
Fazekas Sándor miniszter szerint idén mintegy 100 milliárd forint gazdaságfejlesztési forrás jutott a határon túli magyarok lakta területekre
Fotó: EMGESZ
A jelenlegi negyvenegyről száz fölé emelkedik a Kárpát-medencében tevékenykedő falugazdászok száma. A Budapesten megtartott VI. Kárpát-medencei összefogás fórumán a gazdaszervezetek Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelenlétében írták alá az erről szóló megállapodást. A Gazdaszemmel e havi összeállításában elsősorban a gazdaképzés területén történő együttműködést mutatjuk be.
2017. december 15., 20:312017. december 15., 20:31
2017. december 15., 20:342017. december 15., 20:34
A magyar kormány elfogadta a Kárpát-medencei Falugazdász Programot, amelynek révén a jelenlegi 41-ről 100 fölé nő majd a Kárpát-medencében tevékenykedő falugazdászok száma – jelentette be a földművelésügyi miniszter a múlt keddi fórumon Budapesten.
Fazekas Sándor a VI. Kárpát-medencei összefogás fórumon elmondta: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kiemelten fontosnak tartja az anyaországi és a külhoni magyar gazdák közötti együttműködés támogatását, a kapcsolatépítést és a tudástranszfert. Hozzátette: a falugazdászok a pályázatokhoz és az állami alapokhoz való hozzáférésben, a magyarországi ügyekben való eligazodásban segítenek a határon túli magyar gazdáknak. A miniszter szerint az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredménye a külhoni magyar gazdaságfejlesztési programok elindulása, amelyek keretében több mint 100 milliárd forint forrás jutott a határon túli magyarok lakta területekre. Az új lehetőségekkel főként a határon túli mezőgazdasági termelők és élelmiszer-előállítók éltek. Emellett a falugazdászok munkájukkal támogatják az érvényesülést a szülőföldön, a vállalkozások megerősödését, továbbá az agrárium nyújtotta munkalehetőségek vonzóbbá tételét a határon túli fiatalok körében.
Az egyezmény aláírását követő kézfogás: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Csomortányi István, az EMGESZ elnöke
Fotó: EMGESZ
A tárcavezető arra is emlékeztetett, a jövő érdekében ki kell aknázni a Kárpát-medence agrárgazdaságában rejlő összes potenciált, hogy kialakulhasson egy egységes gazdálkodási tér azon magyar közösségek összefogásával, amelyek felismerték az együttműködés adta perspektivikus lehetőségeket.
A Kárpát-medencei falugazdász hálózat fejlesztését több mint 400 millió forintos forrás segíti. A cél az, hogy helybeli falugazdászok végezzék a munkát, akik a szükséges szakismeret mellett a helyi sajátosságokat is ismerik. Most mintegy 20 magyar határon túli gazdaszervezettel írt alá a Földművelésügyi Minisztérium együttműködési megállapodást, de a tárca mintegy 50 külhoni magyar gazdaszervezettel van kapcsolatban és mintegy 50 ezer gazda érhető el ezen a kapcsolati hálón keresztül. A budapesti rendezvényen az EMGESZ és tagszervezetei is képviseltették magukat. A delegációt Csomortányi Isván elnök, Tiboldi László, Hupka Félix és Csomós Attila alelnökök vezették.
A Falugazdász Program keretében az együttműködési megállapodást az Érmelléki Gazdák Egyesülete nevében Csomortányi István ügyvezető, az RMGE Maros nevében Csomós Attila elnök, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete nevében Jakab Ernő elnök, valamint a Kézdiszéki Mezőgazdászok Egyesülete nevében Taierling Johann elnök írták alá. Csomortányi a maga során elmondta, fő feladatuk a családi gazdaságok támogatása, hiszen a nagy agrárvállalatok amúgy is túl sok előnyhöz jutnak a kisebb gazdaságokkal szemben vagy akár azok kárára is.
Potápi Árpád János államtitkár felidézte: tizenhárom évvel ezelőtt magyar emberek úgy hajtották álomra fejüket, hogy veszélyben látták mindazt a kapcsolatrendszert, amely a nemzettársakat összeköti határon innen és túl. „Most azért lehet ezt a fórumot is megtartani, mert nem a rombolás, hanem az összetartozás kerekedett felül, nem hagytuk, hogy nemzetünk családja széthulljon” – fogalmazott az államtitkár.
Az oktatás és kultúra után a gazdaság területén is elkezdődött az egységes térben való gondolkodás. Közös célok fogalmazódtak meg és elkezdődött azok megvalósítása is. Az anyaországi és a külhoni magyar gazdaszervezetek ebben a folyamatban élen jártak. Az államtitkár szerint ennek alapján más gazdasági területen is megkezdődött az együttműködés. „Mi számítunk önökre, önök számíthatnak ránk” – fogalmazott a magyarországi politikus. Tóth Katalin, az FM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az összmagyar gazdatársadalom együttműködésének erősítése érdekében a Kárpát-medencei Falugazdász Program mellett számos oktatási, képzési és a magyar–magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését szolgáló program is fut, amely a közös munkát hivatott támogatni.
A fórumon a Falugazdász Program részletes bemutatását követően a résztvevő külhoni gazdaszervezetek is elmondhatták véleményüket, észrevételeiket, majd a délután folyamán szakmai előadások következtek, amelyeket szintén közös vitára bocsátottak.
Délután vetítették Herendi Gábor Kincsem című filmjét is, amely alkotás fontos eszköz lehet a lovak szeretetének és a lovassportok népszerűsítéséhez. A vacsoránál a bihardiószegi Heit Lóránd és zenekara muzsikált, valamint a Heit Pincészet és a karancsi (Horvátország) Szabó pincészet borai biztosították a jó hangulatot.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!