kenderrel kapcsolatos tájékoztatót szervezett. Erre meghívták a növény alapos ismerőjét, dr. Constantin Găucă mérnököt, tudományos kutatót, aki 42 évet dolgozott kendertermesztésben és kutatásban. Ő mondta el, hogy mára alig 600–700 hektárra apadt e haszonnövény termőterülete.
Napjainkban a kendertermesztést némiképp hátráltatja, hogy még a hivatalos szervek fejében sem tiszta, hogy mi a különbség az ipari és a vadkender között. Utóbbinak a pszichoaktív hatóanyagtartalma eléri a 15 százalékot, az ipari kender maximum 0,2 százalék THC-t tartalmaz. A tetrahidrokannabinol (THC) több kábítószer, így a fűként is ismert marihuána és a hasis hatóanyaga. A hagyományosan kendertermesztéssel és -feldolgozással foglalkozó európai közösségekben a növény tudatmódosító szerként történő felhasználása nem létező gyakorlat volt, ezért furcsa, hogy egyes román hivatalosságok keverik a kétféle növényt.
Găucă tucatnyi érdeklődő előtt ismertette a termesztési technológiát, a szaporítóanyagok beszerzési forrásait, az erdélyi és különösen a Maros menti régiónak legmegfelelőbb fajtákat. Az RMGE Maros falugazdásza, Sikó László vetített képekkel illusztrálta az előadást.
Az ipari termesztésre használt kender méreteivel is nagyon elüt a másik, tiltott fajtától. Utóbbi alig 1–1,5 méter magasra nő, míg a „szelíd” változat eléri a 3–4 méteres magasságot. De feljegyeztek olyan esetet is, amikor 5,3 méteresre nőtt.
Az ipari magkender körülbelül olyan időjárási és talajviszonyokat igényel, mint a kukorica. A szakember a Zenit és Jubileu fajtákat ajánlja termesztésre. Előbbi 1500, utóbbi 1700 kg/hektár magtermést hozhat. A növények műtrágyát, kalciumot igényelnek, tehát a növényápolás sem túl bonyolult foglalatosság. Vetni lehet kukorica előtt és után, május-júniusban, csak arra kell vigyázni, hogy ne legyen esős időszak. Szárazságtűrő, kapálni sem kell különösebben. Ha ritkán vetették, akkor szükség van gyomirtásra is.
A magkender termesztésében fontos –egyéb növényápolási munkálatok mellett –a Suceava megyei secuieni-i kísérleti állomáson 2001-ben kidolgozott visszavágásos módszer. A kutató maga is részt vett e termesztési technológiának a kidolgozásában. Ez abból áll, hogy fejlődése során a növényt legalább két alkalommal visszavágják, hogy a friss hajtások teret nyerjenek, s ezzel növekedjék a hozam.
A termesztőnek szerződést kell kötnie egy hivatalos felvásárlóval, így megkaphatja az állami támogatást is. A legnagyobb haszon az értékesítésben van. Az olajat gyártó cégek egy eurót is fizetnek a kendermag kilójáért –természetesen a minőség függvényében. Az RMGE Maros vezetőségi tagja, dr. Bocz István állatorvos szerint a támogatási összeg sem elhanyagolható. A kenderre az átmeneti támogatás 6,66 euró hektáronként, de a termeléshez kötött támogatás értéke tavaly 206 euró volt hektáronként, ami nem fog lényegesen változni. A kendermag felvásárlására jelenleg Nagyszalontán lehet szerződést kötni. Idéntől Dorohoi városában indul feldolgozó üzem, és a tervek szerint Temesváron és Nagykárolyban fognak a közeljövőben kenderolajat préselő üzemet indítani.
Érdeklődésemre elmondta, a Suceava megyei vetőmagot, a Zenitet, illetve a Magyarországról származó Dórát és Zsuzsannát használja. „A Zenit tavaly 500 kilót, a Dóra 930-at termett hektáronként. Lehetett volna sokkal jobb is, de ez volt az első év, így szokni kell a technológiát”–magyarázta bizakodóan.
Fülöp Zoltán összesen 11 hektáron termesztett kendert tavaly, de idén szeretné növelni a területet. Még ha vissza is kell fognia az állattenyésztést, akkor is jobb választásnak tartja. „Nagy előnye, hogy nem jár bele a vaddisznó, másrészt alig van olyan szántóföldi növény, amely hektáronként ezer eurót hoz. De ez az összeg magasabb is lehet, ha a technológia ismeretében növelem a hektárhozamot”–mondta a gazda. Az értékesítéssel sincsenek gondjai: tavaly a teljes mennyiséget a 26 km-re fekvő aranyosgerendi feldolgozónak adta át, de idén már több választási lehetősége lesz.
A marosludasi találkozón többen is elmondták, érdemes lenne belevágni a kendertermesztésbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!